Négy éve rohanta le Putyin Ukrajnát
24/02/2026 07:15
| Szerző: Klubrádió
2022. február 24-én Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy "különleges katonai hadműveletet" indít Ukrajna ellen, ezzel kezdetét vette a háború a két ország között. Az orosz csapatok 2022-ben megpróbálták elfoglalni Kijevet, de nem jártak sikerrel. A támadás egyértelműen sértette a nemzetközi jog alapelveit, különösen az állami szuverenitás és a területi integritás elvét, valamint az ENSZ Alapokmányának erőszaktilalmi rendelkezéseit.
Az invázió nem előzmények nélküli volt: Oroszország már 2014-ben megszállta és annektálta a Krím-félszigetet, valamint katonailag támogatta a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. A 2022-es támadás azonban minőségi fordulatot jelentett: teljes körű, államközi háborúvá vált, amelynek célja nem pusztán területi nyomásgyakorlás, hanem Ukrajna politikai szuverenitásának megtörése és geopolitikai alárendelése volt.
A háború következményeként több százezer katona és civil esett áldozatul, milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, városok váltak romhalmazzá és infrastruktúrák semmisültek meg vagy rongálódtak meg súlyosan. A civil célpontokat érő támadások, az energetikai hálózat módszeres rombolása, valamint a megszállt területeken dokumentált jogsértések mind hozzájárultak ahhoz, hogy a konfliktus nemzetközi humanitárius válsággá vált.
A nemzetközi közösség döntő része agressziónak minősítette az orosz katonai fellépést. Szankciók, diplomáciai elszigetelés és katonai, gazdasági támogatás formájában széles körű válaszlépések születtek Ukrajna megsegítésére. A háború máig tart, és továbbra is Európa biztonsági rendjének egyik legsúlyosabb válságát jelenti a hidegháború vége óta. A magyar kormány azon kevés országok közé tartozik, aki Ukrajnát tartja hibásnak a háborúért és ez a hazai politikai kampányában is előszeretettel felhasználja ezt.
Bár Magyarország hivatalosan elítélte az orosz katonai támadást, és támogatta az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget, a kormány nem csatlakozott a katonai támogatásokhoz, elutasította a fegyverszállításokat, és rendszeresen bírálja az Oroszországgal szembeni szankciós politikát. Orbán Viktor kormánya a „kimaradás” és a „stratégiai semlegesség” narratíváját hangsúlyozta, miközben több kérdésben – energiaügyekben, diplomáciai kapcsolatokban és politikai kommunikációban – fenntartotta az együttműködést Moszkvával. Ez a politika nemzetközi szinten nap mint nap kritikát vált ki, mivel sok európai kormány úgy értelmezte, hogy Magyarország álláspontja gyengíti az uniós egységet az orosz agresszióval szembeni fellépésben.
A konfliktust Sz. Bíró Zoltánnal elemeztük a hétfői Reggeli gyorsban.