Visszafelé sül el az orbáni propaganda Erdélyben
4/02/2020 14:51
| Szerző: Klubrádió
Több szempontból is messzire vezetnek a gyergyóditrói migránsellenes tiltakozás szálai. Parászka Boróka erdélyi újságíró szerint ha elérik, hogy etnikai alapon lehessen kizárni valakit egy munkából, azzal az ottani magyarok alatt vágják a fát. Ráadásul a Srí Lanka-i pékek ügyénél mélyebbre nyúlik a konfliktus, az alapvető feszültségekre rárakódott a magyar propaganda, és szerinte a gyűlölet szításában komoly szerepe volt a katolikus egyház egyes papjainak is.
Az erdélyi magyarokon csattanhat az ostor
Nagyon megosztott Gyergyóditró, de az egész erdélyi magyar közösség, miután a településen január vége óta a helyiek egy része idegengyűlölő hangoktól kísérve azt követeli, hogy a község péksége küldje el két Srí Lanka-i dolgozóját – mondta Parászka Boróka erdélyi újságíró.
Mindenki, de legalábbis a többség pontosan érzi ugyanis, hogy ez az eset precedenssé válhat. Ha a tiltakozók – akik egyébként kisebbségben vannak Gyergyóditrón belül – elérik, hogy etnikai alapon lehessen kizárni valakit egy munkából, annak az elsődleges vesztesei az erdélyi magyarok lesznek. Ez a romániai magyarok körében eddig is kényes kérdés volt, miután vannak arra utaló statisztikák, hogy általában azért alacsonyabb a bérük, és azért jutnak nehezebben munkához az országban, mert magyarok, vagyis kisebbségiek. A Srí Lanka-i pékmesterek kiebrudalását követelők tehát nagyon gyors, határozott mozdulatokkal saját maguk, illetve az erdélyi magyarok alatt vágják a fát – tette hozzá Parászka Boróka.
Az elmúlt napok pozitív hozadéka azonban, hogy sok tiszta, világos állásfoglalás, szolidaritási akció született Székelyföldön a gyűlölködéssel szemben. Ennyire határozott felismerését még nem látta annak, hogy a migránsellenes propaganda káros, tehát tisztulási folyamat indult, a jelek arra mutatnak, végül a józan ész fog győzni. Közösségi szintű felismerés történik Székelyföldön, a Magyarországról érkező xenofób propaganda úgy járt, mint a saját farkába harapó kígyó. Olyan ellenreakciót és kijózanodást váltott ki, amire nem lehetett számítani – fogalmazott az újságíró.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy rövid távon is enyhül a konfliktus. A helyi pékség közölte, nem hajlandó elbocsátani külföldi munkatársait, ahogy a diszkriminációellenes és munkaügyi szabályokat sem kívánja megsérteni, a tiltakozók pedig információi szerint újabb petíciót készítenek elő, tehát még hosszú menetelésre lehet számítani – tette hozzá az újságíró.
Évtizedes konfliktusok, gyűlöletkeltés katolikus oldalról
Parászka Boróka azt is hangsúlyozta, a mostani konfliktusnak nem csak a magyarországi propaganda az előzménye, az erdélyi, magyarok lakta régiókban hosszú évtizedek óta léteznek etnikai konfliktusok, a romaellenesség nem egyszer gyújtogatásig fajult, például a gyergyói medencében, így Ditrón is. Ezt nem kezelte, nem vette komolyan a legnagyobb, legrégibb romániai magyar párt, az RMDSZ sem, a feszültségek így megmaradtak. Erre jött rá az elmúlt öt évben a példátlanul gyűlölködő és rasszista magyarországi kampány, ami telibe kapta a székelyföldi közösségeket. Lásd migránsozó farsang, afrikaiak elleni támadások, amire Erdélyben is volt példa.
Sajnos a helyben befolyásos római katolikus egyház papsága körében is határozottan terjednek a szélsőjobboldali eszmék, amit az érsekség eddig tehetetlenül nézett, ahogy Parászka Boróka szerint az RMDSZ-es vezető politikusok sem szóltak semmit, amikor pártrendezvényen Darvas-Kozma József pápai káplán a zsidó bankárdinasztia, a Rotschildok Magyarország elleni nemzetközi összeesküvéséről beszélt. Megjegyezte, a csíkszeredai plébános Darvas-Kozma tavaly magyar állami kitüntetést is kapott. A 2019-es romániai pápalátogatás előtt pedig a székelyföldi hívek hónapokig azt hallgathatták, hogy Ferenc a „migránspápa”. Az szintén beszédes, hogy a gyergyóditrói csoport egyik vezetője a helyi római katolikus káplán.
Parászka Boróka szerint tehát a római katolikus egyház felelőssége tehát elképesztően nagy, nélkülük nem megoldható a jelenlegi helyzet, amelyre a gyergyóditrói idegengyűlölő lakossági akció vetett éles fényt.
Hogyan tovább Ditró?
Az ázsiai pékmesterek falubéli alkalmazása miatt felháborodott ditróiak a Facebookon „Migránsmentes Ditrót akarunk” elnevezéssel csoportot hoztak létre, ahol gyűlölködő, rasszista hozzászólásokkal kommentálták a sötét bőrű dolgozók jelenlétét.
Február 1-jén rendőri készültség mellett népgyűlést tartottak az ügyben, amelyen az ötezer lakosból több mint négyszáz jelent meg. A kritizálók arról beszéltek, nincs szó rasszizmusról, a pékséget azért bírálják, mert szerintük a tulajdonos nem helyiekkel oldotta meg állítólagos munkaerőproblémáját. A tiltakozók szerint ha nem tudott helyieket felvenni új pékmesternek, annak az az oka, hogy a munkavállalóknak rossz tapasztalataik vannak a vállalkozóval, akiről azt állították, sokszor nem fizette ki a túlórákat és nem teljes munkaidőre jelentette be az embereket. Szerintük tehát a székelyföldi munkavállalók tisztességes foglalkoztatása helyett több ezer kilométerről hozott alacsony bérért dolgozó külföldieket.
A rasszizmus vádjának hárítása ellenére az Index beszámolója szerint a témáról folytatott beszélgetésekben olyan fordulatok hangzottak el, mint „migránsok” „más a bőrük színe”, „mégiscsak feketék”. A „Migránsmentes Ditrót akarunk” Facebook-csoportot a botrány kitörése óta megszüntették.
A pékség közölte, nem bocsátja el Srí Lanka-i dolgozóit, nem enged a gyűlöletnek. Az idegengyűlölet a falu polgármestere, Puskás Elemér szerint is szerepet játszik a lakosság egy részének viselkedésében. A 444-nek azt mondta, szemléletváltásra lenne szükség településen, de ez még több generációnyi munkába telik. Szerinte a botrány annak is köszönhető, hogy „a magyar közmédiából a migránsellenesség jön át, az emberek átérezték a félelmet”.
A mozgalom egyik hangadója, a falugyűlés kezdeményezője Bíró Károly római katolikus segédlelkész, akinek a magatartását közleményben ítélte el a gyulafehérvári római katolikus érsekség. A Jakubinyi György nyugalmazott érsek által aláírt állásfoglalás szerint „az Úr Jézus főparancsa a szeretet, a keresztényt ezen felül az ellenségszeretet is jellemzi; mennyivel inkább kell a keresztényeknek keresztény testvéreiket befogadni, sőt más vallású embertestvéreinket is!”
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com
2020. február 4., kedd 07.45
Műsorvezető: Dési János
