Elsőként Juhász Nóra képzőművészt láttuk vendégül, aki festményein és installációiban játékosan ötvözi a tervezettséget és a fantáziát. Legújabb kiállítása, az Érzelmi Erőforrások Minisztériuma, a hétköznapi abszurditást és a társadalmi kérdéseket egyaránt ironikus, interaktív formában mutatja be. Erről beszélgettünk vele.
Következő vendégünk Hegyi Dóra művészettörténész és kurátor volt, a Lehetőségek tere szakmai vezetője. A Józsefváros szívében működő közösségi térben fiatalok és idősebbek, helyiek és útkeresők tanulhatnak és alkothatnak együtt. Hogyan működik ez a tér és kiket várnak oda? Erről is szó volt.
A folytatásban Gyárfás Dorka filmes újságírót vártuk a stúdióba, aki nemrég Miskolcon, a CineFest filmfesztivál FIPRESCI-zsűrijében dolgozott. Milyen volt a fesztivál, milyen szempontok mentén vitatták meg a filmeket, könnyű volt-e a döntés, és milyen filmes élményekkel gazdagodott Miskolcon?
Végül egy új amerikai-német filmdrámáról volt szó. Ira Sachs filmje, az Egy fényképész napja, a legendás New York-i fotós, Peter Hujar életének egy napját idézi fel. Topor Tünde művészettörténészt, az Artmagazin főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy tetszett neki a film, hogy vajon így képzelte a 70-es évek amerikai művészvilágát, és hogyan érdemes odafordulni ehhez az alkotáshoz.
Glaser Kati rendezővel idéztük fel Bodóczky István képzőművész és legendás tanár alakját, aki művészek nemzedékeire volt nagy hatással. Például azért, mert kimeríthetetlen játékossággal tanított, nem véletlen, hogy a papírsárkány-készítés nagy mesterévé is vált. Bodóczky István emlékéről és a kortárs papírsárkány-kultúráról beszélgettünk.
Ezt követően Zádori Zsuzsa, a Blinken OSA Archivum vezető levéltárosa érkezett hozzánk, aki Erdélyi Lajos, a „tapintatlan fotóriporter” világába kalauzol bennünket. A Centrális Galériában látható kiállítás képei a Ceaușescu-korszak erdélyi valóságát dokumentálják - a hétköznapok hőseit, gyereket, pásztorokat, gyári munkásokat. Erről kérdeztük a kurátort.
A folytatásban a nagyszerű színész Takács Kati volt a vendégünk. Az előző évadban Blanche szerepében, A vágy villamosa főhőseként varázsolta el a közönséget, de az elmúlt években az új magyar film és a független rendezők is felfedezték maguknak. Életről, szerepekről, és mindarról beszélgettünk vele, ami a színház és a film világában, (és azon túl is) izgalmassá teszi a pályáját.
Első vendégünk Tóth Barnabás volt, akit olyan filmek rendezőjeként ismerhetünk, mint az Újratervezés, a Susotázs, az Akik maradtak, vagy a Mesterjátszma. A Friss Hús fesztiválon láttuk a legújabb rövidfilmjét, a (terep)SZEMLE 3.-at, amely egy 22 éve készülő trilógia harmadik része.
Következő vendégünk Kiss Judit Ágnes költő, író és tanár, aki vers- és prózamondást is tanít. Hamarosan itt az Olvasás világnapja, ebből az alkalomból kérdezzük élményeiről, az olvasás öröméről és hiányáról, diákjai tapasztalatairól és a fantázia szerepéről.
A folytatásban vendégünk volt Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya, aki egy Facebook-bejegyzésével sokak figyelmét felkeltette. Ebben édesanyja hagyatékáról írt – arról, hogyan talált otthonra a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, és hogyan született meg ott a Budapesti Iskola külön olvasóterme.
Végül egy igazi klasszikusról volt szó, ugyanis a Cirko Film forgalmazásában, újra látható Sally Potter Orlando című filmje, a fiatal Tilda Swinton főszereplésével. A film1992-es bemutatója óta alapvető hivatkozási pont a filmművészetben, sőt, a divatban is. Arról, hogy miért hat ma is ennyire frissen ez a 33 éves film, Gyenge Zsolt filmkritikust, a MOME tanárát kérdeztük, ezúttal telefonon.
A 2024. január 19-ei adás ismétlése:
A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.
A 2024. augusztus 23-i adás ismétlése:
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, újra filmről volt szó, és újra remekművekről. Geréb Anna filmtörténész egyik legkedvesebb művészéről, Charlie Chaplinről mesélt, akit a filmtörténet Shakespeare-jének, Mozartjának és József Attilájának tart egyszerre. Terítéken a Modern idők.
Ezt követően Schmöltz Margit író, könyvtáros érkezett a stúdióba egyenesen Esztergomból. Vendégünk azon kevesek közé tartozik, aki láthatta a Boticellinek tulajdonított freskókat Vitéz János egykori Studiolojában, az esztergomi várban. A freskókról és a Csipkerózsika-álmából ébredő városról kérdeztük.
A folytatásban Lévai Ádám grafikus, képzőművész érkezett hozzánk, Tatáról. Rajzait „egymásból kiáramló vonalak adta lényeknek” nevezi Sinkó István, aki szerint a rajzok legfontosabb motívuma az ölelés. Lévai Ádám a rajzolás mellett elhivatott pedagógus is, erről is kérdeztük.
