Archívum

A Varázslatos Magyarország átadja 2022-es természetfotó pályázatának nagydíját a Magyar Nemzeti Múzeumban. Küldetése, hogy a természetfotók által ablakot nyisson az ország nemzeti parkjainak természeti kincseire, s ezáltal felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára.

A VM 2021-ben megalapította A magyar természetfotó nagydíját, melyet első ízben 2022-ben adtak át. A díj annak elismerése, hogy az alkotó egyévnyi kemény munkával és tehetsége folytonos bizonyításával kiérdemelte a pályázat legjobbjának járó helyet. Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapítója volt a vendégünk.

A kontinensek belsejében elhelyezkedő sós tavak speciális képviselői a magyarországi szikes tavak. A szikes tavak Eurázsiában területarányosan legnagyobb számban a Kárpát-medencében találhatók, ezek a tavak egyúttal az európai-afrikai madárvonulás útvonalában kiemelten fontos pihenő és táplálkozó helyei az északon költő és tengerparton telelő vándorló madaraknak. Dr. Boros Emillel, az ÖK Vízi Ökológiai Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk, aki évek óta kutatja a vízimadarak és a szikes tavak kölcsönhatását.

Történelmi megállapodás született az óceánok védelmében – Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője, természetvédelmi témafelelőse  

Dögevés és protonyelv – Szilágyi András ökológus, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa 

Kikelet a botanikus kertekben és arborétumokban. A kikelet és a Beporzók Napja alkalmából a MATE Budai Arborétumában tartott szezonnyitó sajtótájékoztatót a 2022-ben 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. A gyűjteményes kertek 2023-ban is több száz természeti környezettel foglalkozó, jeles "zöld" napokhoz kapcsolódó, emellett számos kulturális programmal is várják a látogatókat.

Lezárult a 9 héten át tartó Téli madárles lakossági madárszámlálási akció! –  Lovászi Péter, MME Monitoring és Kutatási Osztály osztályvezetője

Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét – Dr. Palalitz Péter, MME projektvezető

A kutyakölykök spontán lemásolják az ember viselkedését – Dr. Gácsi Márta etológus

Dr. Földvári Gábor, Kullancsfigyelő volt az adás vendége.

Zöldklub – Flóra, fauna és fenntartható fejlődés, a Klubrádió természet- és környezetvédelmi műsora. 

A Zöldklubban igyekszünk nem leszűkíteni a kereteket, hanem megvizsgálni az ember és környezete kapcsolatát, nem csak a jövőben és a jelenben, hanem a múltban is. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi adja a természethez való viszonyulásunk alapjait, hogyan változtunk mi, hogyan változtattuk meg a környezetünket, és hogyan tudnánk újra kapcsolódni hozzá?

Flóráról, faunáról, fenntartható fejlődésről minden csütörtökön 15 és 16 óra között.

A Zöldklub már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Kreitler-Sas Máté, az LMP 11. kerületi önkormányzati képviselője – Déli-Körvasút és a Hamzsabégi-sétány fái

Lehoczki Fanni, az ELTE Etológia Tanszék munkatársa – A kutatók különböző kutyafajták vonyításra való hajlandóságát és erre adott reakcióit vizsgálták

Török Gergely – Magyar kutató részvételével feltárták a talaj szemösszetételének kulcsfontosságú szerepét a part menti növényzet mederszélességre gyakorolt hatásában

Újra a miskolci MiReHu Nonprofit Kft. lett az első helyezett az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai díjának „gazdálkodó/ipari szervezet” kategóriájában, a „Dobd le/fel a textilt! – közösségi upcycling program a textilek és bútorok újrahasználatáért” elnevezésű programsorozatával – Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője
Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője – Találkozás a vaddisznóval (kutyával)

Gallé Róbert - Az ÖK kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok jelentős biodiverzitás-megőrző szerepét

Zöldklub – Flóra, fauna és fenntartható fejlődés, a Klubrádió természet- és környezetvédelmi műsora. 

