Tóka Gábor: Nem lehet bízni a választókerületi közvélemény-kutatásokban

Követve a közvélemény-kutatásokat, illetve figyelembe véve, hogy a kormányközeli intézetek hónapokig semmilyen eredményt nem hoztak nyilvánosságra, sokakat meglepett, amikor Orbán Viktor Tusnádfürdőn magabiztosan bemondta, hogy 80 egyéni választókörzetet megnyernének. Ez erősen ellentmondónak tűnt azzal a trenddel, hogy a Tisza hónapok óta vezet, a legtöbb felmérésben a teljes népesség és a biztos szavazók körében is. Tény, hogy a legtöbb felmérés 1000 fős, az ország egészét nézve reprezentatív mintákon alapul, ezekből pedig elsősorban az adott pillanatban várható listás eredményekre lehet következtetni, arra közvetlenül kevésbé, hogy melyik párt jelöltje nyerné az egyéni választókörzeteket, ráadásul a Tisza jelöltjeit még nem ismerik a választók, kiválasztásuk bőven folyamatban van.

A Fidesz gyakorlatát ismerve az persze nyilvános számok hiányában sem igazán volt kérdés, hogy készülnek mérések a hozzá közel álló kutatóknál, a tusványosi beszéd után azonban megnőtt az érdeklődés, vajon, milyen információkra alapoz a miniszterelnök. Nem sokkal később az Indexen sorozatban meg is jelent hat, választókerületi szintű mérés eredménye. Ezekből a cikkekből az kiderült, hogy egyéni választókerületenként 500 fő válaszolt a kérdésekre és, hogy egy nagyobb kutatás részadatait ismertetik, de arról például nem közöltek információt, hogy melyik cég végezte a felmérést. Kedden a Szabad Európa számolt be arról, hogy az említett kutatás konkrétan mind a 106 egyéni körzetre kiterjedt, vagyis 53 ezer főt szondáztak meg a nyár folyamán. Maga a kutatás továbbra sem nyilvános, a Szabad Európához eljutott információk alapján a nyári megakutatás arra jutott, hogy a 106 egyéni mandátumból 66-ot simán elhoz a Fidesz, és további 12 viszonylag könnyen elérhetőnek tűnik a kormánypárt számára. Ezzel szemben ugyanebben a kutatásban az országos listás eredmények tekintetében azt mérték, hogy mindkét nagypárt 37-37 százalékon áll.

"Annak ellenére, hogy az egész kutatást nem ismerjük, a nyáron az Indexen megjelentett eredményekből azért tudunk következtetéseket levonni"  – mondta Tóka Gábor, politológus, a Vox Populi blog szerzője a Megbeszéljükben. "Azt el tudom hinni, hogy ezt leszámlázták a Fidesznek, de az látszik, hogy összevissza mértek mindenféle dolgokat a választókerületekben. Nagyon kilógott a lóláb, hogy ellentmondanak az eredmények, valószínűleg valaki Rogán hivatalában, nem túl hozzáértő kézzel kiválogatott hat körzetet. Az Indexen ismertetett kerületek közül van olyan, aminek eredményei alapján országosan Tisza kétharmadra lehetne következtetni és van olyan, amiből Fidesz kétharmadra"  – magyarázta Tóka. Példaként említette, hogy a hagyományosan az egyik legfideszesebb körzetben, Mátészalkán a tavalyi európai parlamenti választásokon 41 százalékot vertek a Tiszára, most pedig 9 százalékos Fidesz előnyt mértek, ezzel szemben például Zuglóban nagyon gyenge ellenzéki vezetést találtak, ami nem igazán egyeztethető össze a korábbi választási eredményekkel. 

"Azt egészen biztosan tudjuk, hogy nem lehet megbízható választókerületi méréseket végezni, nem hogy ilyen hosszú idővel a választások előtt, de még egy-két nappal előtte, sőt aznap sem működnek ezek" – mondta Tóka. Felidézte, hogy még a '94-es választások napján részt vett a Medián exit poll mérésében, amelyben több mint 60 ezer ember megkérdezése mellett próbáltak véletlenszerű mintát kialakítani minden egyéni körzetben. Miközben minden párt listás eredményét tűpontosan eltalálták, az egyéni körzetek esetében hatalmasakat tévedtek.

A most tárgyalt mérésnél ennél sokkal nehezebb helyzetben voltak a kutatók, hiszen nem a szavazófülkéből kilépve kérdezték az embereket, hanem telefonon. "Jó eséllyel kétes eredetű telefonszámlisták alapján próbálhatták kideríteni, ki lakik az adott körzetben, ami önmagában nagyon torz mintát hozhat létre. A másik lehetőség, a teljesen véletlenszerű hívás, de erről tudni kell, hogy száz esetből egyszer lesz interjú a végén, vagyis 53 ezer ember eléréséhez 5,3 millió hívásra lehetett szükség. Az egész hihetetlen logisztikai feladat. Valószínű, hogy akiket elsőre nem értek el, nem hívták újra, vagyis azok közül kerültek ki a válaszadók, akik a legkönnyebben meginterjúvolhatóak, például egész nap elérhetőek. Ez demográfiailag nagyon torz mintát tud eredményezni" – magyarázta a szakértő mi mehetett félre.

Tóka hozzátette, a megbízhatatlan kerületi mérések helyett más adatokból kiindulva is meg lehet becsülni, hogyan alakulnak majd az egyéni körzetek eredményei és így végül a mandátumarányok. Például az aktuális, országos pártpreferenciára vonatkozó adatokat össze lehet vetni azzal, mennyire tért el a legutóbbi szavazáson egy-egy kerület az országos átlagtól és ez alapján ki lehet sakkozni az eredményeket. "Persze ez a megközelítés is hordoz magában hibalehetőségeket, de például a 2022-es választásokkor, ha tudtam volna, hogy 16 százalékkal vezet a Fidesz az ellenzéki összefogás előtt, akkor ezzel a módszerrel a 106-ból 104 körzet eredményét eltaláltam volna" – mondta a szakértő.

Tóka szerint a fideszes megakutatás 37-37 százalékos fej-fej melletti országos eredménye is furcsa. "Ez vagy arra mutat, hogy megszűntek teljesen a kispártok vagy nem találnak olyan embereket, akik ne tudnák, hogy kire akarnak szavazni, de leginkább arra, hogy tényleg csak azokat érték el, akik könnyen meginterjúvolhatóak, jó eséllyel beszédes, idős embereket – ez a minta pedig a Fidesz javára torzít" – magyarázta a szakértő.

Mindez jól mutatja, hogy a választókerületi közvélemény-kutatások nemcsak technikailag nehezen kivitelezhetők, de politikai eszközként is könnyen torzulhatnak – ezért eredményeiket mindig kellő fenntartással érdemes kezelni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az interjú meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)