Tóka Gábor: Gonosz a választási rendszer, a matematika nagyon a kisebb pártok indulása ellen szól

Mik az előnyök, ha vannak, és mik a hátrányok, ha vannak, ha a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt legalább a listaállításhoz szükséges 71 helyen elindítja a jelöltjeit? – kérdezte műsorvezetőnk Tóka Gábor, politológus professzort, a Vox Populi választási kalauz szerzőjét.

Jelezte: erre elég sok közvélemény-kutatás volt a Republikon, meg a Publicus részéről különösen. Nagyon sok ilyet publikáltak az elmúlt másfél évben, amik azt mutatják, hogy az ellenzéki szavazók azért alapvetően tényleg a koalíciós kormányzást jobban szeretnék, mint az egypárti kormányzást. Tehát van vonzereje ezeknek a szlogeneknek, amiket ők használnak. A probléma az, hogy ezzel szemben ugye veszélyeztetik egyáltalán magát a kormányváltást, a választási rendszer miatt. És ugye ez a kétféle érv verseng egymással. És sajnos ez a második érv a Kutyapárt, meg a DK szempontjából nagyon erősnek tűnik, és nagyon nagy nyomás alá helyezi őket – fogalmazott. Nyilván ezért is van az, hogy ők nagyrészt azzal töltik az idejüket, hogy próbálják a közvélemény-kutatókat hitelteleníteni, meg azt mondani, hogy úgyse azoknak lesz igazuk, mindenképpen bejutnak, Varju László biztos győztes, és így tovább, aztán mindenféle képtelenségeket mondanak arról, hogy milyen matematikai következményei lesznek az ő indulásuknak, hogy ugye ők csak olyan szavazókkal foglalkoznak, akik egyébként el sem mennének szavazni. Tehát ezért ezek sajnos eléggé bicegő érvek, és azért még kivárná március 6-át azzal, hogy ők el tudnak-e indulni egyáltalán listán, „tehát azért nem tenném tűzbe a kezem”, hogy ez sikerül. Azért 71 választókerületben összegyűjteni 500 aláírást olyan körülmények között, amikor ilyen nyomás alatt vannak részben a saját tagjaik és egykori aktivistáik, meg a saját korábbi támogatóik részéről is, hogy nagyon sokan azt mondják nekik, hogy ezt most nem kéne csinálni. Szerinte ezt most nem tudjuk kiszámolni, és ők se tudják kiszámolni – vélekedett a szakértő.

Nyilván azért tesznek belőle annyira sok erőfeszítést annak magyarázgatásába, hogy mennyire racionális az ő indulásuk, és mennyire nem fenyegeti a kormányváltást. „De sajnos azt kell mondjam, hogy a matematika ellenük beszél”. Ez a választási rendszer, ez egy gonosz választási rendszer, ez nagyon kártékony módon ki van találva úgy, hogy minden módon gáncsolja az ellenzéket. Például abban, a fő dolog az, hogy el kell indulniuk az egyéni kerületekben ahhoz, hogy listát tudjanak állítani. „Ami egy totál értelmetlen dolog”. Sajnos ez így volt a ’89-es megállapodásban a választási rendszerrel kapcsolatban, de a Fidesz nem tartotta volna meg ezt, hogyha nem lenne hihetetlenül az érdekében. És nem fokozta volna azzal, hogy a 2011-es törvényváltoztatás óta nem lehetséges úgy egyéni jelöltet állítani, hogy közös jelöltje legyen két vagy három külön listával induló pártnak. Korábban ez lehetséges volt, tehát volt Fidesz-SZDSZ, sőt, még Fidesz-SZDSZ-KDNP jelölt is volt 1990-ben, három különböző listának a jelöltje. És akkor számított az ő töredékszavazata ennek a három különböző listának. Tehát ez létező dolog volt, és kihúzta a törvényből 2010-ben a Fidesz, hogy még kedvezőtlenebb legyen a helyzet, még inkább szétforgácsolódjanak az ellenzéki szavazatok.

