Törley: Strasbourgig megyünk

- Nagyon méltánytalan módon egészen mereven a munkajog írott szabályaihoz tartották magukat, és semmi életkörülményt nem vettek figyelembe az ítélethozatalnál, tehát sem az, hogy mióta dolgoztunk, se azt, hogy miért tettük azt, amit tettük, se azt, hogy hány ezer gyereket tanítottunk, és hogy a gyerekek érdekei hogy sérültek akkor, amikor minket eltávolítottak. Elég lesújtó volt a tegnapi nap, ugyanakkor mind a négyen teljesen eltökéltek vagyunk abban, hogy megyünk tovább - nyilatkozta.

Törley Katalin elmondta, a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig viszik az ügyet, bár előtte futniuk kell egy kört az Alkotmánybíróságon is, melyet szintén reménytelen vállalkozásnak lát, de ez a jogi út.

- Én abban bízom, hogy ott egy méltányosabb joggyakorlat történik, és az ügyvédeink, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei pedig mindent megtesznek, és megtettek eddig is, fantasztikus munkát végeztek, hogy bizonyítsák és kimondassák a bíróságokkal, hogy jogtalan, alaptalan, igazságtalan, és aránytalan volt az ellenünk alkalmazott szankció - mondta.

A másodfokhoz képest itt nem történt változás, Törley úgy látja, hogy az első fokon eljáró bíró volt az, aki megfelelő kontextusban tárgyalta az ügyüket, a többiek azonban minden olyan aspektust, ami alapjogi jellegű, azt visszautasították. Pedig az még számukra - jogban nem jártasak számára - is teljesen világos volt, hogy egy ilyen fajta merev jogalkalmazás nem felel meg az igazságszolgáltatás követelményeinek, és ezért méltánytalan. 

Arra a kérdésre, hogy most mi lesz velük, vissza fognak-e térni tanítani azt mondta: - Azt egészen biztosan állíthatom, hogy van olyan feketelista, amin szereplünk. Volt olyan kolléganőm, aki próbálkozott visszamenni, és elutasították a jelentkezését, legalábbis a közoktatási intézményekben. És hogy meddig lesz rajtunk ez a bélyeg, az egy nagy kérdés. Egyelőre én inkább azzal foglalkozom, hogy meddig lesz ilyen borzalmas a helyzet a közoktatásban, ahol igazából az embernek nincs is kedve visszamenni, mert újra csak tiltakozni kéne. A polgári engedetlenség alkalmazásával kapcsolatban ez valóban egy nagyon nehéz kérdés, ugyanis ezzel a célunk egyebek mellett a sztrájkjogunk helyreállítása is volt, és ez nem történt meg.

Mint mondta, nincsen a pedagógusok kezében olyan hatékony munkavállalói eszköz, érdemleges sztrájklehetőség, amivel kifejezhetnék az elégedetlenségüket. És ezért valóban elképzelhető, hogy nincs más eszközük, mint a polgári engedetlenséghez nyúlni. Ugyanakkor nagyon riasztónak nevezte azt az előképet, hogy erről van egy kúriai döntés: - Azt sem tudom pontosan, hogy ez mennyiben fogja a további Magyarországon folyó tanárperek a végkimenetelét befolyásolni, hiszen azért a Kúria egy jogegységet képviselő szerv, ha jól tudom. Szerintem ott lesz majd egy áttörés, hogyha Strasbourgban sikerül igazságszolgáltatást kapnunk, viszont ez még sok év, úgyhogy egyelőre nem tudom, hogy mikor fognak merni ehhez az eszközt, hogy nyúlni a kollégáim.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)