Szabadság – akciósan, házhozszállítással?

Vajon elgondolkodtak-e mostanában a zsarnokok személyes sorsán? Hogy milyen lett a pályafutásuk vége? Hát biztos nem olyan, mint amiben ők maguk reménykedtek, vagyis elsősorban a büntetlenségben és a büntethetetlenségben. Mert az a vég vagy az a végzet, csak-csak utolérte őket.

Vegyük csak sorra! Adolf Hitlert öngyilkossága után a Birodalmi Kancellária udvarán egy szőnyegbe csavarva leöntötték benzinnel és a holttestét elégették. Joszif Sztálin 1953 márciusában a szélütés után órákig haldoklott saját mocskában a Moszkva melletti kuncevói dácsán, nem hívtak hozzá orvost sokáig, miközben tettestársai a hatalom elosztásán marakodtak a Kremlben. Nicolae Ceausescu román diktátort menekülés közben fogták el a feleségével együtt, majd egy rapid tárgyalás után egy iskolaudvaron egyszerűen agyonlőtték. Szaddam Huszein rettegett iraki elnököt egy földalatti lyukból halászták elő az amerikai katonák, majd 2006-ban a bagdadi bírósági ítélete után felakasztották. A líbiai felkelők nem vacakoltak sokat 2011-ben, amikor elfogták Moammer el-Kadhafi elnököt: egy csatornából rángatták elő és ott menten agyonverték.

Úgy látszik, van valami törvényszerűség a zsarnokok pályafutásában. Annyi feltétlenül, hogy nem társakkal, hanem pribékekkel veszik körül magukat, akik persze a kritikus pillanatban cserbenhagyják a gazdájukat. Az is a zsarnokok közös jellemzője, hogy bukásuk előtt milliók életét veszik el vagy teszik tönkre. Nem mellesleg, a zsarnokok a saját országuknak is olyan súlyos károkat okoznak, hogy utána évtizedekig tart, mire sikerül kiheverni a pusztítást, amit az elmékben és amit az államban okoztak.

Hogy miért mondom el mindezt? Mert ideje szembenézni a valósággal, már látszanak a repedések a zsarnokság falán. A zsarnokságot azonban nem lehet egy-két kattintással leváltani. A szabadságot nem adják leértékelve, akciósan, kedvezményes házhozszállítással. Fel kell állni a karosszékből és tenni kell a szabadságért, nem csak várni az eljövetelére ájtatosan.

Ahogy a filmekben mondani szokták: minden hasonlóság valóságos személyekkel és eseményekkel kapcsolatban pusztán csak a véletlen műve.

Hardy Mihály jegyzete a 2020. december 3-i Esti gyorsban hangzott el.