A Zöldklubban igyekszünk nem leszűkíteni a kereteket, hanem megvizsgálni az ember és környezete kapcsolatát, nem csak a jövőben és a jelenben, hanem a múltban is. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi adja a természethez való viszonyulásunk alapjait, hogyan változtunk mi, hogyan változtattuk meg a környezetünket, és hogyan tudnánk újra kapcsolódni hozzá?

Flóráról, faunáról, fenntartható fejlődésről minden csütörtökön 15 és 16 óra között.

A Zöldklub már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

A 2020. szeptember 4-i adás ismétlése.

A 2022. május 19-i adás ismétlése.

A svéd Zoo Furuviksparken nevű állatkertből kiszökött csimpánzok lelövése – Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vegetációökológiai Kutatócsoportjának munkatársai osztrák és amerikai kutatókkal közösen vizsgálták az erdőssztyeppek kialakulásáért felelős tényezőket – Erdős László, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa

Magyar ökoinnováció keretében debütált az új hulladékgyűjtő hajó a Dunán
Automata folyótakarító hajó és a hulladék begyűjtését segítő kamerarendszer támogatja mostantól a Dunának és vízgyűjtő területének megtisztítását. A Robo-Collect névre keresztelt vízi jármű és a hozzá kapcsolódó műszaki infrastruktúra magyar ökoinnováció keretében valósult meg. A fejlesztés szemléletében és működésében is újszerű: a szakemberek kiemelten kezelik a hulladék megfigyelését és újrahasznosítását, a folyamatokat innovatív eszközök támogatják, a hulladékgyűjtő rendszer újításai pedig fokozzák a gyűjtés hatékonyságát – Gyalai-Korpos Miklós projektvezető

Garamszegi László Zsolt, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutató-főigazgatója – Ökológusok közel hétszáz madárfaj költési adatainak elemzése során kimutatták, hogy a madarak évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban kezdik szaporodási tevékenységüket

Nyakas Gábor kutyatréner – Kutyatámadások kivédése

Female Yeti (Zsuzsi) világutazó mesél a hegyek iránti szeretetéről (ismétlés)

Erdős László, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kutatásairól mesél (ismétlés)

Magyar idő szerint vasárnap hajnalban véget ért az ENSZ klímacsúcsa, a COP27 Egyiptomban. A részt vevő országok elfogadták az úgynevezett károk és veszteségek finanszírozását, ami azt jelenti, hogy a világ leggazdagabb és legnagyobb iparával bíró országoknak anyagi segítséget, pontosabban jóvátételt kell nyújtaniuk a szegény, ám a klímaváltozást bőrükön érző államoknak. Erre egy ENSZ-alapból kerül majd sor – dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Országos Szövetségének alelnöke

A vízimadarak kulcsszerepet játszanak abban, hogy az európai növényeket északi szélességi körökre terjesztik a tavaszi vándorlás során, ezáltal elősegítve a növények ellenálló képességét a klímaváltozással szemben – Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója

Hogyan álljunk ellen a Black Friday kísértésének és maradjunk tudatosak a vásárlásunkban? – Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa

Kuruczi Norbert alias Rókales Norbi, a Rókales nevű közösségi oldalak létrehozója, rókamentő volt az adás vendége.

Második alkalommal rendezi meg a Kislépték Egyesület a REL (rövid ellátási lánc) Expót. 2022 újabb kihívásokat hozott az ellátási láncok területén. Az értékláncok instabilitása révén a termelők keresik az alternatív értékesítési lehetőségeket. Emellett láthatóvá vált egy új társadalmi igény is, melynek eredményeként Európában a legnagyobbat fejlődő rövid lánccá a bevásárló közösségek, illetve a házhozszállítási módok váltak. A résztvevők szakmai előadásokon megismerkedhetnek az aktuális trendekkel, betekintést kaphatnak a nemzetközi és a hazai helyzetbe, a várható támogatási lehetőségekbe és a szabályozás aktualitásait is megismerhetik – dr. Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke 

Magyar kutatók egy nemzetközi projekt részeként egy kérdőív kitöltésére kérik a kertészkedőket. Az így nyert adatok elemzésével bővíteni tudják a jelenlegi ismereteiket a kiskertesek kertészkedési szokásairól, a kertészkedők motivációjáról és praktikáiról, valamint információt kapnak a kiskertek fajgazdagságáról is – Varga-Szilay Zsófia, az ELTE Biológia Doktori Iskolájának doktorandusza

Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelem és energia programigazgatója – 2023. januárban megindulhat a palagáz-kitermelés Békésben a Corvinus-projekt keretében. Mi szükség erre a környezetvédelmi szempontból aggályos, igen költséges beruházásra?

