Trencsényi: Nem az elitgimnáziumok hozzák létre a jó eredményeket, hanem az a társadalmi háttér, amiből a diákok érkeznek

Lannert Judit a Youtube csatornának adott interjúban arról beszélt, hogy az iskolák sokszor nem abba az irányba mennek, nem úgy próbálnak kitűnni, hogy fejlesztik a gyerekeket, hanem a felvettek összetételét próbálják úgy változtatni, hogy minél jobb hátterű tanulókat vegyenek fel. 

"A kompetenciamérésekben azonban nem látjuk azt, hogy gyorsabban fejlődnének ezek a gyerekek. A hat-nyolc évfolyamos gimnáziumban magasabb szintről indulnak, de aztán ugyanolyan tempóban haladnak. Tehát az egésznek tényleg csak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát, és biztosítsa a pozícióját a társadalomban" – mondta a miniszter.

Trencsényi László szerint a 6 és 8 osztályos gimnáziumok körüli vita valós, de a diszkurzus félrecsúszott és a miniszter egy valós oktatáspolitikai problémát vetett fel, amelyről évtizedek óta folyik szakmai véleménycsere. Szerinte az elitgimnáziumok kiemelkedő eredményei nem elsősorban az intézmények pedagógiai teljesítményéből fakadnak, hanem abból, hogy a családok kulturális és tudástőkéje erősen koncentrálódik ezekben az iskolákban. Úgy véli, a rendszer újratermeli és megerősíti a társadalmi különbségeket.

„Köztudott, hogy itt a kiváló eredmények alapvetően a tudástőke egyenlőtlen elosztásából fakadnak, és megerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket” – fogalmazott.

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke élesen bírálta azokat a reakciókat is, amelyek az interjú megjelenése után a közösségi médiában jelentek meg. Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető például azt írta, hogy a kormány "az iskolarendszer totális átalakítását tervezi. Lannert Judit sok más változtatás mellett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetéséről beszélt egy interjúban, ezzel bizonytalanságba taszítva több tízezer diákot és családjaikat. A kommunizmus óta nem volt példa arra, hogy az új oktatási miniszter által felvázolt egységes négyosztályos középiskolai modellt erőltessék rá a magyar társadalomra".

Erre reagálva Trencsényi azt mondta, az elitiskolák védelmében megszólaló véleményformálók részéről „hátborzongató mocskolódás” indult, miközben szerinte az oktatáskutatók régóta ismerik a szelekciós rendszer problémáit. Trencsényi hangsúlyozta, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése nem pusztán az iskolarendszer feladata. Szerinte ehhez gazdasági, szociálpolitikai és társadalompolitikai változásokra is szükség van, mert az oktatás önmagában nem képes felszámolni a szegénységet vagy az esélykülönbségeket.

Gulyás szavait Lannert Judit visszautasította és cáfolta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetésére készülnének. A tárcavezető megjegyezte, nem hiszi, hogy a frakcióvezetőnek szövegértési problémái lennének, Gulyás pontosan tudja, hogy nem beszélt erről. Az oktatási miniszter szerint éppen az elmúlt 16 év Fidesz-kormányzása hozta vissza az oktatásba a centralizált és átpolitizált működést, a párt pedig továbbra is valótlan állításokat terjeszt, ahelyett hogy konstruktív ellenzéki szerepet vállalna.

Trencsényi szerint Lannert Judit interjújának legfontosabb üzenete nem a konkrét intézménytípusok sorsa, hanem az a szemléletváltás, amely a tanulásról, a tudásról és az iskola szerepéről szól. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról kialakult vita pedig ennek a szélesebb kérdéskörnek csupán egyik eleme.

A pedagógiai szakember beszélt arról is, hogy szerinte már önmagában fontos gesztus volt, hogy Lannert Judit első interjúját nem egy országos televíziónak vagy politikai lapnak, hanem diákoknak adta. Úgy fogalmazott, a kormányváltást megelőző tiltakozások egyik legfontosabb szereplője a fiatal generáció volt, amely a „nincs tanár, nincs jövő” jelszóval hosszú időn át követelt változásokat az oktatásban.

Trencsényi szerint a miniszter által felvázolt jövőkép – amelyben a tanulás folyamata, a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a vita és az együttműködés kerül a középpontba – jelentős szemléletváltást igényel az oktatási rendszer minden szereplőjétől. Hozzátette: ez nem egyik napról a másikra történik meg.

A tantervek átírása, az új tananyagok és segédanyagok elkészítése, valamint a pedagógusképzés átalakítása hosszú évek munkája lehet. Éppen ezért tartotta fontosnak, hogy a miniszter nem tett könnyen teljesíthetőnek tűnő ígéreteket, hanem inkább óvatosan és mértéktartóan fogalmazott.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)