Ezt követően visszatértünk a filmhez. Már a mozikban a Cirko Film legújabb bemutatója, a Párizsi pillanatok. Az édes-bús fekete komédia rendezője Marjane Satrapi, és olyan sztárokat láthatunk benne, mint Monica Belucci, vagy Rossy de Palma. Vendégünk Csabai Máté, a Magyar Narancs újságírója.
A 2024. szeptember 27-ei adás ismétlése:
Elsőként Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula-díjas táncművész, egyetemi tanár, a kortárs tánc egyik hazai úttörője volt a vendégünk, aki lassan 30 éve tanítja a táncosok fiatal generációit a Táncművészeti Egyetemen. Emellett aktív táncos, színpadi ember, szakíró, 5 nyelven beszél, és ki tudja még mi mindennel foglalkozik. Mi, minden esetre, megkérdeztük tőle.
Ezt követően Dinyés Dániel zeneszerzőt-karmestert vártuk a stúdióba, aki másfél éve vett egy nagy levegőt, és megtette azt, amiről a legtöbbünk csak álmodni mer: alkotói szabadságra ment. Színházi előadásait leadta, és mostanában csak azzal foglalkozik, ami igazán érdekli: a zeneszerzéssel. Erről is kérdeztük.
A folytatásban Fátyol Hermina színész, casting rendező érkezett hozzánk, aki Berlin és Budapest között osztja meg életét. Nemzetközi és magyar filmes produkcióknak válogat színészeket, statisztákat, közben ő maga is játszik, forgat. A szereplőválogatás érdekességeiről, a kétlaki életről, a kétféle foglalkozásról kérdeztük.
A következő vendégünk Szatmári Andrea filmrendező, producer volt, aki korábban a Cannes-i Filmfesztiválra beválogatott rövidfilmjével járt nálunk. Egy ideje már foglalkoztatja a testcsere kérdése, ezúttal a női alkotókból összeállt DOPEA kollektívával együtt, egy fotókiállítás keretében kérdez rá a témára. Egészen pontosan a reklámipar és a digitális létezés számára „kölcsönadott testek” mibenléte foglalkoztatja.
A 2024. október 18-i adás ismétlése:
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Mészáros Sándor író, kritikus, szerkesztő, a Kalligram Kiadó igazgatója volt. Költészetről beszélgettünk - a tavaly elhunyt költőfejedelem, Kovács András Ferenc, vagy ahogy mindenki hívta, KAF életművét idéztük meg.
Ezt követően dr. Müllner András, egyetemi oktató érkezett, az ELTE Média és Kommunikáció tanszékéről. Több mint 10 éve vesz részt a Romakép Műhely munkájában - erről is kérdeztük -, de szó volt a tanszéken alakult Minor Média/Kultúra Kutatóközpont munkájáról is, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a filmes eszközök bevonására.
A folytatásban Kiss Dániel Áron műgyűjtőt vártuk a stúdióba, aki folytatta művészettörténeti kutatássorozatát. Korábban Ország Liliről talált meg egy csaknem ötven éve elfeledett felvételt – ezúttal Anna Margit feledhetetlen alakja előtt tiszteleg a róla készített portéfilmmel.
Hallottak már a cohousing-ról, vagyis a közösségi együttélésről? Ez lenne a hagyományos lakhatás alternatívája? Erről a modellről kérdeztük Madaras-Horogh Petrát és Babos Annamáriát, az immár 5 éves CoHousing Budapest Egyesület társelnökeit.
„A mozi nem luxus” – mondja Dér Zsolt, mai első vendégünk, aki már jó ideje a függetlenek útját járja. A Junior Prima díjas színészt egyre többféle szerepben láthatjuk, színészként és rendezőként is, és ő az egyik alapítója a Mindenki mozija elnevezésű közösségi kezdeményezésnek. Erről a sokféle útról kérdeztük.
Ezt követően két olyan vendég érkezett hozzánk, akiknek sokat köszönhetünk, ha a kortárs magyar színházművészetről beszélünk – főleg, ha az épp New Yorkban történik. Boros Anna színész, a Hungary L!ve Fesztivál megálmodója, és Kovács Brigitta kulturális menedzser, producer, kart karba öltve dolgoznak azon, hogy minden összeálljon szeptember elejére, amikor New Yorkban elkezdődik a 3. Hungary L!ve – erről meséltek nekünk.
A folytatásban Láng Annamáriát vártuk a stúdióba. A nagyszerű színésznő immár a hetedik évadát kezdi ősszel a bécsi Burgtheater társulatában. Németül játszik, és otthonosan mozog Európa egyik legnagyobb presztízsű színházában. Pályájáról, kedvenc előadásairól és rendezőiről, és természetesen a művészi bátorságról beszélgettünk vele.
Következő témánk egy igazi nyári klasszikus: a Cirko-Gejzír mozi Szánsájn Fesztiválja. Ez az a sorozat, ahol fröccs, szörp, hűvös mozitermek és remek filmek várják a közönséget. Kultkedvencek és Arany Pálma-győztesek kerülnek újra vászonra, minden, amire évközben talán nem jutott idő, most bepótolható – mi pedig Kovács Gellért kollégánkat kérdeztük arról, hogy mit is érdemes megnézni a Szánsájn vetítésein.