Molnár Attila Dávid, a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely Egyesület elnöke, a PET Kupa társalapítója– November 3-án, Sárazsadányban a helyi közösség búcsút int a település kompjának. A forgalomból kivont hajótest újjászületik, hogy az Európai Unió és a magyar kormány támogatásával megvalósuló Tid(y)Up projektben vízi folyómentő kiállítás és szemléletformáló központ létesüljön rajta.
Az idén 10 éves Tiszai PET Kupa újabb attrakcióval áll elő a környezetvédelem, a turizmus, a zero waste életmód és a kulturális élmények ötvözésével.

Székely Tamás biológus-ökológus professzor, az MTA külső tagja – Csökken a sarkvidéken fészkelő madarak populációja

Folytatjuk beszélgetéseinket a zöld városokról. Ezúttal Somorjai-Tamássy Zsolt kertészmérnök, a MAKEOSZ Green City tagozatának elnöke, és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. egyik ügyvezetője a vendégünk, témánk pedig a vízmegtartás és az esőkertek kialakítása a városi térben.

Maradva az élhető városoknál, Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa arról mesél, milyen zöld megoldások segítik a védekezést a szélsőséges hőhatásokkal szemben.

Megjelent a 2020 szeptembere óta tartó LIFE SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt keretében készített Természeti bűncselekmények - Nemzeti jelentés Magyarországról. A kiadvány a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és szankcionálásának - a jelenség egyértelműen kihívást jelent hazánkban, és egy-egy védett faj egyedének elpusztulása esetén a hatások tovagyűrűznek. A hatékony fellépés lehetőségei alapvetően biztosítottak, mégis egyrészt magas a fel nem derített esetek száma, másrészt sok felderített ügy végül sosem kerül bíróság elé. A különböző hatóságok és érintett szakmai szervezetek közötti együttműködésnek kulcsszerepe van abban, hogy ez megváltozzon. Emellett szükség van a megfelelő erőforrások biztosítására, a közvélemény figyelmének felhívására és a megelőzésre is.

Balogh Annamária, a LIFE SWIPE magyarországi projektvezetője a TRAFFIC részéről dr. Kajó Cecília jogász, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára tanulmányában azt vizsgálta, hogyan alakultak az állatkínzásért adható szankciók az utóbbi években A tanulmány elérhető ITT.

Egy fotós a védett fajokért címen tartott előadást Britta Jaschinski fotózsurnaliszta-természetfotós a vadon élő védett állatok illegális kereskedelméről, melyen betekintést nyújtott a világ különböző szögleteiben történő, a vadon élő védett fajok ellen elkövetett visszaélésekbe. Az esemény a Nimród Fotóklub és a Varázslatos Magyarország szervezésében, illetve a WWF Magyarország és a LIFE SWiPE projekt szakmai partnerségével valósult meg. Előadása előtt adott interjút műsorunknak.

Britta Jaschinski volt az adás vendége, aki az egyik leginspirálóbb és legbefolyásosabb, a természet és a vadvilág iránti tisztelet megteremtéséért küzdő fotográfus. Elindította a Photographers Against Wildlife Crime™ globális kampányt, melynek célja a képek erejével fellépni az illegális vadkereskedelem ellen. Jaschinski fotóriporteri projektjei során együttműködik a hatóságokkal, jótékonysági és civil szervezetekkel, és gyakran veszélyes helyzetekben, alkalmanként rejtve, titokban dokumentálja a vadon élő állatok és a természet ellen elkövetett bűncselekményeket. 

