Sükösd a "gerinctelen propagandistáknak": Nem volt kötelező ott dolgozni, Orbánék tettestársai vagytok

"Ez a lázadás kicsit későn jött" - utalt a "közmédia" munkatársainak nyílt levelére, akik független hírközlést követeltek az MTVA vezetőségétől, miután a Tisza történelmet írva elsöprő győzelmet aratott a Fidesz felett. "Az orbáni propagandagépezet zászlóshajói voltak az MTI és az állami média. Elkéstek ezzel a lázadással nemcsak sok héttel, sok hónappal, hanem sok évvel, több mint másfél évtizeddel is" - hangoztatta a politikatudós, médiakutató.

"Ezek a propagandisták most egyszerűen az új rendszer fenekét akarják nyalni, ugyanúgy, ahogy eddig tették, csak most köpönyegfordítással, némi színváltással - fogalmazott és idézte Esterházy Pétert: "A Damaszkuszba vezető úton nagy a tolongás".

Hangsúlyozta, ki kell mondani: "Nem volt kötelező a propaganda rendszerben dolgozni. Sok más lehetőség volt, ott volt a független média is, aki akart és tudott, dolgozhatott ott. Nem volt kötelező idős embereket, családok millióit butítani, háborús hisztériát kelteni, stresszt és félelmet generálni. Azok, akik a propaganda rendszerben dolgoztak, Orbánék tettestársai. A köztársaság kivégzésében a piszkos munkát ők végezték el: ők építették fel azt a nyilvánossági rendszert, amely elfedte a további visszaéléseket. Az alkotmányos rend lassú felszámolásában és a maffiaállam kiépítésében is szerepük volt".

Sükösd úgy vélekedett, hogy az elmúlt 16 évben lehetett nem kormánymédiánál is állást találni: "képes magazinoknál, reklámcégeknél, szakmai lapoknál. Sokan úgy kerestek munkát, hogy kikerüljenek a rezsimtől függő, propagandától bűzlő szerkesztőségekből, és elkerüljék az erkölcsi és szakmai megaláztatást. Sok olyan személyes ismerősöm van, aki nem akart az Orbán-féle propagandagyárnak dolgozni, és inkább elhagyta a média világát. Egy régi zenei újságíró barátom kiszorult a NER által elfoglalt médiarendszerből, és végül általános iskolai tanárként helyezkedett el. Egy rokonom pedig ingatlanos lett, miután korábban a TV2-nél és a Duna TV-nél dolgozott, de nem volt hajlandó propagandacélokra használni a munkáját, így kényszerből váltott pályát".

Sükösd Miklós arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben „hatalmasra duzzasztott és tíz- és százmilliárdokat elégető állami propagandagépezet” jött létre, amely „nem tudta megmenteni a Fidesz hatalmát”. Úgy fogalmazott: „az állam szócsövévé, a Fidesz szócsövévé, az Orbán klán szócsövévé” vált a közmédia, amely szerinte nemcsak politikai kommunikációs eszközként működött, hanem „cenzúra funkciót is betöltött”. Ennek egyik legfontosabb következménye az volt, hogy miközben a médiarendszer egy része „orosz típusú propagandamezővé” alakult, addig a független nyilvánosság nagyrészt az internetre szorult.

Földcsuszamlásszerű változásnak kell jönnie a médiában is

A jogi keretekről szólva elmondta, a médiarendszer átalakításának kiindulópontja egy új médiatörvény lehet, amely akár a 2010 előtti szabályozási logikához is visszanyúlhat. Úgy látja, a rendszerváltás utáni időszakban Magyarországon létezett egy viszonylag pluralista médiatörvényi környezet, amely – minden hibája ellenére – nagyobb egyensúlyt biztosított a politikai szereplők és a sajtó között. A 2010-es médiatörvény viszont alapvetően központosított rendszert hozott létre, amelyben a közmédia „államszócsővé” vált, és beszűkült a nyilvánosság. A lehetséges új szabályozás kapcsán azt hangsúlyozta: nem feltétlenül kell „zöldmezős beruházásban” gondolkodni, mert léteznek korábbi demokratikus minták is, amelyekből lehet meríteni. Sükösd példaként a nyugat-európai közszolgálati médiumokat említette, amelyek szerinte adófizetői pénzből működnek, de intézményi garanciákkal biztosítják a függetlenséget.

„A reklámpiac egyenlőtlen elosztásának és a hirdetők megfenyegetésének is vége kell legyen egy új politikai és jogi környezetben". A médiarendszer jövőjéről úgy fogalmazott: „földcsuszamlásszerű változás következik”, amelyet egy új médiatörvénynek kell megalapoznia. Szerinte az új politikai ciklus feladata az lesz, hogy „megnyissa a demokratikus média előtt az utat”, és helyreállítsa a médiapluralizmust.

Idézte Polyák Gábor médiajogászt, aki úgy fogalmaz, hogy a közmédiának nevezett állami propagandagépezetet sóval kell behinteni és gyakorlatilag egy új intézményt létrehozni.

A Klubrádió frekvenciájának ügyét is érintette, hangsúlyozva: alkotmányellenes módon vették el többek között a Klubrádiótól a 92,9-es frekvenciát, miközben az Európai Unió Bírósága ítéletben is kimondta a jogsértést.

A szakértő szerint az ellenzéki nyilvánosság ma főként online térben működik, és olyan platformok tartják fenn, mint a Klubrádió, a Telex, a 444, a Partizán vagy a Direkt36. Úgy látja, a jövő közmédiájában független, bátor újságírókra van szükség, mert a jogi garanciák önmagukban nem elegendőek.

 

Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)