„1%
Reggeli gyors

Sajó András: Életveszélyes lenne, ha forradalmi diktatúra jönne létre

9/11/2021 12:39

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Nagyon ritkán szólal meg nyilvánosan Sajó András, a CEU professzora, alkotmányjogász, akit a Reggeli gyorsban arról kérdeztek, hogy hogyan lehet alaptörvényt módosítani. Mivel a jelenlegi kormány olyan intézményeket hozott létre, amelyek az alaptörvény elképzeléseivel szemben működnek a következő esetleges ellenzéki győzelem nagy kérdések elé állítják majd az új országgyűlést. De mi a megoldás? Egy népszavazással elfogadott alkotmány? Nem!    

2021. november 09. Reggeli gyors (2021. november 09., kedd 06:00)
137:47
00:00

A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 1:36:25-től hallgathatja meg

Sajó András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bírója, jogtudós a Reggeli gyorsban beszélt arról, hogyan lehet alaptörvényt módosítani? Sokan úgy vélik, hogy a Fidesz olyan körülményeket alakított ki, amivel egy esetleges ellenzéki győzelem után a tényleges hatalmat meg tudja tartani. Példa, hogy a Kúria Fidesz által kinevezett, korábban semmiféle bírói gyakorlattal nem rendelkező elnöke éppen a héten hagyott jóvá egy fideszes - óvodások (?) nemátalakításának (?) reklámozására (?) vonatkozó - népszavazási kérdést.

Sajó szerint az alkotmány arról szól, hogy egy társadalmi átalakulást lezár és normális keretbe vezeti. Az alaptörvénynek is ez volt a célja, de hogy aztán megteremtette-e a társadalmi konszenzust, azt ő nem tudja, mondta. A probléma nem 2011-es szövegével van, hanem az, hogy olyan intézményeket hozott létre, amelyek az alaptörvény elképzeléseivel szemben működnek. A jogállam és a népuralom elveit nem veszi figyelembe, hanem jogállami barkácsolás zajlik, aminek eredménye a hatalom koncentrációjának olyan irányba elvitele, ami ellentétes az alaptörvénnyel.

Az esetleg létrejövő új többségnek és a végrehajtó hatalomnak kötelessége, hogy bármit csinál, az megfeleljen a jogállamiság tartalmi elemeinek, mind a hatalommegosztásnak valamilyen intézményrendszerét addig működteti, amíg nincs végleges megoldás. "Életveszélyes lenne, ha forradalmi diktatúra jönne létre azon a címen, hogy valamilyen népszavazás megerősített valamit. A legfontosabb kötelessége lenne egy alkotmányos konszenzusra törekvő rendszernek, hogy mindenek előtt önmagát korlátozza abban a szellemben, ahogy eredetileg az alaptörvényből kiolvasható, eltekintve azoktól az intézményes megoldásoktól, amik ezt eltorzították".

OGY - Ünnepi ülésnapon emlékezik harminc évvel ezelőtti me
 
Képviselők között Orbán Viktor
 
Budapest, 2020. május 2. Orbán Viktor miniszterelnök (k) képviselőtársaival beszélget az Országgyűlés ünnepi ülése előtt 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. MTI/Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
 

 

Sajó szerint a szakmai vita arról szól, hogy az írott törvényt be kell-e tartani: és ő mint jogász, azt mondja, a szabályok betartása nélkül jogellenes állapot jön létre. Ugyanakkor sokan itt megállnak, és széttárják a kezüket, de Sajó szerint ők nem veszik figyelembe, hogy az alkotmánytörténetben ezen is sikerrel túl lehet lépni. Ugyanis számos olyan demokratikus alkotmány is van világszerte, ami a meghozatalakor hatályos törvények ellenére jött létre. Ezek a népszuverenitást érvényesítve születtek meg. Tehát nem igaz, hogy a jogászi gondolkodásnak meg kell állnia ott, hogy valami le van írva az alkotmányban.

Sajó hangsúlyozta, hogy fontos és érvényesítendő elv, hogy annak a szabályai között módosítható, ami le van írva, és ehhez kötelező tartani magunkat, de mivel minden alkotmány forrása a nép, ebből az következik, hogy vannak olyan helyzetek, amikor el lehet térni, és a nép hatalmának a kifejezését el lehet fogadni. A kérdés csak az, hogy melyek ezek a helyzetek. Igen sok esetben igen tisztelt alkotmányokat éppen a népszuverenitás miatt nem a létező szabályok szerint fogadnak el.

Sajó jogos és védhető érvelésnek mondta azt, hogy ilyen eltérésre azért lehet szükség, mert a kormány a hatalom kizárólagos megragadását akarta vele elérni. De ebben a kérdésben nem kívánt véleményt nyilvánítani. Szerinte a kérdés, hogy a népszuverenitásból mi fog következni.

"A mai helyzetben nem tudjuk megítélni, hogy mi lesz a valós helyzet fél év múlva, és hogy a közvélemény mit fog kívánni két év múlva" - mondta. Szerinte alkotmányozni csak úgy lehet, hogy a lehető legszélesebb társadalmi részvétel érvényesül. A legitimitáshoz meg kell teremteni, hogy a társadalom egésze lehetőséget kapjon az akaratának kinyilvánítására. Persze nem a speciális részletkérdésekről van szó, hanem hogy jogállamot, európai integrációt, köztársaságot akarnak-e. Ezek olyan kérdések, amikről csak a társadalom egésze dönthet, mondta a jogászprofesszor.

A fontos intézmények megszállása zajlik, a köztársasági elnök és a médiahatóság elnökének a megválasztását is előre hozták, hogy a fontos pozíciókba fideszes embereket ültethessenek. Sajó szerint egy esetleges ellenzéki győzelem esetén ezek a személyi összefüggések komoly akadályt jelentenek. Sajó sajnos előfordulnak ilyen helyzetek, és ezekre radikális megoldásokat adnak, ám ő jogászként erről nem kívánt spekulálni. Szerinte olyan helyzetben vagyunk, ahol a jogállamot, jogállami technikákkal lehetetlenítik el. Amikor arról van szó, hogy jogállamot visszaépíteni csak jogállami eszközökkel lehet, azt is figyelembe kell venni, hogy mennyiben volt valóban jogállam az a rendszer, ami megbénítja a parlamenti választásokon relatíve hatalomra került erőt, mondta.

Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy bármi történik, a jogállami minimumot be kell tartani, anélkül az egész esetleges változás a hitelét veszti. "Akkor valóban a jogállam ellen fordul, ha az emberi jogokat, a hatalommegosztási elveket figyelmen kívül hagyják, egy egyszerű többséggel egy országgyűlés egyszerű diktátumokat kényszerít az országra".

Önmagában szerinte a népszavazás nem elég, nem nyújt igazi biztosítékot, az egész folyamatnak kell olyannak lennie, hogy minden érdekelt ki tudja nyilvánítani a véleményét. Naivításnak nevezte, hogy egy új alkotmányt a néppel szavaztassanak meg. "Így nem lehet, ez bonapartizmus. Ez nem elég". Szerinte számos formája van annak, hogy milyen formában lehet ezt megvalósítani. Példaként az alkotmányozó nemzetgyűlést mondta, aztán számos konzultáció után, ami közben helyi gyűléseken ismertetik az alapelveket, hogy azokat mindenki megértse és elfogadja, lehet majd népszavazni. "El kell kerülni, hogy kiváltásgosnak tekintett szervezet ráoktrojálja a társadalomra".