Úgy elmennék – Szénási Sándor jegyzete
30/03/2022 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Sokan nyilván azért távoznak Oroszországból, mert a gazdaság megroppanását, a gyógyszerhiányt, a nyugati cégek kivonulását látva, attól félnek, apáik szegényes, szürke, és reménytelen szovjet világa tér vissza.
A Veronika álnév, a lány még nem döntötte el, követi-e kollégái, barátai példáját, és elhagyja-e a hazáját. Sok orosz tesz most így, a CNN szerint február közepe és március eleje között a vízumkérelmek száma a duplájára nőtt, a menekültstátusz igénylése pedig a különféle nyugati és nem annyira nyugati országokban az ötszörösére. A célállomás lehet Ausztrália, Izrael, Grúzia, az egyébként oroszbarát Szerbia, vagy Örményország is, nem beszélve a legközelebbi desztinációról, Finnországról.
Nem tudni, hányan mentek el. Az sem biztos, hogy ahhoz a 17%-hoz tartoznak, akik szerint az ukrajnai háborúban Oroszország az agresszor, szemben azzal az 58%-kal, akik a putyini propagandának hisznek. Sokan nyilván azért távoznak, mert a gazdaság megroppanását, a gyógyszerhiányt, a nyugati cégek kivonulását látva, attól félnek, apáik szegényes, szürke, és reménytelen szovjet világa tér vissza. Vagyis az ő döntésük nem feltétlenül politikai okokból meghozott, hanem életmód-döntés.
Ami persze mégiscsak politikai. A Szovjetunió bukása utáni harminc évben az oroszok szembenéztek a jelcini kor káoszával, a korrupcióval és a szervezett bűnnel, a gazdasági csőddel, és a csecsen háborúval, az oligarchák világával és azzal, hogy tíz- és százezrek folyamatosan nem kapják meg a fizetésüket. És mégis: a putyini konszolidációtól számítva a nagyvárosokban megjelenő nyugatias életformák, a létező független média, az interneten kinyíló világ, a viszonylagos jogbiztonság, az utazási szabadság arról győzött meg milliókat, hogy Oroszország nem reménytelen eset, hogy a haza lehet élhető, hogy át lehet lépni a modern korba. De most orosz IT-cégek arról panaszkodnak, hogy sorra veszítik el a legjobb szakembereiket, mert az alkatrészhiány, a Nyugat szankciója a technológiai importra ismét a kőbalta korszakát hozza el, és a XXI. század emberei inkább elmennek.
Rájuk van ugyanis kereslet máshol.
Ugyanis nem szökhet el mindenki, aki akar. A rubel mélyrepülése, az utazási költségek emelkedése, a felvehető valuta mennyiségének korlátozása, a nyugati repülőtársaságok leállása nagyon megnehezíti a távozást. És mivel elmenni még így is könnyebb, mint tartósan megélni valahol, igazából az orosz kivándorlókra is érvényes az a tétel, hogy menekülni csak a viszonylag tehetős középrétegek tudnak. Ők is csak akkor, ha várja őket valahol állás, rokon, vagy külföldön tartott bankbetét.
És ha ez nincs, marad a belső emigráció, a bezárt szobák fülledtsége és magánya. Már megint.
Szénási Sándor jegyzete a 2022. március 30-i Esti gyorsban hangzott el.
Címlapi fotó: Nem a nukleáris háborúra! Békét a világnak! - Szovjetunió 1980-as évek