A 2024. július 5-ei adás ismétlése:
A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, első vendégünk Nagy Gabriella író, a Litara főszerkesztője volt. Őt is arra kértük, hogy gondolja végig, melyek azok a művek, amelyeket mai szemmel is érdemes újra olvasni. Kedvenc szerzői közül most Rilke: Szonettek Orheuszhoz versciklusát és Csáth Géza: A kis Emma című novelláját választotta.
Ezt követően dr. Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke, egyetemi docens érkezett hozzánk. Az irodalmi szövegek és az írás terápiás hatásáról, az irodalomterápia, mint diszciplína elfogadottságáról és népszerűvé válásáról beszélgettünk vele.
A folytatásban az erdőkertekről és a közösségi permakultúráról volt szó. A stúdióba vártuk Milánkovics Kingát, a Magyar Permakultúra Egyesület tagját, aki maga is fentart egy több mint 20 éves erdőkertet Gödöllőn. Valóban leáldozott a szépen nyírt füves kertek korszakának? Erről is kérdeztük.
Ezt követően Lugosi Csenge, az ELTE Természettudományi Karának biológus hallgatója érkezett hozzánk, aki az utóbbi években teljesen bevonódott az Etológia Tanszék kutatásaiba. Egy bizonyos V-alakú kerítéskerülő teszt tapasztalatairól és a kutyák tanulásáról kérdeztük.
125 éve született Barcsay Jenő, aki festőként, tanárként és a híres Művészeti Anatómia szerzőjeként is meghatározó alakja volt a 20. századi magyar képzőművészetnek. A Képzőművészeti Egyetem róla elnevezett híres kiállítótermében, a Barcsay-teremben, most egy nagyszabású, ingyenesen látogatható, életmű-kiállítással tisztelegnek előtte. A Tökéletes egyensúly. Keresztmetszet című tárlat érdekességeiről az egyik kurátorral, Sturcz János művészettörténésszel beszélgettünk.
Következő vendégünk Zoltai András fotográfus volt, aki idén elnyerte a rangos Hemző Károly-díjat. Munkáiban az ember és a víz kapcsolatát vizsgálja – egyszerre dokumentálja és líraian közelíti meg a témát. Képein nem csak magyarországi tájak, de egy távoli indiai sziget hétköznapjai is megjelennek. A díjról, a vízhez való viszonyunkról és a képek történeteiről is kérdeztük.
A folytatásban Németh Gábor írót, forgatókönyvírót vártuk a stúdióba, aki bár ritkán publikál, de ha megszólal, annak súlya van – akár egy regényben, akár egy díjátadón, vagy épp egy kiállításmegnyitón. Sokáig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a FreeSZFE egyik alapítója lett. Többek között az írásról, a tanításról, közszerepléseiről és az írói szerep kihívásairól is kérdeztük.
Jártak már Avignonban? Esetleg éppen a színházi fesztivál idején? Ha nem, akkor most bepótolhatják, egy új francia film segítségével. Már a mozikban Az avignoni szerelmesek, ami egyszerre szerelmi történet, színházi szatíra és érzékeny portré a művészi lét bizonytalanságáról. És nem mellesleg a színház varázsáról. A Cirkó film új bemutatójáról Rieger Johanna, kulturális újságíróval beszélgettünk.
Egy kert, amely nemcsak emlékeket, hanem félelmeket is őriz, de most, Lili és Rut történetének köszönhetően, feltárja a titkait. A Lili és Rut projekt a 12-ik kerületi nyilasterror rémtetteit és a túlélés emlékeit kutatja. Váradi Zsófia, képzőművész volt a vendégünk, akivel Liliről, Rutról, nagyszüleiről és a transzgenerációs traumákról is beszélgettünk.
Hogyan viszonyul a test kérdéséhez a kortárs művészet? Erről kérdeztük Fenyvesi Áron művészettörténészt, a pécsi képzőművészeti biennálé, a LOKART 3.0 vendégkurátorát. A seregszemle több mint hatvan művész munkáin keresztül foglalkozik a test és az identitás összefonódásával, a test biológiai, társadalmi és pszichológiai aspektusaival, valamint az "én" és a test közötti feszültség ellentmondásaival.
A folytatásban Balázs Zoltán színész-rendező, a Maladype Színház alapítója érkezett a stúdióba. Nemrég jött a hír, hogy újra a Balkánon rendez, ezúttal Koszovóban. Az Embertelenek című kortárs mű a háborúról, a brutalitásról és a részvétről szól – így hív közös gondolkodásra. Erről is kérdeztük, valamint a néhány hete véget ért kisvárdai színházi fesztiválról, ahol ő volt a zsűri elnöke.
Nyár, tengerpart, családi hétvége – elsőre idillinek tűnhet, de már a címe is azt sugallja, hogy a Tűz a tengerparton keserédes szórakozást ígér. A felszín alatt ugyanis forrnak az indulatok, a feszültség humorral sem mindig oldható, a kérdések pedig egyre kellemetlenebbekké válnak. A tavalyi év legnépszerűbb katalán filmjéről Szarka Judit filmkritikust kérdeztük.
Első vendégünk több műfaj határmezsgyéjén alkot: táncfilmeket készít. Szűcs Réka rendező, koreográfus, kutató és tanár érkezett a stúdióba, aki szerint minden filmben van egy kis koreográfia – ő viszont a film felől közelít a tánchoz. Szeret analóg kamerákkal dolgozni, improvizálni, és mindig új utakat keres. Célja, hogy megmutassa, mit tud mesélni egy mozdulat vagy egy tér.
