Orbán Tusványoson: 80 egyéni körzetet nyernénk, de ezzel nem vagyok elégedett

Kezdődik Orbán Viktor beszéde a 34. tusványosi táborban, a Bálványosi Szabadegyetemen. A miniszterelnök idén is Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével ül majd együtt a színpadon, a moderátor Németh Zsolt, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke.

Orbán tusványosi megnyilatkozásai az évértékelőkhöz, a nemzeti ünnepeken elmondott vagy épp a kötcsei – zárt körben tartott, de rendre kiszivárgó – beszédekhez hasonlóan kiemelt események a politikai életben. Volt már, hogy évtizedes viszonylatban meghatározó irányokról hallhattunk tőle – emlékezetes, az illiberális demokrácia is egy tusványosi beszédben került elő –, volt, hogy olyan témát próbált beemelni a miniszterelnök, ami nem annyira ragadt meg – például a keményen dolgozó kisemberekre épített ország –, előfordul, hogy valamilyen nagy felháborodást kiváltó mondat hetekre-hónapokra meghatározza a napirendet – ilyen volt például, amikor a miniszterelnök fajkeveredésről beszélt –, és néha megtörténik, hogy az általános eligazításon kívül – milyen folyamatok zajlanak Orbán szerint a világban és, hogy viszonyul ehhez Magyarország helyzete – nem igazán hangzik el semmi konkrét. Tavaly a miniszterelnök döntően átalakuló világrendről beszélt, akkor, az addigra az európai parlamenti választáson közel 30 százalékot elérő Tisza párt, illetve Magyar Péter neve nem hangzott el, ugyanakkor említett latte avokádós, slim fit szerkós politikust – amit ellenfele magára vett.

A beszédet mindig nagy kiváncsiság övezi, az idén pedig különösen magasra tolták a várakozásokat. Németh Zsolt egetverő bejelentésről beszélt, és persze politikai elemzők is próbálták megtippelni, mire számíthatunk. Nagy Attila Tibor szerint az újdonság az, hogy ez alkalommal bizonyos kényszerek hathatnak Orbánra, az elemző szerint muszáj érdemben reagálnia a Magyar-jelenségre.

Magyar – aki Székesfehérváron délelőtt 11-től szintén beszédet tart –, az elmúlt napokban ismét felszólította a miniszterelnököt, hogy jelentsen be előrehozott választásokat, mert az embereknek elege van abból, hogy nem működik az ország. Orbán pénteken jelezte, ilyesmiről nem lesz szó.

Délelőtt a miniszterelnök ismét csupán egy betűszót osztott meg Facebook-oldalán: "DPK". Ehhez egyelőre semmilyen magyarázatot nem fűzött. Mivel korábban a Harcosok Klubját is a HK betűszóval harangozta be Orbán, az m1-en megszólaló ifj. Lomnici Zoltán szerint elképzelhető, hogy a DPK Digitális Polgári Körök indítására utal. A csatorna egyébként nem finomkodva, az elemző mondata közepén váltott át az előadás közvetítésére.

 

 Orbán Viktor, Tőkés László és a háttérben Németh Zsolt az előadás előtt. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

 

Romániai idő szerint 11 után 10 perccel indul a beszéd, Orbán jelezte, rengeteg a mondandó és szigorú a vitavezető, úgyhogy bele is kell vágni a legfontosabbakba.

Egyéni körzetek, Digitális Polgári Körök és félrement showbiznisz 

A jövő évi választásokról azt mondta: "aki garanciát akar a győzelemre, az eltévesztette a házszámot. Az lesz, amit az emberek akarnak". Megjegyezte, nyolc hónappal a választások előtt, "saját belső méréseik" szerint a 106-ból 80 egyéni körzetet megnyernének, de ezzel nem elégedett.

Beszélt arról, hogy "valami félrecsúszott a showbizniszben", példaként hozta a Kneecap körüli botrányt, szerinte a szervezők rossz helyzetbe hozták a kormányt, nem nekik kellett volna lépni. Feljött persze Majka performansza és a Fidesz szavazóit véglényező – később ezért bocsánatot kérő – Azahriah is. Orbán megjegyezte, "a pénz ennyire nem lehet fontos".

Ifj. Lomnici jól tippelt, a miniszterelnök valóban Digitális Polgári Körök megalapítását jelentette be. A Harcosok Klubját megfogalmazása szerint a "tiszás digitális agresszió" ellen hozták létre, de nem mindenkinek való a harc, van, aki másképp tud hozzájárulni az építkezéshez, ezért kellenek a polgári körök. Meg azért is, mert ez szuverenitási kérdés is, Orbán szerint "digitális honfoglalásra van szükség".

A miniszterelnök arról is beszélt, mit adott nekünk Donald Trump győzelme: szerinte ezzel elkerültük a harmadik világháborút, ráadásul megszűnt "a Magyarországgal szembeni politikai diszkrimináció", és megindultak az amerikai beruházások Magyarországra.

 

 A közönség az előadás alatt. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

 

 

Miután Orbán szerint az aktualitásokat kipipálták a fenti témákkal megköszönte a felületes érdeklődők figyelmét, jelezte, most jön a megfejtősebb rész, bár egyúttal azt is, igyekszik rövidre fogni, egyrészt, hogy a közönség "ne grilleződjön meg a Napon", másrészt, mert Zsolt – gondolt Németh-re – szigorú keretek közé fogta időben. Utóbbi tényezőre többször vissza is utalt a beszéd alatt.

