Úgy tűnik, a tagállamok nem állnak bele a magyar soros elnökség megnezítésébe
19/07/2023 14:15
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Az EP-képviselők továbbra is szeretnék megnehezíteni, feltételekhez kötni azt, hogy a jogállamisági problémákkal terhelt és a vétókkal a közös munkát akadályozó Magyarország jövőre betöltse az uniós soros elnökségi posztot. Ugyanakkor a kérdésben ők nem, csak a tagállamok tudnak érdemi döntést hozni és nem látszik, hogy utóbbiak beleállnának a konfliktusba – mondta Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója a Reggeli gyorsban.
Az Európai Parlament (EP) két szakbizottságának hétfői tanácskozásán a jogi szakértőkből álló hollandiai Meijers Bizottság tanulmányáról vitáztak, amely azt vizsgálta meg, milyen eszközökkel lehetne megakadályozni, vagy legalábbis megnehezíteni, hogy 2024 második felében Magyarország, illetve rögtön utána Lengyelország betölthesse a soros EU-elnökséget. A tanácskozás után Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő a Népszavának azt mondta: a nyári szünet után azonnal hozzá fognak látni egy állásfoglalás kidolgozásához, amelyben feltételekhez kötnék az elnökség betöltését és felsorolnák milyen intézkedéseket hoznának abban az esetben, ha egy súlyos demokráciadeficittel küzdő ország kerülne a Európai Tanács (ET) élére.
Az EP május végén a szélsőbaltól a jobbközépig terjedő politikai spektrum öt frakciójának az egyetértésével már elfogadott egy nyilatkozatot arról, hogy a jogállamisági problémák és a vétózások – vagyis a közös munka akadályozása – miatt Magyarország alkalmatlan az elnöki pozíció betöltésére. Elindult a gondolkodás arról, hogy milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre a jelenleg érvényes szabályok – amelyek szerint hazánk elnököl 2024 júliusától – módosítására. Ezért született meg a Meijers-Bizottság tanulmánya is.
Fontos, hogy a soros elnökséggel kapcsolatos döntések nem az EP, hanem a tagállamok kezében vannak. A parlament azzal tud nyomást gyakorolni, hogyha valamilyen módon bojkottálja vagy hátráltatja, lassítja a törvényalkotási munkát a magyar elnökség ideje alatt – mondta Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója a Reggeli gyorsban. Elhangzott olyan ötlet is, hogy ha valaki a magyar elnökség részéről felszólal az EP-ben, aki rögtön utána szót adnak valakinek, akit álláspontjuk szerint elnyom a kormány, például egy ellenzéki politikust, újságírót vagy egy civil szervezet képviselőjét – számolt be Arató.
Bár az ET elnökségeknek szokott lenni programjuk, prioritásaik, összességében eléggé kötött a működésük, hiszen az uniós jogalkotási folyamatokat nem lehet fél éves egységekre szabdalni. A soros elnökséget betöltő ország szervezi a találkozókat, előkészíti a napirendet, levezeti az üléseket és emellett próbálja a saját programját megjelníteni – magyarázta tudósítónk.
A magyar elnökség Arató szerint különösen érdektelen időszakra esik, mivel épp egy hónappal a kezdete előtt lesznek az EP-választások, vagyis nem igazán lesz kivel dolgozni, az új Bizottság (EB) is ezekben a hónapokban áll majd fel. Legutóbb, 2019-ben májusra estek a választások, mégis egészen decemberig tartott, mire kialakult ki milyen pozíciót tölt be az EB-ben – emlékeztetett tudósítónk.
Vélhetően Magyarország, ahogy a jelenlegi szabályok is kimondják, betölti majd az elnökségi posztot és bár biztosan lesz mindenféle nyilatkozat az EP részéről, az egyáltalán nem látszik, hogy a tagállamok beleállnának ennek a megakadályozásába – véli Arató.
Szóba került még, a Magyarországgal szemben folyamatban lévő, de látszólag sehova nem haladó hetes cikkely szerinti eljárás és az is, vajon mi lesz a Néppárttal való szakítás óta pártcsalád nélkül maradt Fidesszel a jövő évi választásokig. A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Címlapi kép: Gwendoline Delbos-Corfield, 2021. október 1-jén, Budapesten. MTI/Máthé Zoltán
Reggeli gyors/interjú Arató Lászlóval
2023. július 19., szerda 07:15
Riporter: Para-Kovács Imre