Poroszlai Eszter, képzőművész érkezett hozzánk, aki szintén különleges utat jár be az alkotásaival: a festészet felől indul és eljut a térbe átlépő, fonalakkal dolgozó installációkig. Következő kiállítása Brnoban lesz, Csehországban, méghozzá egy olyan galériában, amit egy egykori textilgyáros villájából alakítottak ki. A helyszín és a téma is személyesen érinti őt, továbbá a női textilművészet történetéről is beszélgettünk.
A folytatásban egy olyan színész érkezett hozzánk, akinek a hangját és arcát generációk óta őrzi az emlékezet, és akit nemcsak a közönség szeret régóta, de mi is különösen közel érzünk magunkhoz – Gálffi Lászlót vártuk a stúdióba. Szó volt az örök példaképről, Darvas Ivánról, életműdíjról és Bachról, utazásról és Lénárd Sándorról – és arról is, milyen érzés hosszabb szünet után újra a színpadon állni.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, amelyben ezúttal filmről beszélgettünk. Első vendégünk Sólyom András filmrendező volt, aki Federico Fellini Nyolc és fél című moziját ajánlja újranézésre. Szó volt az alkotói válságról, a rendező szabadságáról, a remekművek természetéről - és arról is, miért olyan nehéz néha a producerekkel.
A folytatásban Túróczi Éva Annát vártuk a stúdióba. A színésznő régi kedves ismerősünk, megkérdeztük tőle, hogy mi mindennel foglalkozik mostanában, és hogy miért tartja magát „digitális tartalomkészítőnek”. Azt, hogy pontosan honnan és mióta ismerik egymást a műsorvezetőkkel, kiderült a beszélgetésből.
Ezután Rózsa Melinda, a Roziutazik utazási bloggere és Melinda Rose slammer érkezett hozzánk. Talán nem meglepő, hogy a két név egy embert takar. Rozi egyedül utazza körbe a világot, legutóbb Bulgáriából posztolt lenyűgöző képeket, közben pedig slam színpadokon áll, és fanyar humorral meséli el, hogy milyennek látja a világot. Beszélgettünk útikalandokról, színpadi élményekről és arról is, hogyan kapcsolódik össze az utazás, a költészet és a szabadság.
Vajon máshogy használják a városi tereket a nők, mint a férfiak? Egyáltalán: mennyire veszik figyelembe a várostervezésben a nők szempontjait? Vendégeink voltak Böröndy Júlia és Dalos Eszter, a Feminicity Kollektíva tagjai, akik azért dolgoznak, hogy Budapest befogadóbb, élhetőbb és biztonságosabb legyen – mindenkinek, de különösen a nők számára.
A 2024. június 28-ai adás ismétlése:
A klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, első vendégünk Szeder Kata volt, az Austen-projekt podcast-sorozat egyik házigazdája. Jane Austen legismertebb regényéről beszéltünk és rántottuk le róla a rózsaszín lányregény címkét, hogy megfejtsük, vajon mitől olyan izgalmas és aktuális mind a mai napig az Austen-univerzum? Terítéken: a Büszkeség és balítélet.
Ezt követően dr. Perlusz Andrea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese érkezett hozzánk. Több szervezettel összefogva, már kétszer jártak Kenyában, ahol fogyatékosságban élő gyerekek, valamint pedagógusaik és szüleik részére vittek módszertani és iskolafejlesztési programokat. Kenyai tapasztalatairól kérdeztük dr. Perlusz Andreát.
A folytatásban Réz András írót, filmesztétát vártuk a stúdióba, akivel terveink szerint egy kicsit nosztalgiáztunk, és felidéztük a régi kertmozik, autós mozik hangulatát. Arról is beszélgettünk, hogy miért is olyan kivételes élmény nyári estéken a csillagos ég alatt filmet nézni.
Ezt követően Kudron Anna, a Pinkponilo alapítója és vezetője érkezett hozzánk. Csapatuk kitartó lelkesedéssel fordult a fenntartható divatipari megoldások felé. Bátonyterenyén varrós workshopokat tartottak, áprilisban pedig a Milánói Design Héten mutatták be a Biowoolness projektjüket. És hogy ez mit jelent - erről is kérdeztük.
Egy betonmonstrum és a hozzá tartozó hétemeletes ipari épület Kelenföldön, közel a Dunához. Hosszú ideig üresen állt, de most a Valyo, vagyis a Város és Folyó Egyesület, a tulajdonossal és a civilekkel összefogva valóságos kulturális és közösségi intézményt álmodott bele. A tavalyi próbaüzem után megnyílt a Hengermalom. Erről kérdeztük Győrfi Dániel építészt.
Kifinomult elegancia, különös hanghordozás, finom irónia és belső izzás. Éppen 100 éve, 1925. június 14-én, egy felvidéki kis faluban, Bején született meg a magyar színház- és filmtörténet egyik ikonikus alakja, Darvas Iván – az örök Liliomfi. Báron György filmkritikussal beszélgettünk, és a tőle elválaszthatatlan rendezőről, a szintén száz éve született Makk Károlyról.
Harmadik vendégünk Glaser Kati rendező volt, a magyar animáció egyik legkülönlegesebb hangú mesélője. Legyen szó családi emlékekről, városi legendákról vagy egy csendes park titkairól – az ő történeteiben magunkra ismerhetünk. Az animáció szabadságáról és a mesélőkedvről kérdeztük, és arról is, hogy ki lehet-e bújni a saját magunk alkotta skatulyákból.