Számos nemzetközi díjat nyert, fotói rendszeresen szerepelnek a londoni Természettudományi Múzeum Wildlife Photographer of the Year versenyén, ahol az év fotóriportere címet is elnyerte. Jelenleg a The Evidence Project című, új globális, vizuális kampányon dolgozik, melyben a természetbe történő túlzott emberi beavatkozásra és ennek hatásaira hívja fel a figyelmet.

Lukács Zoltán kertészmérnökkel a faápolásról, illetve arról beszélgettünk, hogyan lehet megfelelő életkörülményeket biztosítanunk a városi fáinknak? Élhet-e boldogan egy városi fa? 

Dr. Vági Balázst, az ELKH és a Debrecene Egyetem tudományos munkatársát a szalamandrák utódgondozási szokásairól kérdeztük.

2017-ben bejárta a magyar sajtót, hogy Gyöngyi Krisztián ökológus, orrszarvúkutató ruandai terepmunkája során egy baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Sokan ekkor találkoztak először a 43 éves Gyöngyi Krisztián nevével, pedig ő már akkorra Afrika elismert természetvédői közé tartozott. Krisztián és felesége Bedő Orsolya pár hónapot töltöttek a Malawi dél-nyugati részén található Majete Vadrezervátumban. Krisztián a park területén élő fekete orrszarvúk táplálékkeresésével kapcsolatos kutatást végzett. A kutató nem mindennapi élete és útja az álmai felé sokak számára lehet inspiráció, hogy története minél több emberhez eljusson, azon dolgozik Krisztián özvegye, Bedő Orsolya és Balogh Boglárka, aNational Geographic Magyarország szerzője, ők voltak az első félóra vendégei.

Szeptember 22-25 között rendezték Ausztriában az idei agility világbajnokságot. Három különböző méret magasságban versenyeznek a kutyák: miniben a kicsik, midiben a közepesek és maxiban a nagyok. 
Csapatban a mini kategóriában aranyérmet nyert a magyar csapat, midi kategóriában pedig ezüstérmet.

Vendégeink az adás második felében Nagy Veronika csapatkapitány, nemzetközi agility bíró, edző és versenyző, valamint Naggyőr Dalma (kutyája: Welle), az aranyérmes mini csapat tagjai.  

Schwarzenberger Magdolna, a Szigetszentmiklósi Batthyányi Kázmér Gimnáziumban biológia és kémia tanára, az öko-munkacsoport vezetője volt a vendégünk, aki azt mesélte el, hogyan vettek részt diákjaival a Ráckevei-Duna szigetszentmiklósi szakaszán 2020 decemberében katasztrofális olajszennyezés helyreállításában. 

Ahogy elmondta, az iskolában már a kezdetektől hangsúlyos volt a fenntarthatóságra való nevelés és az ökológiai szemlélet kialakítása. Ebben a tanévben az Örökös Ökoiskolai cím elnyeréséért is pályáznak. Az Ökoiskolai tevékenységük szerves része, hogy rendszeresen szerveznek a Szigetszentmiklósi tanösvényre vízminőség vizsgálatokat és fajismereti gyakorlatokat. Amikor bekövetkezett az olajszennyezés, Magdolna első gondolata az volt, hogy ha ezt majd helyre akarják állítani, mindenképpen szeretne az iskola diákjaival részt venni benne. A kárelhárítást persze azonnal megkezdték a szakemberek, viszont az úszólápos, Natura 2000-es védettségű rész a szakemberek szerint nem volt menthető.

Közben jött a járvány időszak. Ennek egyik következménye volt, hogy a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban az 5-es tavaszi és a 9-es őszi erdei iskolánkat csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem tudták megszervezni ottalvós hegyvidéki helyszíneken. Így végül helyben szervezték meg napközis táborként. A táborok központi témájává pedig az úszólápot és az olajszennyezést tették. 2021. június első hetében volt az első ilyen jellegű erdei iskola, innen pedig odáig jutottak, hogy 2022. szeptember 15-én, múlt csütörtökön az iskola diákjai 6 db mesterségesen létrehozott úszólápot helyeztek ki. Mindezt saját erőből, az érintett szakemberek bevonásával, szaktudásával és segítségével.

