Tévednek, akik a kifáradásunkra számítanak – mondta Macron Ukrajna támogatásáról

Eredetileg biztos nem így képzelte Ursula von der Leyen a pillanatot, amikor Kijevben leszállt a vonatról, hogy Ukrajna vezetőivel együtt megemlékezzék az orosz agresszió kezdetének a negyedik évfordulójáról – így indította a Frankfurter Rundschau azt a cikkét, amelyben beszámol arról, mely kérdésekben húzta keresztül Orbán Viktor az EU és Ukrajna számításait.

Az Európai Bizottság elnöke azt remélte, hogy egyik kezében 90 milliárd eurós hiteljóváhagyást hoz Kijevbe, a másikban pedig újabb, Oroszország elleni szankciós csomagot. Decemberben még valóban úgy látszott, hogy minden sínre került, most a hétvégén azonban a magyar miniszterelnök közölte, hogy meggondolta magát. A frankfurti lap szerint a hitel hiányában Ukrajna néhány héten belül kifogy a pénzből. Idézi Andreas Umlandot, a kijevi Európai Politikai Intézet politológusát, aki úgy tudja, hogy ha az összeg nem érkezik időben, akkor az hatalmas gondot okoz majd, nem csupán a hadsereg, hanem a többi állami intézmény számára is. A tervbe vett hitelkeret két évre biztosíthatná Ukrajna jövőjét. Nem az Orbánnal való kompromisszumkötés lehet az egyetlen megoldási lehetőség – áll a cikkben. Umland azt a reményét hangoztatja, hogy jogi megoldást lehet találni. A lap kitér arra, hogy Magyarország mellett a csehek és a szlovákok is csak azzal a feltétellel egyeztek bele a közös hitelfelvételbe – és az így felvett pénz Ukrajnának történő továbbadásába –, hogy abból ők kimaradhatnak. Tehát most tegyük világossá: Budapest ezt a feltételes beleegyezését is visszavonta a minap.

Az idézett politológus szerint mindez csupán része az átfogóbb tendenciának: Magyarország sok tekintetben már kilépett az EU előírásainak rendszeréből, az országot hosszabb ideje autoriter jellegűnek minősítik. Orbán az áprilisi választásra tekint, nyomást akar gyakorolni az EU-ra, Ukrajnát pedig belpolitikai kampánytémává kívánja tenni, miközben a közvélemény-kutatási adatok nem sok jóval kecsegtetnek a számára.

Ami a Barátság-kőolajvezeték ügyét illeti, Andreas Umland szerint Orbánnak ezzel az a célja, hogy az ország társadalmi, gazdasági problémáiért Ukrajnát tegye felelőssé.

A Le Figaro és több más francia lap idézi Emmanuel Macron köztársasági elnököt, aki leszögezte: az Ukrajnába irányuló katonai szállítmányok folytatódni fognak, annak érdekében, hogy Oroszország megértse, az idő nem neki dolgozik. "Tévednek, akik a kifáradásunkra számítanak" – mondta Macron, és hozzátette: továbbra is célkeresztjükben marad az orosz hadigazdaság. A francia államfő szerint a 90 milliárdos hitelhez való hozzájárulás magyar részről történt megtagadása ellenére nem indokolja semmi a hitelprojekt felülvizsgálatát, és azt meg kell valósítani.

A francia nyelvű belga sajtóban is nagy visszhangot váltott ki a magyar magatartás. A Le Soir tudósítása szerint Orbán Viktor újra szabotálja Kijev európai támogatását. A magyar kormány, miután világossá tette, hogy nem fogadja el az újabb szankciós csomagot, mintegy megforgatta a kést a sebben, amikor szembefordult a 90 milliárdos projekttel is – fogalmazott a Le Soir.

Végül egy írás a New York Timesból, arról, hogy képes-e Európa megvédeni magát az Egyesült Államok nélkül is. A lap válasza: az új stratégiai vízió szerint igen.

A cikk az Ukrajna elleni orosz invázió megindításának negyedik évfordulója kapcsán hangsúlyozza: 2022-ben senki nem gondolta, hogy ez a háború ilyen hosszan elhúzódik, Ukrajna azonban rácáfolt minden jóslatra, és nem engedi győzni Oroszországot. Európának sok tanulságot le kell vonnia, különösen azért, mert a NATO-szövetség és a feltétel nélküli amerikai támogatás már nem vehető biztosra. Az európai védelmi költségvetés emelkedőben van, a hadseregek toboroznak, több hadfelszerelésen áll az, hogy Made in Europe, vagyis készült Európában – állapítja meg az amerikai liberális sajtó zászlóshajója.

A cikk szerint a hagyományos gondolkodás értelmében Európa nem képes megvédeni magát, hiszen Amerika rendelkezik a szükséges nukleáris elrettentő erővel, légvédelmi rakétarendszerrel, felderítő kapacitással, a legjobb lopakodó repülőgépekkel, a legvastagabb bunkerfalat is áttörni képes bombákkal. Többen azonban megkérdőjelezik, hogy Európának múlhatatlanul szüksége lenne minderre.

"Nem az Egyesült Államoknál, hanem Oroszországnál kell jobbnak lennünk" – mondta a New York Timesnak nyilatkozva Christian Mölling, az Európai védelem egy új korszakban elnevezésű, berlini székhelyű elemző műhely alapítója. És ha csak az emberek számát nézzük, akkor Oroszországnak 144 millió lakosa és 1,1 millió aktív állományú katonája van, míg Európa lakosainak száma 450 millió, az aktív katonáké pedig 1,5 millió. A különböző hadi képességek összevetését nem részletezem, de az írás záró problémafelvetésétől nem lehet eltekinteni: nevezetesen attól, hogy ha Amerika is ott van, akkor nem kérdés, hogy kié lesz a döntő szó, ugyanakkor, ha Amerika visszalép, akkor a vezetés kérdése már sokkal kuszább lesz.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)