Olvadás Bukarest és Budapest között? - Orbán kezdeményezett találkozót román kollégájával

A cikk szerzője, Thomas Thiel – ismertetve a HUN-REN kutatóhálózat négy intézetének az ELTE alá rendelését - a reformok fejetlenségét hangsúlyozza, és azt írja, hogy az ideológiai cél ebben az esetben nem látszik világosan, talán azért nem, mert ilyen ezúttal nincs is. Utal arra, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem jelentős tekintéllyel bíró, ám igencsak pénzszűkében levő intézmény. A hirtelen eldöntött kényszeráthelyezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti, és egy belső felmérés szerint az ott dolgozó 1200 kutató 90 százalékának az ellenzésével találkozott. Bizonytalannak tartják a kutatók javadalmazásának a távlatait, bár Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke úgy nyilatkozott az Allgemeinének, hogy az érintett intézményeket folyamatosan tájékoztatták a változtatásokról, és hogy az alapfinanszírozás ugyanúgy biztosított lesz, mint a HUN-REN égisze alatt.

A frankfurti lap megszólaltatja Horváth Sándort, a Bölcsészettudományi Intézet egyik kutatócsoportjának a vezetőjét, aki szerint senki nem mondta meg nekik világosan, hogy miért van szükség az átszervezésre. Úgy véli, van még egy kis remény arra, hogy az eljárást jogilag megtámadják, mielőtt az augusztus elején hatályba lépne. Mások azonban a jövő áprilisi választásokban reménykednek, abból kiindulva, hogy egy új kormány alatt az intézetek visszakerülhetnének a Magyar Tudományos Akadémia keretei közé, ahová leginkább valók.

 

Talán a tusványosi rendezvénysorozatra való összpontosítás miatt, viszonylag csekély figyelmet kapott a magyar médiában Orbán Viktor bukaresti látogatása és szerdai találkozója Ilie Bolojan román miniszterelnökkel. A román kormányszóvivő tájékoztatása szerint a találkozót Orbán kezdeményezte.

 

Az EurActiv úgy véli, hogy ritkán tapasztalható barátságos közeledésnek vagyunk a szemtanúi, és hogy ez olvadásra, sőt, fordulópontra utalhat a két fél viszonyában, amelyben régóta okoznak feszültséget a kisebbségi jogokkal kapcsolatos viták. A brüsszeli portál bukaresti tudósítója nagyrészt annak tulajdonítja az évek óta meglévő feszültséget, hogy – idézem – „Magyarország nagyobb autonómiát szorgalmaz a magyar etnikum számára Erdélyben, Románia azon régiójában, amely egykor az Osztrák-Magyar Birodalom része volt”. Az, hogy Budapest folyamatosan belement a kisebbségi ügyekbe, rendszeres súrlódást váltott ki Bukaresttel – olvasható a beszámolóban.

Az EurActiv értékelése szerint a viszony javulni kezdett tavaly, különösen annak nyomán, hogy Magyarország támogatta Románia törekvését, hogy csatlakozhasson a schengeni övezethez – most pedig Budapest a jelek szerint ismét nyitottságot mutat az együttműködésre. A cikk idézi Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnökét, aki Tusnádfürdőn kijelentette, hogy van előrelépési lehetőség a két ország együttműködését illetően.

 

Végül, még némi adalék a Kneecap ír rap zenekarról Magyarországról történt kitiltásához. A londoni Telegraph megírja, hogy a belfasti alapítású banda számos fellépését törölték az elmúlt hónapokban, így nem léphetett fel a glasgow-i és a cornwalli fesztiválon sem. Májusban olyan videófelvétel látott napvilágot, amelyen a trió tagjai állítólag éltetik a Hamászt és a Hezbollahot, valamint saját parlamenti képviselőjük megölésére szólítják fel hallgatóságuk tagjait. Emiatt a rendőrség terrorellenes részlege vizsgálatot indított a Kneecap ellen, amely erre azt állította, hogy soha nem támogatta a Hamászt vagy a Hezbollahot. Júniusban a Glastonbury fesztiválon elhangzottak miatt szintén rendőrségi vizsgálat indult, mert a trió egyik tagja lázadásra szólított fel, de a múlt héten Avon és Somerset rendőrsége bejelentette, hogy nem tesznek lépéseket, mert nincs elég bizonyíték arra, hogy reálisan remélni lehessen a bűnösség kimondását. E rendőrségi állásfoglalás ellen meglehetősen kikelt magából a Telegraphnak nyilatkozva Chris Philip, az ellenzéki konzervatívok árnyékbelügyminisztere. A Brexit egyik legfőbb előidézőjének tekintett Nigel Farage, Reformpárt vezetője pedig azt mondta, hogy nem lehet csodálkozni, ha összeomlóban van a rendőrségbe vetett bizalom.

Megnéztem az Irish Times című vezető ír lapot is, de ott saját cikket nem, csak egy tényszerű Reuters-tudósítást találtam a Kneecapről. Abban azért helyet kapott az is, hogy a már említett Glastonbury fesztiválon a banda Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök nevét azzal a bizonyos f-fel kezdődő négybetűs angol szóval együtt említette.