Törvény helyett nevelés: a TASZ szerint nem jogi eszközökkel kell szabályozni az online agressziót

A debreceni nőt az idén januárban elfogadott Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítása alapján veheti elő a rendőrség, mely így szól: "Aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy képes hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szemben, erőszakos, halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki."

Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta: a törvényszöveg túlságosan tág, és viszonylag kontúrtalan, így komoly jogbiztonsági aggályokat vet fel. Mint mondta: "Percenként százával születnek a hasonló hozzászólások, a hatóságok nem tudnak minden esetben eljárni, így marad egy véletlenszerű faktor – ez pedig nem a jogbiztonság irányába hat." A debreceni nő esetéről azt mondta: "az, hogy ez a konkrét eset ezt megvalósítja, természetesen a bíróság feladata lesz majd eldönteni".

Döbrentey elmondta: ilyen típusú bírósági döntésről még nem tud, amely ezt az új tényállást alkalmazta volna. Hozzátette, tudomása szerint jelenleg is van több folyamatban lévő eljárás, de azok még nem jutottak ítéletig. Az viszont már most is érzékelhető, hogy a törvény végrehajtása során szelektív szempontok is megjelenhetnek.

Februárban egy 17 éves fiatalt vittek be, miután egy közösségi oldalon azt írta, ő lesz a következő iskolai lövöldöző, de nemrég Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán és Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő is tett feljelentést ilyen ügyben, őket állításuk szerint „tiszás trollok” fenyegették az interneten. Budai azóta Pankotai Lilit is feljelentette, ellene is internetes agresszió gyanújával indult nyomozás.

A szakértő szerint aggályos, ha a hatóságok pusztán egy-egy komment alapján eljárást indítanak, különösen, ha közéleti szereplőkről van szó. "Amióta világ a világ, a közéleti megszólalásokban voltak felfokozott, ízléstelen, sértő, durva hozzászólások, beszólások, megszólalások. Viszont a következetes jogi álláspontja a TASZ-nak is az, hogy nem kell és nem is lehet mindent a jog eszközeivel megoldani, ami társadalmi problémát jelent, vagy társadalmi frusztrációnak a lecsapódását jelzi".

Az Alkotmánybíróság álláspontja

Döbrentey emlékeztetett, a véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény is védi, és az Alkotmánybíróság több határozata is megerősítette a tartalomsemleges védelem elvét. Ennek lényege, hogy nem a megszólalás tartalma élvez védelmet, hanem a lehetősége. Döbrentey szerint az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy egy vélemény akkor korlátozható jogilag, ha külső korlátba ütközik, vagyis olyan hatása van, amely sérti mások jogait. 

Rámutatott arra is, hogy ha elkezdik tartalmi oldalról korlátozni a hasonló megszólalásokat, akkor nagyon hamar megtalálják az alternatívát az interneten közösségi életet élők. "Kódolt beszébe megy át a kommunikáció, vagy éppen olyan kifejezéseket kezdenek használni, amik elvileg nem utalnak agresszióra, de a gyakorlatban, mondjuk bizonyos körökben elterjedt és érteni fogják azt, hogy mit jelent egy másik szó használata."

Inkább oktatással, mint bilinccsel

A TASZ jogászának álláspontja szerint a közbeszéd eldurvulása valós probléma, de ezt nem elsősorban jogi eszközökkel kellene kezelni. „A közbeszéd normális mederbe terelése inkább edukációval, példamutatással és társadalmi párbeszéddel érhető el. Ha a hatóságok túl gyorsan nyúlnak a büntetőjog eszközeihez, az könnyen öncenzúrához és a közéleti részvétel visszaszorulásához vezethet” - figyelmeztet Döbrentey.

Politikai kockázatok

Különösen problémás, ha egy ilyen szabály politikai célokra is felhasználhatóvá válik – utalt Döbrentey arra, hogy a kormányoldal több esetben már előre bejelentette, hogy feljelentést tesz „internetes agresszió” miatt. „Ez önmagában is megbélyegző, és függetlenül attól, hogy végül elítélnek-e valakit, már maga az eljárás is nyomasztó lehet.”

Az interjúban rákérdeztek arra is, hogy Orbán Viktor nemrég egy lengyel hetilapnak adott interjúban kijelentette: mindenképpen elfogadják az úgynevezett átláthatósági törvényt. A miniszterelnök hozzátette, ha ezt nem teszik meg, „akkor ők lesznek a lúzerek”. Döbrentey Dániel közölte: a jogszabály valós célja nem a közélet átláthatóbbá tétele, hanem a hatalommal szemben kritikus hangok ellehetetlenítése volt már a kezdetektől fogva.

Kiemelte: az, hogy Brüsszel pénzügyi támogatást nyújt civil szervezeteknek, önmagában nem nevezhető korrupciónak, még ha Orbán Viktor ezt annak is minősíti. „A válasz olyan egyszerű: sehogy semennyire” – hangzott el arra a kérdésre, hogyan lehetne jogilag úgy kezelni az EU-s források elosztását, mintha az jogellenes lenne. A jogász szerint ez egyértelműen politikai üzenet, nem jogi álláspont.

A kormányfő azt is kilátásba helyezte, hogy a jövőben azokra a civil szervezetekre, amelyek politikai tevékenységet folytatnak, ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoznának, mint a pártokra – például a külföldi támogatások teljes tiltása. A válasz erre is egyértelmű volt: „legkevésbé sem gondolom, hogy ez egy alkotmányos és nemzetközi sztenderdekkel összhangban megalkotható szabályozás lenne” – mondta a TASZ képviselője.

Hozzátette: ha újra előkerül majd ez a jogszabálytervezet, "abban egészen biztos vagyok viszont, hogy a magyar civil szféra a korábbiakhoz hasonló ellenállást fog tanúsítani minden hasonló törekvéssel szemben, és folytatjuk tevékenységünket, munkákat a magyar társadalomért."