Végül pedig egy új filmről lesz szó. Nemrég mutatták be a Jó reggelt, búbánat! című francia-német-kanadai filmet, Françoise Sagan híres regényének legújabb adaptációját. A film egy kamaszlány szemszögéből mesél a női kapcsolatokról, a hatalmi játszmákról és a féltékenységről. Mesterházy Lili filmkritikust kérdeztük erről a speciális felnövéstörténetről.
A 2024. május 31-i adás ismétlése:
A műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.
Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.
A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.
Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Szarka Judit, irodalom- és filmkritikus volt. Régi kedvencét, a zenetörténet egyik legnagyszerűbb operafilmjét, Ingmar Bergman Varázsfuvoláját ajánlotta újragondolásra, újranézésre. Mit jelentett Bergman számára a zene, és hogyan transzformálta Mozart művét a film nyelvére? Erről is kérdeztük.
Pankovits Nikoletta énekesnőt vártuk a stúdióba, aki többnyire Budapest és New York között tölti napjait. A fiatal énekesnő repertoárja a jazz, a világzene, a népzene határmezsgyéjén mozog, képzőművészettel és költészettel is foglalkozik, mindemellett egy zenei applikációt fejleszt. Miből meríti az inspirációt, és hogy bírja a kétlaki életet?
A folytatásban egy igazi legenda, a Vígszínház örökös tagja, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Kútvölgyi Erzsébet ékezett hozzánk. Aki látta őt a Szent Johannában, vagy a Rómeó és Júliában, vagy éppen hallotta énekelni, az tudja, milyen elementáris erővel van jelen a színpadon. De nemcsak a legendás szerepekről volt szó – hanem az indulásról, a nagy találkozásokról, közös emlékekről, és mindenről, ami összeköt bennünket egy életen át a színházzal.
Első vendégünk Tóth Krisztina, az egyik legismertebb magyar költő, író, akinek My Secret Life címmel nemrég jelent meg első angol nyelvű versválogatása, ráadásul George Szirtes fordításában. Néhány napja tért haza az írországi Cork-ból, ahol a rangos Költészeti Fesztivál vendége volt. A mostani beszélgetésben szó volt versírásról, műfordításról, George Szirtessel való közös munkájáról, és arról is, hogyan látja saját szövegeit egy másik nyelven keresztül.
Őt követte Zseni Márton, fiatal filmrendező, aki a Majdnem című rövidfilmjével elnyerte az ELTE Szemle fődíját, és máris komoly szakmai figyelmet kapott. Amolyan generációs hangulatfilmet készített, melyben a fiatalok útkereséséről és elvágyódásról mesél – de nem kínál könnyű megoldásokat. Erről is kérdeztük a rendezőt.
A folytatásban Cséffai Györgyi szobrász és tanár érkezett hozzánk, aki szerint az alkotás akkor igazán izgalmas, ha meg lehet tapintani, át lehet élni. Hogyan alakul át a szobrászat szerepe a mai világban? Milyen nőként helytállni ebben a szakmában? És milyen a korszerű művészeti oktatás?
Végül Jankó Judit, művészeti újságírót vártuk a stúdióba, aki nemrég jött vissza Velencéből, ahol végigjárta az Építészeti Biennálé kiállításait. Vajon hogyan jelenik meg az intelligencia, mint az idei biennálé főtémája a nemzeti pavilonokban, és a központi kiállításban? Miről szól a magyar pavilon és milyen a nemzetközi visszhangja?
Hogyan lesz a nyelvtanulásból művészi útkeresés, majd közösségi misszió? Mai első vendégünk Bertalan Nóra, a koreai kalligráfia szerelmese, a Munbangsau csoport alapító tagja és tanára volt. Nemrég nyílt kiállításukon a japán gyarmati uralom idején alkotó koreai költő, Jun Dongdzsu költészetét idézik meg: ecsettel és tintával. Erről is kérdeztük.
Városi oázisok, zöldudvarok, rejtett kertek – vagyis olyan zöldfelületek, amelyek nemcsak szebbé, de élhetőbbé is teszik a várost. A stúdióba vártuk Mudra András építészt, a Budapest100 programvezetőjét, akit arról kérdeztünk, hogy miért fontos környezetünk tudatos zöldebbé formálása, és hogyan alakítsunk ki városi zöldszigeteket.
A folytatásban Sumonyi Papp Zoltán író, szerkesztő volt a vendégünk, aki egyetemistaként testközelből élte meg a hatvanas évek nagy irodalmi felfutását, és személyesen is jól ismerte Sánta Ferencet. A klasszikusok újratöltve rovatunkba az ő novelláit hozta, a Nácikat és a Halálnak halálát. Miért ezeket a műveket választotta és vajon hogyan szólnak hozzánk ma Sánta Ferenc írásai?
Mi történik, ha három, egymástól látszólag távoli nő életútja láthatatlan szálakkal összekapcsolódik – és ebből egy érzékeny film születik? A hajfonat finom részleteken keresztül mesél a női újrakezdésről, az elhallgatott terhekről és tabukról. A stúdióba vártuk Rieger Johannát, a Glamour újságíróját – vele beszélgettünk a filmről, és arról, hogy mi minden húzódik meg az „erős nő” mítosza mögött.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, vendégünk volt Gerőcs Péter író, aki Déry Tibor A befejezetlen mondat című regényét ajánlja újraolvasásra, újragondolásra. Mint mondja, Déry világirodalmi rangú szerző, és bár a regény a két világháború között játszódik, mégis korszerű maradt: sokat elárul korunk társadalmi megosztottságáról is.
