Yaro Patrice: Trump szembement a többség akaratával – beláthatatlan következmények a közel-keleti döntés után

Némi meglepetéssel fogadta a világ, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke mégis úgy döntött: országát bevonja a Közel-Keleten zajló háborúba. Bár korábban két hetet adott magának a döntésre, végül az időkeretet figyelmen kívül hagyva, hamarabb lépett – Netanjahu izraeli miniszterelnök nyomásának engedve, de ennél bonyolultabb háttérrel.

"Trumpnál bevett stratégiai elem, hogy nem tartja magát fix dátumokhoz" – mondta a Klubrádióban Yaro Patrice külpolitikai szakértő. Emlékeztetett: Trump gyakran bírálta elődeit azért, mert katonai döntéseiket előre bejelentették, és most is valószínű, hogy a két hét csak egy kommunikációs eszköz volt.

Emlékeztetett, "Trumpot az elmúlt hetekben, de egész politikai pályafutásában is számos alkalommal kritizálták- főként Európában, de a világ többi részéről is, - hogy izolacionista, hogy visszahúzza Amerikát a világból, kivonul Amerika Trump vezetéséből, felbontja a régi 40 utáni rendet. Amerikának a világcsendőri szerepe a végéhez ér. Na most ez a döntés nyilván ezzel teljesen szembe megy."

 

A döntés mögött erős belpolitikai tényezők is állnak. Patrice szerint Trumpnak több irányból kellett nyomással szembenéznie: egyrészt ott van az evangéliumi keresztény tábor, amely a republikánus párt fontos bázisa, és amely számára Izrael támogatása alapvető külpolitikai kérdés. Másrészt még mindig létezik egy, ha gyengült is, neokonzervatív frakció, amely támogatja az aktív amerikai beavatkozásokat.

"Amerikában azt látni kell, hogy amellett, hogy Izrael államnak, vagy a zsidóságnak komoly lobbiereje van, nagyon fontos az úgynevezett evangéliumi keresztény szavazótábor. Ezek fundamentalista keresztény szavazók, több millió ember, akik most már abszolút republikánus szavazók, és az amerikai politikai, republikánus politikai kultúrában és a politikai hatalom terén is jelentős befolyással bírnak. Nekik Izrael állam támogatása rendkívül fontos. Emellett ott van, hogy még mindig ez a neokonzervatív, más néven héja vonulat a Republikánus Párton belül, ami most már jóval gyengébb, de még mindig ott van. És ennek a két belső frakciónak sikerült szembe menni, az egyébként nagyon erősödő, nagyon komoly, rendkívül mérges csapattal, amely azt mondja, hogy az Egyesült Államoknak be kell fejezni azt, hogy más országokat lebombáz, más országokba bevonul, más országokban rezsimváltást próbál végrehajtani."

Felhívta a figyelmet emellett, hogy nem csak a republikánus párton belül van egy olyan szavazói réteg, amely nem szeretné, hogyha az USA ilyen beavatkozásokat végrehajtana, hanem a demokratákon belül is. Az elemző úgy véli, hogy "Amerikában az elmúlt évtizedekben, főként a sikertelen iraki és afganisztáni missziók után, egyértelműen az a többségi vélemény, hogy Amerika ilyen lépéseket ne hozzon meg. Trump szembe ment a többség akaratával, a nemzetközi hullámai pedig beláthatatlanok ennek az ügynek" - fogalmazott.

A szakértő szerint a Közel-Kelet további eszkalációja is reális veszély. Jemen már belépett a konfliktusba, és Trump legutóbbi kijelentései alapján felmerült a rezsimváltás gondolata Iránban. Ha az amerikai–izraeli beavatkozás nem áll meg az iráni nukleáris kapacitások elleni csapásoknál, hanem az ország politikai vezetését is célba veszi, az olyan lavinát indíthat el, aminek a végét nem lehet látni. Ha ez megtörténik, visszatérhet az iraki káosz emléke: rezsimváltás, instabilitás, és a megszállás kudarcai.

Tegnap körbejárta a sajtót, hogy fogadta Bernie Sanders, hogy Amerika megtámadta Iránt. Bernie Sanders amerikai demokrata szenátor éppen beszédet tartott az oklahomai. Tulsában, amikor értesült az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadásról.

A felvételen látható, amint egy öltönyös férfi odalép hozzá, és a pultra helyez valamit, amit a baloldali politikus rövid ideig olvas – közben a közönség soraiból már hangos fújolás és füttyszó hallatszik.

Pár pillanattal később Sanders megszólalt: Ez Donald Trump nyilatkozata. Idézem: »Befejeztük a három iráni nukleáris létesítmény elleni nagyon sikeres támadásunkat«.

A feldühödött hallgatóság együtt kezdte skandálni, hogy „nem kell több háború”. A demokrata szenátor kijelentette, hogy egyetért a tömeg üzenetével, és megjegyezte, hogy a támadás sérti az amerikai alkotmányt, ami kizárólag a kongresszusnak ad jogot arra, hogy az országot háborúba léptesse, az elnöknek nem. Hozzátette, eddig is történelmük legbonyolultabb korszakában éltek, amit Donald Trump ezzel a lépéssel csak még jobban felkavart, és most arra van szükség, hogy megmutassák: Amerika nem akar egy újabb háborút. Ezt követően a beszédét visszavezette eredeti szónoklatához. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)