Tolnai Ottó: Gogol halála

Holnapután, július 5-én ünnepli 82. születésnapját Tolnai Ottó, a Vajdaság ma élő legjelentősebb szerzője, a délvidéki magyar irodalom – Sinkó Ervin óta – legtekintélyesebb doyenje. Tolnai az Új Symposion első nemzedékének alapító tagjaként (néhány nemzedéktársával, például Domonkos Istvánnal) az egész jugoszláviai magyar irodalom új irányát meghatározta, hatott annak kísérletező avantgárd jellegére és szabadságára is, beleértve mind a műfaji, mind a gondolati szabadságot. Tolnai szövegeinek mindazonáltal az az egyik legfőbb jellegzetességük, hogy a papírlap széle számukra nem szab határt: a való élettel való átjárásuk dominál, szövegfolyamai ettől tűnnek végeláthatatlannak, amiből egy-egy elemet kiemelni is nehézkes, az egymásba futó és egymásból kibomló szálakat elvarrni pedig olykor egyenesen lehetetlennek vagy fölöslegesnek tűnik.

A szerzőnek sem volt könnyű a helyzete, hiszen amikor a Belső közlés című zenés irodalmi műsorunk öt évvel ezelőtti adásának vendégeként a műsorvezető megkérte, hogy olvasson föl egy részletet az akkor éppen újra kiadott kötetéből, meg kellett szakítania a beszédfolyamot és beleillesztenie a műsorba az elhangzó szöveget. Tolnainak ugyanis a beszéde is irodalom, így keletkezett pl. Költő disznózsírból című opusza is, amely egy Parti Nagy Lajossal készült rádióinterjú anyagából született eredetileg, melyet Tolnai szinte felmérhetetlenre tágított. A hallgatóknak így ezúttal a mától itt, a Klubrádió honlapján is elérhető és meghallgatható felolvasás mellett az adás meghallgatását is javasoljuk – aki pedig szöveges formában szeretné elolvasni a részletet vagy akár az egész kötetet, itt megtalálja.

A szövegrészlet a fenti hangsáv lejátszás gombjára kattintva hallgatható meg.