„1%
Megbeszéljük...

Schiffer: Orbán konzervatív létére köp egyet a magyar jogszokásokra

7/10/2020 18:58

| Szerző: Klubrádió/szg

A miniszterelnök bizodalma olyan nagy a Kúria élére jelölt Varga Zs. Andrásban, hogy törvénymódosítást terjeszt be és „konzervatív létére köp egyet a magyar jogtörténeti hagyományokra, jogszokásokra”, hiszen jelen állás szerint olyan embert neveznek ki, aki egy percig sem volt bíró - mondta Schiffer András ügyvéd. Az LMP volt elnöke hozzátette: Ab-döntések elemzése alapján Varga Zs. volt a leginkább „udvarhű” alkotmánybíró, még csak nem is azok, akik a Fidesz-frakcióból ültek át.

2020. október 07. Megbeszéljük / részlet, Schiffer András (20.10.07.)
16:38
00:00

Schiffer András ügyvéd, az LMP alapítója és volt elnöke bírálta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettesét, Varga Zs. Andrást jelölték a Kúria élére – a többi között azt írta, most lehet elkezdeni aggódni.

Cseppben a tenger

Megbeszéljük című műsorunkban azzal kezdte: Varga Zs. Andrást az egyetemről ismeri, szívélyes évfolyamtársi viszonyban voltak. Szerinte olyan szempontból nehéz rajta fogást találni, hogy kitűnő büntetőjogász.

Az LMP volt elnöke azt nevezte aggasztónak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök feltűnően ragaszkodik a leendő kúriai elnök személyéhez. Hozzátette: a Parlamentből távozása előtt végigtárgyalta az alkotmánybíró-jelölés körüli játszmát a Fidesz vezetőivel, és Varga Zs.-nek már akkor is elég jól állt a szénája a legmagasabb szinteken.

Hangsúlyozta: példátlan a magyar jogtörténetben (talán a kommunista korszak rövid időszakait leszámítva), hogy ítélkezési gyakorlat nélküli jogászt tesznek a főbírói pozícióba. Még a középkorban az országbíró is jellemzően olyan ember volt, akinek volt ítélkezési gyakorlata – jegyezte meg.

Cseppben a tengerként mutatja a NER működését a Varga Zs.-ügy – fogalmazott. Szerinte fölöslegesen ment a „vekengés” arról, hogy nyolc alkotmánybíró átkérheti magát a Kúriához, mert ott van 38 állandó és 12 beosztott, kirendelt bíró, összesen ötvenen. Önmagában ez „nem nagyon zavarja” majd a bíróságok függetlenségét. Viszont megengedik, hogy olyan alkotmánybírák üljenek át a bírói székbe, akiknek nulla ítélkezési tapasztalatuk van. Az Alkotmány és a jelenlegi Alaptörvény is úgy szól, hogy a Kúria – illetve előtte a Legfelsőbb Bíróság – elnöke is csak bíró lehet. 

A fideszes kommentelők azt kifogásolták nála, hogy mi a baja Varga Zs. Andrással, hiszen alkotmánybíró. Azonban az egész más kávéház – fogalmazott Schiffer András – , az Alkotmánybíróság normakontrollt végez, az egyedi jogsértések, jogviták esetében a bíróságok döntenek. Varga Zs. Andrásnak pedig nincs ilyen gyakorlata.

Úgy fogalmazott: Orbán Viktor képes volt átnyomni egy olyan törvénymódosító csomagot, amelybe belevette az egész alkotmánybírói testületet, hogy az Ab-ből átkérhetik magukat kúriai ítélkező bírókká. Korábban öt év bírói gyakorlat kellett ahhoz, hogy valaki ezt a magas pozíciót betöltse, de a törvénymódosításba belevették, hogy az öt év bírói gyakorlatnak el lehet ismerni az alkotmánybírósági tagságot. Megismételte: jogászok számára evidens, de teljesen másról van szó, az Alkotmánybíróságon jogszabályokat feleltetnek meg az Alaptörvény rendelkezéseinek. Egész más szerepfelfogásról van szó.

Bemutatták Varga Zs. András alkotmánybíró jogállamról sz?
 