És hát bizony az, hogy vannak egyéni jelöltjeik, az azt jelenti, hogy azokra szavazatok is esnek majd. Tehát az egy dolog, hogy a Kutyapárt elmondja ezerszer, hogy ők azt tanácsolják a szavazóiknak, hogy a párt listáját támogassák, és az egyéni jelölteket nem kell annyira nagyon komolyan venni, az csak egy ilyen technikai kényszer, hogy ott vannak a szavazólapon. Ezt ők ismételgethetik, de hát azért a Kutyapártnak nincsenek olyan kommunikációs lehetőségei, hogy ezt tényleg át tudják vinni az összes szavazójuk felé. Másrészt a kutyapárti szavazó is önálló ember, és azt mondja, jó, lehet, hogy ezt mondja nekem Nagy Dávid, de én meg Kovács János vagyok, és én szeretem a kutyapárti jelöltet – fűzte hozzá műsorvezetőnk. Tóka Gábor ezzel egyetértve közölte: az embereknek azért nagyon nagy része tényleg a szavazófülkében döbben rá, hogy két szavazólap van előtte. És automatikusan nagyjából ugyanúgy tölti ki mind a kettőt. Szóval ez elkerülhetetlen, hogy lesznek egyéni kerületi szavazataik.

Nézzük a számokat, tehát tegyük föl, hogy van annyi szavazója a Kutyapártnak, amennyit szeretnének, jussanak be listán, de akkor is mondjuk három százalékot kapnak olyan emberektől az egyéni kerületi jelöltjeik szerte az országban, akik egyébként leszavaznának a Tisza jelöltjeire. Ez a három százalék plusz a Tiszának, ez körülbelül öt egyéni kerületet fordítana át a Fidesztől a Tiszához. Szinte függetlenül attól, hogy pontosan mik lesznek az eredmények, merthogy akkor is, hogyha kicsit vezet a Fidesz, meg akkor is, hogyha kicsit vagy akár nagyon is vezet a Tisza, körülbelül olyan három, négy, öt, hat, hét választókerület olyan szoros eredményt hoz, hogy három százaléknyi szavazat átdönthetné az egyik oldalról a másikra – ismételte meg. Most ezzel az öt egyéni kerületi mandátummal, ami elvenne a Fidesztől és odaadna a Tiszának, ezzel öt százalékot változik a 199 tagú parlamentben az erőviszony.

Ehhez képest ezzel a tulajdonképpen az indulásuk esetén biztosra vehető kárral, amit tesznek a Tisza Párt mandátumarányában, áll szemben az, hogy esetleg listán bejutnak. Na most ez az esetleg bejutás, ez azt jelenti, hogy tényleg most már ők is csak arról beszélnek, hogy öt százalék, és valóban a közvélemény-kutatásokban már nincsenek öt százalékon, egyik sem, mind a kettő, a Kutyapárt meg a DK négy százalék alatt van ezek átlagában, ráadásul „lefelé araszolnak”, és nem látszik, hogy mi fordítaná ezt meg.

Hogyha a Mi Hazánk esetleg bejut, akkor valóban az a helyzet, hogy a belföldi szavazatokban egy olyan körülbelül 5 százalékkal kell vernie a Tisza Pártnak a Fideszt ahhoz, hogy mandátumtöbbsége legyen. Na most, ezt még megnehezíti az, hogy közben meg 5 százalékot elbukik azon, hogy az egyéni kerületekben az említett kispárti szavazatok miatt hátrányba kerül, és mostanában a kormányfüggetlen kutatásoknak az átlagában 8 százalékkal vezet, hát ha azok a közvélemény-kutatások egy kicsit tévednek, akkor az bizony lehet, lehet, hogy csak 4 meg 5 százalék lesz, és ki tudja még, mi történik a kampány alatt. Szóval az tényleg egy realisztikus forgatókönyv, hogy ezen múlik, hogy ők elindulnak.

Ennyiben a matematika nagyon ellenük szól – jelentette ki. „Ezért én nem azt mondom, hogy nekik nem szabad elindulniuk, mert szívük joga”. Szíve joga és alkotmányos joga nemcsak egy pártnak, de a szavazóiknak is úgy voksolni, ahogy akarnak, kitartani a saját értékeik mellett. Valamint lehet áltatni a szavazóikat azzal, hogy ők nem okoznak semmilyen gondot, és hogy ez csupa olyan szavazat, ami egyébként nem lenne, de a választások másnapján az lehet, hogy nagyon máshogy fog kinézni – mondta.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)