Következő vendégünk Kőbányai János író, szerkesztő, fotóművész és szociográfus volt. A Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztőjeként most épp az írott kultúra túléléséért küzd, május végén pedig új fotókiállítása nyílik. Képein a hazai beatkorszak ikonikus pillanatai elevenednek meg – nemcsak a zene, hanem egy egész korszak története is.
A folytatásban Szarka Klára fotótörténésszel beszélgettünk a stúdióba, akit jól ismerhetnek mindazok, akik a hazai fotóművészet alakulását figyelemmel kísérik. Az utóbbi időben mintha új lendületet kapott volna ez a műfaj, de vajon mi adja ma a képek súlyát és értelmét? Mitől él és szárnyal a fotózás? – erről is kérdeztük.
Tízéves lett az OFF-Biennále, ez az alulról szerveződő, független kortárs művészeti esemény, amelynek idén a „biztonság” fogalma áll a középpontjában. A kurátori és a produkciós csapat tagjait, Kálmán Ritát és Csejdy Borkát kérdeztük arról, hogy miért fontos ez a független művészeti platform, és hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a jövőben.
Nyughatatlan szenvedély fűzte a filmhez, a hetedik művészethez. Hosszú pályafutása alatt pontosan 159 játékfilm elkészülését segítette, köztük olyanokat, mint a Szegénylegények, vagy a Megáll az idő. Mégis, talán Várkonyi Zoltán Jókai-filmjei álltak hozzá a legközelebb. Vajon ki volt ő, Nemeskürty István, és mit adott a magyar filmnek? Erről kérdeztük Pataki Éva forgatókönyvírót, dokumentumfilmest, abból az alkalomból, hogy egykori stúdióvezetője éppen 100 éve született.
Következő vendégünk Kali Ágnes, költő, dramaturg volt. Első verseskötete, az Ópia, 21 éves korában jelent meg, második kötete, a Megvakult angyalok 3 éve jött ki. Min dolgozik mostanában, hogyan tudja összeegyeztetni a színházat és a költészetet, és mit jelent számára a többnyelvűség? Erről is kérdeztük az ifjú költőt.
A folytatásban Soós Nóra festőművészt vártuk a stúdióba. Képein összekeveredik a múlt és a jelen, az emlékezet és a valóság. Játékos színekkel és erős kontúrokkal dolgozik, mégis azok közé a művészek közé tartozik, akik kérlelhetetlenül keresik a választ a világ legégetőbb problémáira. Hogyan működik ez a festészetében?
Őt követően Boncz Ádám színész és világjáró érkezett hozzánk. 17 évesen állt először színpadra Szegeden, aztán Londonban és New Yorkban tanult színészmesterséget. Hamar a város színházaiban és nemzetközi filmekben találta magát, de egy ideje inkább itthon dolgozik. Pályája igazán sokoldalú - legyen szó Rimbaud-ról, jazzről vagy épp Kertész Imréről.
Mi a helyzet a FreeSZFÉ-vel? Az egyesület elnöke, Forgács Péter érkezett elsőként. Őt követően a diákfilmek pezsgő világáról volt szó, az ELTE Szemle főszervezőit, Tóth Anna Júliát és Kristóf Álmost vártuk a stúdióba. A folytatásban a 100 éve született legendás íróról, az Avraham Bogatir hét napja világhírű szerzőjéről, Kardos G. Györgyről beszélgettünk Szántó T. Gáborral. Végül az elmúlás méltóságáról és a képek erejéről kérdeztük Szabó Imola Julianna írót-grafikust, az "Amikor véget ér..." című rajzpályázat zsűritagját.
Hogyan kapcsolódik Pilinszky János költészete a Nagypéntek csendjéhez? Mit jelent számára az abszurditás és a tehetetlenség? Szarka Judit irodalomkritikus, tanár volt a Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége, akivel a szabadulás ünnepköréről, és Pilinszky hitről és szenvedésről alkotott képéről is beszélgettünk.
Egy óra, egy snitt, egy asztal, három ember, és egy propagandainterjú újrajátszása. - Vajon mi visz rá egy fiatal filmrendezőt arra, hogy a diplomafilmjét egy 70-es évekbeli kémtörténetből készítse el? A stúdióba vártuk Misota Dániel, rendezőt és Krasznahorkai Ágnes, színészt, a Kerényi Mária, 41, 1970 július – című film alkotóit.
Gergye Krisztián életében egyszerre van jelen a fotó, a festészet, a tánc, a koreográfia. Vajon hogyan tudja ezeket a különböző műfajokat összehangolni magában és mit jelent számára a határátlépés?
Végül Gerlóczy Zsigmond zongoraművész, zeneszerző érkezett hozzánk, aki még harminc éves sincs, de már az egyik fontos hazai képviselője a szabad improvizációnak, a valós időben történő zeneszerzésnek. A múlt héten jelent meg második szóló zongora-albuma, a nyáron pedig Indiába készül, méghozzá a karnatikus zene és tánc fővárosába. Erről is kérdeztük.