 Varga Zs. András alkotmánybíró Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája című könyvének bemutatóján a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam és Jogtudományi Karán 2015. június 25-én. A jogállamról szóló kötetet a Századvég Kiadó jelentette meg. MTI Fotó: Kovács Tamás
 

Bírói identitás

Schiffer András megjegyezte: a '60-as évek végén, amikor a Politikai Bizottság rábólintott előbb Szakács Ödön, majd Szilbereky Jenő kinevezésére a Legfelsőbb bíróság élére, ezek az emberek respektált bírák voltak, komoly bírói gyakorlattal. (Szilbereky tankönyvéből ő maga is tanult a '90-es években – tette hozzá.) Aki a legfőbb bírói szerv élén áll, annak fontos, hogy maga a testület előtt legyen respektusa, mint bírónak (nem mint elméleti jogásznak), és pontosan tudja, mikor kell élnie vezetői jogosítványaival.

Szerinte Handó Tünde súlyos konfliktusai az Országos Bírósági Hivatal élén sem pártpolitikai törésvonalak mentén alakultak ki, hanem szoros összefüggésben voltak az ő bírói identitásával. A leköszönő kúriai elnöknek, Darák Péternek is „kemény bírói identitása van”. A kommunista diktatúrában is, azokban az pereken, amelynek nem volt politikai élük, például családjogi vagy öröklési ügyekben tovább élt a megelőző évtizedek, akár évszázadok bírói kultúrája. A bíróság tehát azért is független hatalmi ág, mert akárki is áll az élén szervezetileg, a járásbírótól az elnökig mindenkinek van bírói identitása. Most olyan ember kerül az élére, akinek nincs, mert egy percet nem volt bíró – hangsúlyozta Schiffer András. Azt lehet tudni, hogy a miniszterelnök bizodalma olyan nagy Varga Zs. Andrásban, hogy törvénymódosítást terjeszt be és „konzervatív létére köp egyet a magyar jogtörténeti hagyományokra, jogszokásokra”. Azt is kiemelte, hogy az Ab-döntések elemzése alapján az Alaptörvény hatályba lépése óta Varga Zs. volt a leginkább „aulikus, udvarhű” alkotmánybíró, „minden szakértelme elismerése mellett”, tehát neki számított leginkább a miniszterelnöknek az a szempontja, hogy a hatalmi ágak „harmonikus együttműködését” kívánja érvényesíteni, még csak nem is azoknak, akik a Fidesz-frakcióból ültek át.

Ravasz politikai hadviselés

Schiffer András szerint a NER egészét messziről nézve, a nagy kép alapján úgy tűnik, mint egy működő demokrácia, de a lényeg az, hogy vannak apró húzások – például az alkotmánybírák előtt megnyitni a kúriai pályát –, amelyek ez esetben néhány jogászt zavarnak, aztán azokból olyan helyzet áll elő, amely a bíróságokon is megvalósítja a karizmatikus legitimáció érvényesülését (Körösényi András politológus, az MTA doktora így írta le az orbáni rendszer működésének lényegét). Úgy vélte, ha ezeket a rendszereket bárki megnézi akár külföldről, „nehéz rajtuk fogást találni”, de mégis, ahogy összeáll, arra alkalmas, hogy a miniszterelnök akaratát érvényesítse. Abban bízik, hogy egyedi bírósági ügyekben ez nem lesz így, de arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a Kúria vezénylő szerepét más törvénymódosítások is stabilizálták. Arról is döntés született, hogy alsóbb fokú bíróságok indokolni kötelesek, ha eltérnek a Kúria elvi döntéseitől. 

A Kúria munkáját az elnök vezényli, a Kúria döntései keretet szabnak az alsófokú bíróságok működésének. A Kúria az új Alaptörvény óta ellát normakontrollt az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatban. Az önkormányzati döntések felülvizsgálatánál közvetve lehet „manőverezési lehetősége” a Kúria elnökének. Közérdekű adatkérési vagy sajtóperekben a joggyakorlat úgymond „finomítása” érdekében lehetnek közvetett eszközei a Kúria elnökének, és Schiffer András szerint itt van az eb elhantolva, ehhez meg kellett találni a megfelelő embert.

Ez az Orbán-rendszer lényege, hogy finom, látszólag nem rendszerszintű beavatkozásokkal érvényesíti a karizmatikus legitimációt. Ez az egész Orbán Viktor képére van szabva, nem működik, ha a Fidesz hatalmon marad, de nem Orbán Viktor „ül a trónon”. Szerinte Orbán ereje a többi között azon alapul, hogy sokszor becsalja az erdőbe az ellenfeleit. Ez a rendkívül ravasz politikai hadviselés évtizede – tette hozzá.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép:

Megbeszéljük...
2020. október 07., szerda 17:35
Műsorvezető: Bolgár György