„Támogassa
Reggeli gyors

Visszaélésszerű jogalkalmazás: hazai színtéren ez jogkövetkezmények nélkül marad

5/09/2022 11:11

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Nemzetközi bírsághoz fordulhatnak, akiknek az ügyében olyan ítélkező tanács dönt, amelyben törvényellenesen kinevezett bíró is található. A múlt héten derült ki, hogy tavaly Varga Zs. András, aki amúgy maga is úgy került a Kúria élére, hogy semmilyen bírói gyakorlattal nem rendelkezett, 2021-ben önkényesen nevezett ki bírókat anélkül, hogy erről egyeztetett volna az Országos Bírói Tanáccsal, amelynek alaptörvényben rögzített joga a kinevezés felügyelete. Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint ez a trend Magyarországon, hogy a felügyeletre kijelölt szervek nem tudják betölteni a szerepüket, mert nincs jogkövetkezménye az ilyen visszaéléseknek.

2022. szeptember 05. Reggeli gyors - részlet 2022.09.05. Farkas Erika
07:45
00:00

Mi történt? A Kúria elnöke, Varga Zs. András a jelek szerint 2021-ben törvénytelen módon nevezett ki több bírót. Ezt az Országos bírói Tanács jelezte, de Varga Zs., aki maga is politikai kinevezett, megindokolta a döntését, majd ennyiben maradt az ügy. Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogállamiság és büntető igazságszolgáltatás programjának jogásza a Reggeli gyorsban azt mondta, jóval a történtek után vagyunk, tehát olyan bírókról van szó, akik már a Kúrián ítélkeznek.

Bemutatták Schmidt Mária új esszékötetét
 
Bemutatták Schmidt Mária új esszékötetét
 
Budapest, 2022. június 8. Varga Zs. András, a Kúria elnöke Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész új, Korszakhatáron címet viselő esszékötetének bemutatóján a Terror Háza Múzeumban 2022. június 8-án. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában megjelent kötet Schmidt Mária 2018 és 2022 között megjelent írásainak válogatása. MTI/Kovács Anikó
Fotó: Kovács Anikó
 

 

Farkas Erika felhívta a figyelmet, hogy nem minden olyan bíró kinevezésével van gond, akit Varga Zs. András elnöki működése alatt neveztek ki, és a feltárt törvénysértések a bírák kisebb részét érinti.

Hogyan fordulhatott elő? Valójában egy technikai, de igen összetett problémáról van szó, mondta a Helsinki jogásza, aki elmondta, a Kúria elnöke bizonyos helyzetekben az Országos Bírói Tanács együtt döntési jogkörét megkerülve bírált  el pályázatokat. Ez az együtt döntés azt jelenti, hogy egyeztetni kell a testülettel, ha a Kúria elnöke a bírói pályázatoknál nem a győztes, a nyertes pályázót nevezi ki, hanem a második, harmadik sorban állót, tehát eltér a bírói tanács rangsorától. "Ilyen esetekben törvényi előírás, hogy köteles megkeresni az OBT-t, és a döntését kérni" - mondta.

A Kúria elnöke azzal indokolta, hogy félretette a törvényi előírást, hogy több pályázatot bírált el egyszerre, és az azonos tartalmú pályázatoknál nagyon sok esetben az első befutó ugyanaz a személy volt. Ezért Varga Zs. úgy tekintete, hogy ha azt az a személyt, aki a legtöbb pályázaton első helyet nyert, az egyik helyre kinevezi, akkor a többi helyről kihúzhatja az első pozícióból, és azokat veheti előre, akik a második vagy harmadik helyen álltak a sorban. Farkas Erika szerint ez egy jogértelmezési probléma.

A Hlesinki bizottság szerint viszont csak addig lehet elmenni a jogértelmezéssel, amíg kifejezetten törvénysértő nem lesz a gyakorlat. Ők pedig úgy látják, hogy már az maga is törvénysértés, ha van egy rangsor, ami helyett valaki a második vagy harmadik embert szeretné, de nem kéri az bírói tanács egyetértését. Farkas szerint, ha a Kúria elnöke előtt két megoldás fekszik, az egyik, hogy odafordul a bírói tanácshoz, és így bombabiztosan eleget tesz a törvényi feltételeknek, vagy kreál egy olyan jogértelmezést, ami mellett erre nincsen szükség, nem választhatja az utóbbit. Ő a bírói hatalmi ág csúcsán álló személy, akinek a tevékenysége során független és a pártatlan ítélkezés garanciáit kell a szem előtt tartani, hívta fel a figyelmet. Ezért szerint nem lehet más választása, hogy a törvény betűjét betartja, különösen ha meg is kell indokolnia.

Hogy mi a következménye az ügynek, arról Farkas Erika azt mondta, "ami a hazai közegben történhet, már megtörtént". Az Alaptörvény az Országos Bírói Tanács kezébe adja azt a feladatot, hogy felügyelje a bírók kinevezését, ők felügyelték, és jelezték a problémát. Ennyi. "Erőtlenek" - tette hozzá. Szerinte az ügy egy sok évtizedes problémára mutat rá, hogy a hazai rendszerben nincsen lehetőség arra, mert a kontrollfunkciót gyakorló testületek erőtlenek, és különösen igaz ez az Országos Bírói Tanácsra, hogy nem tudja betölteni azt az alaptörvényben neki szánt szerepet, hogy ellenőrizze és hatékonyan felügyelje az vezetők döntéseit. Ez pedig "tökéletesen beleillik abba a hosszú trendbe, hogy önkényes és visszaélésszerű jogalkalmazásra alapot adó helyzet állt elő, és ha erre a tanács felhívja a figyelmet, a hazai színtéren ez jogkövetkezmények nélkül marad.

Ugyanakkor szerinte nemzetközi jogorvoslati fórumot is igénybe lehet venni, meg lehet támadni egy ítélkező tanács összetételét, ha megkérdőjelezhető, hogy az adott bíró kinevezése mennyiben törvényes.