A magyar költészet napján a 120 éve született József Attilára emlékeztünk. Elsőként Dr. Széchenyi Ágnes, irodalomtörténész, a József Attila Társaság tagja érkezett hozzánk, akivel az évforduló jelentőségéről és az életmű összefüggéseiről beszélgettünk. Szó volt József Attila egyik kevésbé ismert, rendhagyó születésnapi verséről is.
Mi a versek feladata és szerepe a 21. századi tartalomrengetegben? És miért jó az, ha versekkel árasztjuk el az utcákat, a parkokat, és mintegy ismeretlenül, megajándékozzuk egymást kedves sorainkkal? Megkérdeztük Szeifert Natália, írótól, a Posztolj verset az utcára! mozgalom alapítójától.
Mi lenne, ha József Attila most is élne? Vajon milyen verseket írna? Vörös István, költő, néhány évvel ezelőtt éppen ezzel a gondolattal játszott el, amikor József Attila ismert verseinek átirataival foglalkozott. Hogyan választott a versek közül és mi volt a célja?
Végül Hegymegi Flóra, ifjú költő érkezett hozzánk, akinek tavaly jelent meg első verseskötete, Kismegszakító címmel, az erzsébetvárosi chapbook pályázat keretében. A pályakezdésről, a Hetedik Város csoportról és József Attila hatásáról is kérdeztük.
Ötös pénteken délelőttönként: beszélgetés érdekes emberekkel a múlt - jelen - jövő dimenziójában. Aki kérdez: a Murányi Tünde–Kálid Artúr művészházaspár.
Szerkesztő: Szabó Edit.
Az Ötös már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Füst Milán regényéről, A feleségem történetéről nyugodtan kimondhatjuk, hogy a világirodalom legtitokzatosabb művei közé tartozik. Számos kiadást élt meg, 13 nyelvre fordították le, szerzőjét Nobel-díjra jelölték. A stúdióba vártuk Csontos Erika szerkesztőt-kritikust, a Klasszikusok újratöltve rovatunk eheti vendégét, akivel Füst Milán életművéről, és kulcsregényéről, A feleségem történetéről beszélgettünk.
Az improvizáció egyszerre szabadság és kiszolgáltatottság. Nincs ez másként a kortárs táncban sem. Vendégünk volt Grecsó Zoltán táncművész, akit legtöbben a Willany Leó improvizációs táncszínházról ismernek. Új utakról és az immár 16 éves társulatról beszélgettünk vele. Természetesen a kortárstánc helyzete is szóba került.
Mi a közösségi színház és mi fán terem a vitaszínház? Egyáltalán, hogyan gondolkodnak a korszerű színház feladatáról és formanyelvéről a legfiatalabbak? Megkérdeztük Bácsics Reginától, a Közszín Kollektíva alkotócsoport tagjától, és Forgács Pétertől, a FreeSZFE Egyesület elnökétől.
Nemrég ünnepelte 60. születésnapját kedves kollégánk, Kaszás Gergő, Jászai Mari-díjas színész, akit ebből az alkalomból hívtunk meg beszélgetni. Annak idején gyerekszínészként indult a pályája, aztán a Katona József Színházban robbant be. Vajon mi van vele mostanában, hogy érzi magát, min dolgozik, merre jár?
Ország Lili képein latin, héber, arab vagy akár szanszkrit betűk is feltűnnek, sőt ő maga is foglalkozott grafológiával. De vajon mit árul el róla a saját kézírása? Vágány Judit grafológus, a Kiscelli Múzeum papírrestaurátora válaszolt a kérdéseinkre, aki grafológusként, Ország Lili levelezése alapján vizsgálta a művész kézírását.
Ezt követően egy titokzatos barokk emberről, szenvedélyes műgyűjtőről, művészetpártolóról és katonai zseniről, a törökverő hadvezérről, Savoyai Jenőről beszélgettünk. Ki volt ő, és melyik az igazi arca? Vendégünk volt Orbán Zsolt, az ausztriai Schloss Hof kastély marketingvezetője.
Hogyan dolgozik egy fiatal dalszerző-producer, miből inspirálódik, és mit tekint a szabad alkotás lényegének? Ezt kérdeztük Kozma Katától, Artisjus Junior-díjas zeneszerzőtől, aki számára a nemzetközi jelenlét legalább olyan fontos, mint a szakma érdekeinek a képviselete.
És ha már tavaszodik, folytattuk a kutyapszichológiai sorozatunkat. A stúdióba vártuk Kurys Anita etológust, viselkedésterapeutát, akitől megkérdeztük, hogy a kutyás gazdáknak mindenre kell figyelniük a tavasz beköszöntésével.
A 2024. február 23-ai adás ismétlése:
Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.
Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.
Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.
Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.
Ma is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, ezúttal Bárány Tibor filozófus fogadta el a meghívásunkat. A magyar irodalom egyik ikonikus darabját, Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét ajánlotta újraolvasásra, újragondolásra. Hogy miért? Ezt is megkérdeztük tőle.
Ezt követően Barcsay Jenőről volt szó, Szabó Noémi, művészettörténészt vártuk a stúdióba. Az alkalom pedig nem más, mint hogy 125 éve született a magyar festészet kiemelkedő alakja, az absztrakt-konstruktivista irányzat meghatározó képviselője, akit talán mégis a Művészeti anatómia című tankönyve révén ismerünk leginkább. Ki volt ő, és mi várható a Barcsay-emlékévben? Erről is szó volt.