Kimaradni tudni kell

Lesz-e világháború? A miniszterelnök szerint ez a legfontosabb kérdés, és bár nem mindig követi az előjeleket valódi vihar, annyit szerinte felelősséggel mondhat, hogy ennek az esélye folyamatosan nő. Szerinte ez abból látszik, hogy erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között – szerinte most három nap is van az égen, Kína és Amerika mellett Oroszországot éppen a háború tette visza a térképre –, emellett emelkedik a fegyveres konfliktusok száma, nő a fegyverkezési verseny, blokkosodik a világgazdaság és erősödik a migráció.

Mindezért higgadtnak kell lenni Orbán szerint. Elővette a háború kitörése idején használt "stratégiai nyugalom" kifejezést is. Elmondta, hogy a növekvő fenyegetés miatt nem szabad felvenni Ukrajnát az Európai Unióba, akkor sem, ha "egész Brüsszel a feje tetejére áll" is ezért. Emellett pedig erőfeszítéseket kell tenni a békéért, nyilván erre Magyarország súlyához mérten vagyunk képesek. Itt Orbán felidézte, hogy tavaly ellátogatott Zelenszkijhez, de nem járt sikerrel, amikor a mihamarabbi tűzszünetről próbálta meggyőzni.

Fel kell készülni arra a helyzetre is, ha mégis jön a háború. Arra, hogy lehet abből kimaradni. Ehhez öt pillér meglétére van szükség a miniszterelnök szerint.

1. Az kell, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak, jó kapcsolatot ápoljunk minden hatalmi központtal. Jelenleg Orbán szerint ez teljesül Amerikával, Kínával, Oroszországgal és Indiával kapcsolatban, egyedül "Brüsszellel" van gond.
2. Meg kell tudnunk védeni magunkat. Bár a katonai kiadásaink nőttek az utóbbi időben, itt még van tennivaló a miniszterelnök szerint.
3. Válságállóságra, önellátási képességre van szükség, elsősorban a hadiipar, az energia, az élelmiszer, és a digitális képességek terén.
4. Szükség van humán erőforrásbeli fölényre – megjegyezte, itt arra gondol, amit Klebersberg Kunóék a '20-as években kultúrfölénynek neveztek és az oktatásra fordított összeg GDP-arányos mértékével dicsekedett.
5. Nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba – ez Orbán szerint nem nyitottság kérdése, hanem egyensúly kérdése. A nyugati katonai szövetségi rendszer része vagyunk, de része kell legyünk a keleti gazdaságnak is.

Nincs forrás, nincs költségvetés

A világháború esélyének latolgatása és a felkészülési terv után Orbán rátért arra, hogy Európában jelenleg is háború van, az unió 2028-2034-es ciklusra előirényzott költségvetésének jelenlegi tervezete pedig szerinte "háborús", olyan, mintha az EU arra készülne, hogy legyőzze Oroszországot. Megjegyezte, a háborút jószándék is kiválthatja. Ez a tervezet ugyanakkor még tárgyalási alapnak is elfogadhatatlan szerinte. Itt megemlítette, hogy a befagyasztott uniós forrásokat valóban "haza kell hozni", ezt pedig szerinte úgy tudják megtenni, hogy nem szavazzák meg a költségvetési tervezetet, amíg az EU "nem adja oda a pénzeket". Azért jelezte, a költségvetés elfogadása egy kétéves tárgyalási folyamat, elképzelhető, hogy ez a kérdés csak a magyarországi választások után élesül.

A kormányfő arról is beszélt, "Brüsszel" hibája, hogy Trump ellenfélként tekint az EU-ra. Ez azért is van, mert az EU elkötelezte magát a "woke-irányvonal" mellett, amit az amerikai elnök épp most számol fel. Orbán szerint rosszul helyezkedik az unió és ezért mindig az utolsó pillanatban fog megállapodásokat kötni az Egyesült Államokkal, ez a kényszerpálya pedig kereskedelmi háborút hozhat el a felek között, amit Európa nem nyerhet meg.

Közben megjelent néhány idősebb illetve családdal érkező ellentüntető román nemzeti színű zászlókkal és lufikkal – számolt be tudósításában a 24.hu. Mint írják, több körülöttük a csendőr, mint ahányan vannak, egyébként pedig békésen beszélgetnek az árnyékban. A lapnak egy biztonsági őr elmondta, vannak, akik minden évben eljönnek a beszédre ellentüntetőként.

Magyar "nagystratégia"

Orbán szerint 1920-ban az ellenfeleink eldöntötték, hogy Magyarország kicsi lesz és szegény, ő és a közössége pedig azért van a politikában, hogy ezt megváltoztassa. A nemzetstratégia magva, hogy "nagyok legyünk és gazdagok" – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt cizelláltabban is el tudná mondani, de az idői keretek között most így fogalmaz. Jelezte, ne készítsék a szomszédos országok a diplomáciai jegyzéket, nem területi növekedésre gondol, ha lefordítják a beszédet a "great" (nagyszerű) és ne a "big" (nagy) szót használják.

A kormányfő úgy véli, a nagystratégia kapcsán arra kell tudnunk válaszolni, hogy honnan lesz ember, honnan lesz nyersanyag, energia, tőke és tudás, hogyan tudjuk megvédeni magunkat és hogyan érjük el, hogy ne tudjanak kihagyni a nemzetközi döntésekből?

Mindennek a megoldását megintcsak az idő szűkére hivatkozva nem részletezte Orbán, azt viszont leszögezte nem készülnek "emberimportra", ugyanakkor a különböző kormányzati támogatásoknak, az adócsökkentéseknek, a nemrég bejelentett Otthon Start csomagnak, a családtámogatásoknak jelentős szerepe lesz abban, hogy magyar emberekre támaszkodva tudjunk növekedni.

Az előadás végén Orbán még egyszer visszatért a Digitális Polgári Körök jelentőségére, elmondta, a digitális térben is meg kell maradni magyarnak. A beszéd szűk ötven perc után, romániai idő szerint dél körül lett vége.