Van, hogy négy gyerekkel kell menekülni

Az emberkereskedelem és a rabszolgaság nem múltbéli elmúlt fogalmak: napjainkban, Magyarországon is van olyan település, ahol 50-100 rabszolga dolgozik különböző családoknál. Bár a kényszermunka már büntetőjogi kategória mégsem olyan egyszerű leleplezni a rabszolgatartókat. A Reggeli gyorsban De Coll Ágnest, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem-ellenes programjának vezetőjét kérdezte Szénási Sándor.

Emberpiac a menekülttáborban

 

Forrás: Flickr.com

 

Magyarországon szerencsére klasszikus emberpiac nem nagyon van, de a menekültek nem ritkán válnak árucikké: ők a szub-szaharai övezetből Európa felé menekülő emberek, akiknek nincs pénzük, hogy az embercsempészt kifizessék. Ezért lekötik magukat 1-2 évre, cserébe áthozzák őket Európába és kikötnek egy menekülttáborban. „Egy-egy ilyen táborban több ezer ember van, akiket rendesen meghirdetett piaci alkalmakkor a lábuknál fellógatva árulnak, mint a tyúkokat, hogy elvigyék őket rabszolgának.” mondta el De Coll Ágnes.

„Európában ugyan felismerték már, hogy egy másik ember kihasználása, emberi méltóságának megfosztása kizsákmányolás és büntetendő, de ez nem azt jelenti, hogy itt ne lenne emberkereskedelem. És az nem csak az adásvétel aktusát jelenti. „Előfordul Magyarországon, is hogy adnak-vesznek egy nőt, vagy akár egy tizenéves, fiatalkorú lányt, prostituáltnak, vagy akár feleségnek. Ez a klasszikus emberkereskedelem, de ebbe a kategóriába tartozik az is, amikor a nő saját akaratából lesz prostituált, de ebben segíti őt egy futtató, aki saját tulajdonaként rendelkezik vele, napjában többször eladja és elveszi a keresetét, de legalábbis a keresete nagy részét.” A programvezető szerint Nyugat-Európában vannak helyek, ahol már meg is határozták, hogy ha a kereset 50%-ánál többet vesz el a futtató, akkor az már emberkereskedelemnek számít. Ez nem csak a prostituáltak esetében van így, de koldusok, kényszermunkások menedzselése is hasonló kategória.

A gyökértelen emberekből lesznek a rabszolgák

Kényszermunkás azokból is lehet, akiket a jól fizető külföldi állás ígéretével toboroznak, őket kiviszik az országból elveszik a papírjaikat, majd nem ritkán állati körülmények között tartják és dolgoztatják őket. De nem ritka a ház körüli rabszolgaság sem. De Coll Ágnes elmondta: van olyan pár tízezres település, ahol akár 50-100 rabszolga is lehet különböző családoknál. „Ez úgy lehetséges, hogy Magyarországon létezik és erős hagyománya van a kisállamiságnak. Vagyis, hiába vannak törvények, a polgármester az úr és - kis túlzással – azt csinál amit akar. A programvezető példaként hozta fel, hogy egy nőt 8 évig tartottak rabszolgaságban. „Amikor kiszabadítottam és beszéltem azokkal, akiknek látnia kellett, mi is történt, legyintettek és azzal intézték el, hogy ő volt a falu bolondja.” A beszélgetésből kiderült, hogy leginkább a gyámoltalan, gyökértelen emberek kerülnek ilyen helyzetbe, akiknek nincs megtartó közegük. Őket gyakran kocsmákban, hajléktalan szállókon szedik össze. Van, hogy érzelmi kötődést alakítanak ki velük és így láncolják őket magukhoz, de az is jellemző, hogy megfosztják őket az emberi méltóságuktól elhitetik velük, hogy semmi másra nem jók, nem tudnának mit kezdeni magukkal, örülhetnek, hogy valaki gondoskodik róluk.

A védett ház lehet a menedék

De Coll Ágnes szerint elsősorban a nők szöknek meg ilyen helyzetben. Jellemző az is, hogy a futtatótól van gyereke a prostituálnak. Ezzel is oda kötik őket, így a gyerekkel lehet zsarolni a nőt. A futtató anyja nem egyszer magához veszi a gyermekfelügyeleti jogot, mondván, hogy a kiszolgáltatott, prostituáltként dolgozó anya nem tud gondoskodni a gyerekétől. A programvezető elmesélte, hogyan szökött meg egy négygyerekes anya, amikor a család elment fát lopni és telefonáltak, hogy lerobbant az autó, ezért nem tudnak időben hazaérni. Ez az anya is egy olyan védett házban talált menedéket, amiből többet is üzemeltet a szeretetszolgálat.

Szénási Sándor interjúját a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.