„Klubrádió“
Vesztegzár - veletek vagyunk!

Újabb vírusok ébredeznek

23/04/2020 20:08

| Szerző: Klubrádió

Igaz-e, hogy a klímaváltozás miatt eddig nem ismert baktérium- és vírustörzsek kerülnek elő? Hogyan hat a globális felmelegedés a járványok kialakulására? Dr. Vigh Péter, éghajlat-politikai tanácsadóval beszélgettünk.

2020. április 15. Vesztegzár / részlet, Dr. Vigh Péter (20.04.15.)
11:14
00:00

Bár elsőre nagyon távolinak tűnhet a koronavírus-járvány és a klímaváltozás közti kapcsolat, de valójában a két probléma jobban összefügg, mint gondolnánk. Az éghajlat melegedése miatt olvadásnak indult a sarkvidéki és ahhoz közeli területek addig örökké fagyott, permafrosztnak nevezett talaja, amelyből nem csak régi, hanem új, idáig nem ismert baktérium- és vírustörzsek kerülnek elő – mondta Vigh Péter.

Az éghajlatkutatás általában százalékokról, esélyekről, forgatókönyvekről szól. Éppen ezért teljes bizonyossággal nem lehet megjósolni, hogy a permafroszt olvadása miatt pár évtized múlva kitörnek-e súlyos járványok, de egy példával jól lehet érzékeltetni a helyzetet: senki nem ülne be szívesen egy olyan személyautóba, ami 70, de akárcsak 10 százalékos eséllyel balesetet szenved. És pontosan ezért érdemes megfogadni azokat a tanácsokat, amelyek az emberi légkörszennyezéssel összefüggő klímaváltozás következményeire figyelmeztetnek.

 
Tundra Forás: Florence D./Pixabay
 

Egy haszna van, de más semmi

A talaj kiolvadásának egyetlen pozitívuma, hogy a kutatók olyan kórokozókhoz férnek hozzá, amelyekhez addig nem, és ez segítheti a mai rokonvírusok, illetve általában a légúti megbetegedések elleni szupervakcinák kifejlesztését. Például a közelmúltban a felengedő talajban ősi koronavírustörzsekre leltek. Még a 90-es években Alaszkában pedig megtalálták egy valószínű, spanyolnáthában elhunyt inuit nő holttestét, ami a fagyott talajban olyannyira konzerválódott, hogy abból ki tudták mutatni, és elemezhették a 80 évvel korábban pusztító eredeti vírustörzset.

Az viszont az olvadás nagyon súlyos következményeire figyelmeztet, hogy pár éve Szibériában a talajból kiolvadt rénszarvastetemekből lépfene, vagy ismertebb nevén antrax került a levegőbe, amit a helyi lakosok el is kaptak, és többen bele is haltak a betegségbe. De olyan rég elfeledett, vagy kiirtottnak hitt betegségek is felütötték a fejüket, mint a skarlát vagy a fekete himlő, amelyek kórokozói ott vannak a talajban.

Vigh Péter megjegyezte, az, hogy még a dzsungel mélyén élő amazonasi törzseknél is kimutatták a koronavírus-fertőzést, azt mutatja, a globális éghajlatváltozásból fakadó veszélyek elől senki nem bújhat el. Még ha, jól is hangzik az, hogy valaki egy lakatlan szigeten él, távol mindenkitől, nagyon kicsi az esélye annak, hogy őt valahogy ne érnék el a negatív hatások, konkrétan egy új fertőzés is.

 
Alaszkai táj
Forrás: David Mark/Pixabay
 

Ha már nálunk is jól érzik magukat

A szakértő felhívta a figyelmet az úgynevezett regionális eltolódásra is, arra, hogy a klímaváltozással egy adott területen olyan vírusok jelenhetnek meg, amelyek addig csak távoli vidékeken tenyésztek. Ezek egy részét az éghajlatváltozás miatt ma már északabbra is megélő állatok hordozzák, és velük együtt jutnak el új területekre.

A felmelegedés miatt sok szúnyogfaj is újabb élőhelyeket talált magának, mint az ázsiai tigrisszúnyog, a lepkeszúnyog vagy az egyiptomi csípőszúnyog. A számukra kedvező életfeltételek kialakulásával pedig addig egzotikusnak titulált betegségek is megjelenhetnek velük, így a vírusok okozta nyugat-nílusi láz, a Zika-láz és a dengue-láz. Könnyen lehet, hogy nem is olyan sokára ezek az állatok akár hazánkban is jól fogják magukat érezni. A témában Páldy Anna, Bobvos János és Málnási Tibor orvosszakértők írtak fontos cikket, amit érdemes elolvasni – emelte ki az éghajlat-politikai tanácsadó.

És ez még nem biztos, hogy a legrosszabb

Vigh Péter azonban hangsúlyozta, a permafroszt olvadásának a negatív egészségügyi hatásoknál sokkal súlyosabb következménye lehet az, hogy hozzájárul az éghajlat további melegedéséhez, mivel a veszélyes klímajelenségek egymást erősítik. Így eljuthatunk addig a pontig, ahonnan már nem visszafordítható a folyamat. (A felengedő talajból nagy mennyiségben szabadulnak ki. üvegházhatású gázok, amelyek tovább emelik a légkör hőmérsékletét, így körkörössé válik a folyamat – a szerk.).

Borzasztó, ami történik, a földi éghajlat átalakulása miatt eljöhet az idő, amikor az új és régi vírusok kiszabadulásánál és szétterjedésénél jóval nagyobb gondok jönnek az emberiség és az egész földi ökoszisztéma számára – hangsúlyozta Vigh Péter, éghajlat-politikai tanácsadó.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Vesztegzár – veletek vagyunk/Interjú Vigh Péterrel
2020. április 15., kedd 20.00.
riporter: Bódy Gergő