A folytatásban a reformkorba utaztunk. Azt szerettük volna egy kicsit körbejárni, hogy miért tartja a nemzetközi közvélemény Florence Nightingale-t a modern tábori ápolás megteremtőjének, miközben kortársára, Kossuth Zsuzsannára szinte alig emlékszünk. Vendégünk volt Gulyás Adrienn, történész, a reformkori nőtörténet ismert kutatója.
Végül Balogh Mirjána érkezett hozzánk, aki a MOMÉ-n készült animációjával Kristály Medve-díjat nyert pár hete a Berlinálén. Filmje, a Wish You Were Ear a szerelmi kapcsolatok önképformáló hatásáról szól, és a fiataloknak szóló rövidfilmek kategóriájában választották a legjobbnak. Az alkotói folyamatról és a fesztivál-élményeiről kérdeztük Balogh Mirjánát.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, ezúttal Terék Anna költő volt a vendégünk, aki a magyar avantgárd költészet két klasszikusát, két monumentális művet választott mára: Kassák Lajostól A ló meghal a madarak kirepülnek című verset, Domonkos Istvántól pedig a Kormányeltörésbent. Hogyan kötődik ezekhez a művekhez és miért ajánlja újraolvasásra őket?
Hogyan lehet megjeleníteni a világ egészét kitöltő kozmikus leheletet? Vagyis a szelet, és a légmozgást? Erre vállalkozik Koronczi Endre, képzőművész és Cserhalmi Luca, kurátor, akik a győztes, Pneuma Cosmic projektjükkel mutatkozhatnak be jövőre, a Velencei Biennálé magyar pavilonjában. Terveikről és a felkészülésről kérdeztük őket.
A folytatásban is képzőművészet, Aknai Katalin művészettörténészt vártuk a stúdióba. Az alkalom pedig nem más, mint hogy új, ingyenes szabadegyetemi előadássorozatot hirdetett az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete. A tavaszi félév központi témája: a Mítosz és művészet lesz.
Ezt követően Paulo-Varga Ákos filmkritikust érkezett hozzánk, akivel a nemrég elindult, nagy európai filmes kihívás legújabb fordulójáról beszélgettünk. Hogyan lehet részt venni a játékban és mit kell tennünk ahhoz, hogy belépőt nyerjünk az idei Cannes-i Filmfesztiválra?
Ma is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, amiben ezúttal filmről volt szó. Harmat György filmkritikus érkezett hozzánk kedvenc filmjével, méghozzá abból az alaklomból, hogy 60 éve mutatták be Federico Fellini: Júlia és a szellemek című filmjét. Miért és milyen szemmel érdemes újranézni ezt a filmet?
A délelőtt második vendége - Osváth Gábor producer volt, akinek olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint például a Feketepont, a Nagykarácsony, vagy a 27 című animáció. A szakma idén neki ítélte a független producerek munkáját elismerő Árvai Jolán-díjat. Erről és új munkáiról is kérdeztük.
Hogyan tud a színház több lenni egy jól sikerült előadásnál? Teszi fel a kérdést Gerlóczi Judit, színházi producer, aki számára a színháztársadalmi küldetése a legfontosabb, és aki a klasszikus formákon túlmutató előadásokat akar létrehozni.
Ezt követően a kutyasétáltatásról volt szó, az apropó pedig nem más, minthogy adásunk másnapján volt a kutyasétáltatás világnapja. Kurys Anita, etológust,viselkedésterapeutát vártuk a stúdióba, akitől megkérdeztük, hogy milyen a kutyasétáltatási etikett az utcán, hogy utazzunk kutyával, és jó-e a kutyának a munkahelyen?t
Az elmúlt években, New Yorkban, Londonban, Berlinben is csodájára jártak Mészáros Márta filmjeinek. Retrospektív vetítéseket tartottak a Lincoln Centerben, a brit filmintézetben, a Budapesti Klasszikus Filmmaratonon - az Európai Filmakadémia pedig életműdíjjal ismerte el munkásságát. Nemrég jött a hír, hogy a francia Coproduction Office 14 frissen felújított filmjét vásárolta meg világforgalmazásra. Erről kérdeztük állandó munkatársát, Pataki Éva forgatókönyvírót.
A délelőtt második vendége Fábián Évi, fotóművész volt, akit leginkább a nőkről készített fekete-fehér portréiról ismerhetünk. Szabó Magdától Heller Ágnesen át Karikó Katalinig sok-sok nő állt már a fényképezőgépe elé. Érdemes megjegyezni róla, hogy analóg technikával dolgozik, nem világít, és nem retusál. Hogy miért? Megkérdeztük tőle.
A folytatásban Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, akivel folytattuk az Esterházy Péterről szóló beszélgetésünket. Legutóbb ott tartottunk, hogy az író egy egész generációnak adott irodalmi leckéket a Függőben használt vendégszövegek által. Most tovább boncolgattuk a Bevezetés a szépirodalomba című kötetét.
Ezt követően újra filmről volt szó. A stúdióba vártuk Chilton Flórát, aki a Széllel szemben című alkotásáért elnyerte a filmkritikusoktól a Legjobb kisfilmért járó díjat. Hogyan dolgozik egy fiatal rendező, aki ugyan operatőrként végzett, de játék-, dokumentum- és animációs filmet is készített már? Egy biztos: az alkotásaiban mindig a valóságból meríti a témát.