Schwarzenberger Magdolnával beszélgettünk a mögöttük álló munkáról, amit Sete Krisztina kollégájával, a REAL 2 munkaközösség vezetőjével és Czita Zoltánnal, a gimnázium informatika-földrajz- és történelem tanárával hoztak létre. 

Nyakas Gábor kutya viselkedés szakértő és kutyaiskola vezető, Regős Judit szociálpolitikus, gyermekvédelmi szakértő - Kutyatartás gyerek mellett

Ezer Ádám, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai ügyintézője - Szeptember 17-én rendezik meg a XXI. Fehértó Napját. 

Hillender Tímea, az Afrika Sztorik Egyesület elnöke – Szeptember 12-én rendezik meg a Kenyai Vadvilág nevű jótékonysági előadást, az Állatorvostudományi Egyetemen.

Miről szól a jótékonysági előadás? Kenyai vadvilágról. Orvvadászatról. Kenyai gyerekek oktatásának fontosságáról. Vadvilág védelemről a helyi közösség bevonásával. Önkéntes munka fontosságáról. Arról, hogy hogyan tudunk itthonról segíteni a vadvilágnak. Arról, hogy mit tehet egy kutató diák, egy biológus, ökológus, állatorvos hallgató. De talán, ami a legfontosabb, a reményről. Arról, hogy a világ különböző pontjairól érkező segítség mennyire fontos, és nélkülözhetetlen Afrikában, ezen az ősi kontinensen, mely oly egyedülálló és különleges állatvilágnak ad helyet.

Dr. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke – Átadták az Európa Zöld Városa Díjat, amit azért hoztak létre, hogy a zöldfelületek innovatív, biodiverz, fenntartható, inspiráló megoldásainak létrejöttét ösztönözzék a településeken. A benyújtott pályázatok közül a győztes Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat a tavaly átadott Vizafogó park létrehozásáért. A terv az Objektív Tájépítész Iroda Kft munkája. Második helyezett lett Debrecen belvárosának innovatív rekonstrukciója, melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozott. Harmadik helyen végzett Nyíregyháza-Sóstó gyógyfürdő területén az elmúlt 5 évben végzett a zöldfelületi rekonstrukció, melyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozott.

Almássy Dóra, a CEU kutatója mesélt az Urban Nature Atlasról és a városi zöldítések jó gyakorlatairól. 

Augusztus 22-26 között szervezte meg a Természetvédelmi Biológiai Társaság európai szekciója a 6. Európai Természetvédelmi Biológiai Konferenciát, melynek központi témái a klímaváltozás és a biodiverzitás megőrzésére irányuló teendők voltak. Dr. Lövei Gábor, a Természetvédelmi Biológiai Társaság európai szekciójának vezetőségi tagja, az Aarhusi Egyetem és a Debreceni Egyetem kutatója mesélt a konferenciáról, majd Gallé Róbert, a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesület alelnöke és az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa számolt be a tapasztalatairól és a konferencián bemutatott kutatásáról.

Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója spanyol kollégákkal közösen vizsgálta a Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmát, és megállapította, hogy e faj jelentős szerepet vállal az agresszíven terjedő, és a helyi ökoszisztémákban zavart okozó fajok szállításában.

A természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodást javasolnak az ÖK kutatóinak közreműködésével készült nemzetközi tanulmány szerzői - dr. Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa

Ocztos Panka kutyakiképzővel kutyáink eltérő személyiségéről, szociális viselkedéséről beszélgettünk. 

A 2021. május 14-i adás ismétlése:

Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon – Péliné Dr. Németh Csilla 

A jegyzők megelégelték a bíróság enyhe ítéleteit? Új tanulmány jelent meg az állatvédelemmel kapcsolatban – dr. Kajó Cecília

Az ELTE kutatása a tömpeorrú kutyákról: a fiatalabb és játékosabb ebek akik hamarabb alakítanak ki szemkontaktus ismeretlen emberekkel – Bognár Zsófia