„Klubrádió
Reggeli gyors

Rezgett a léc a cseheknél

7/09/2021 07:46

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Csehország bár elfogadták helyreállítási terveit, azzal a megkötéssel juthat hozzá a pénzhez, ha Andrej Babiš kormánya javít a költések ellenőrzésén – írja a Süddeutsche Zeitung.

2021. szeptember 07. Reggeli gyors - részlet 21.09.07. Kárpáti János lapszemléje
05:03
00:00

Először röviden arról, hogy Brüsszel nem tesz le az úgynevezett LMBT-mentes övezetek lengyelországi meghirdetésének határozott ellenzéséről. Mint a Reuters jelenti, az Európai Bizottság öt lengyel regionális önkormányzatnak küldött levelet, azzal a felszólítással, hogy hagyjanak fel az ilyen kinyilatkoztatásokkal, amelyek nyíltan diszkriminatívak a melegekkel szemben - ellenkező esetben nem jutnak uniós fejlesztési forrásokhoz. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye nem csupán Lengyelországgal, hanem Magyarországgal is vitában áll számos más kérdés mellett az LMBT-jogok ügyében.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés következményeinek az elhárítása, az ennek érdekében elhatározott pénzügyi ösztönző csomag felhasználása egyébként tegnap zöld utat kapott Írország és Csehország vonatkozásában. Az utóbbi tekintetében azonban - mint azt a müncheni Süddeutsche Zeitung írja – azzal a megkötéssel, hogy Andrej Babiš kormányának javítania kell a költések ellenőrzésén.

A 27 EU-ország közül így már 18 számára folyósíthatók a pénzek. A fennmaradó kilenc tagállam közül kettő, Bulgária és Hollandia esetében még nincs mit áttekintenie a brüsszeli bizottságnak: ez a két kormány még nem nyújtott be felhasználási tervet, mégpedig belpolitikai okokból, egyszerűen azért, mert egyelőre nincs teljes felhatalmazással működő kormánya. Két tagállam, Lengyelország és Magyarország ugyanakkor a jogállamisági aggályok miatt kényes ügynek számít - írja a bajor lap.

A cikk kifejti, hogy a csehek esetében is rezgett a léc, a döntést kínos viták előzték meg. Babišnál ugyanis felmerült az összeférhetetlenség kérdése. A miniszterelnök, mielőtt politikai pályára lépett, az Agrofert cégcsoport létrehozásával csinált üzleti karriert. Babiš, annak érdekében, hogy az Agrofert jogosult legyen uniós mezőgazdasági támogatásra, a maga részesedését „kiszervezte” a vállalkozásból, de az Európai Bizottság vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy Babiš azt valójában továbbra is saját ellenőrzése alatt tartja. Valdis Dombrovskis, a brüsszeli Bizottság illetékes alelnöke tegnap elmondta: a prágai kormánytól nyolc olyan konkrét intézkedést várnak, amely révén megfelelően áttekinthető lesz az uniós pénzalapok felhasználásának a mikéntje.

A koronavírussal összefüggésben az EU mindösszesen 806 milliárd euró támogatást mozgósít, és ennek zömét, 724 milliárdot az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz - angol rövidítéssel RRF - részeként bocsát a tagállamok rendelkezésére, mégpedig több lépcsőben, 2026-ig bezárólag. Az RRF-ből 338 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 386 milliárd pedig igen alacsony kamatozású hitel, kihasználva azt, hogy az Európai Unió kiváló adósnak számít a bankok szemszögéből. A vissza nem térítendő támogatások két legnagyobb kedvezményezettje Spanyolország és Olaszország, amelyeket különösen súlyosan érintett a világjárvány - azon túl, hogy egyébként is az unió leginkább gyengélkedő és ugyanakkor a legnagyobb méretű nemzetgazdaságai közé tartoznak.

A pénzekhez való hozzájutás előfeltétele a nemzeti felhasználási tervek brüsszeli jóváhagyása. E terveknek tartalmazniuk kell az előirányzott befektetéseket, mégpedig összhangban az Unió által előzetesen megfogalmazott reformcélkitűzésekkel, így különösképpen azzal az elvárással, hogy fokozott mértékben biztosítsanak forrásokat éghajlatvédelemre, illetve digitalizálásra.

Nem elegendő azonban az sem - írja a Süddeutsche Zeitung -, hogy jól hangzó projekteket vessenek papírra, így például üvegszáloptikai kábelek lefektetéséről, illetve az épületek hőszigeteléséről. A kormányoknak egyúttal gazdasági és társadalompolitikai reformokra is ígéretet kell tenniük, valamint tartaniuk kell magukat azokhoz az ajánlásokhoz, amelyeket az Európai Bizottság évente megfogalmaz az egyes országok vonatkozásában. Ezeket az országajánlásokat eddig több fővárosban gyakran figyelmen kívül hagyták.

Lengyelország és Magyarország esetében az ajánlások között szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségének az erősítése, ami a müncheni lap szerint nem csoda, hiszen e két országgal szemben különböző kötelezettségszegési ügyek vannak folyamatban, valamint az európai alapértékek veszélyeztetettsége miatt szintén eljárás indult. A brüsszeli Bizottság értékelése szerint a magyarok és a lengyelek eddig nem fogadták meg kielégítő mértékben az uniós ajánlásokat, ezért számukra az RRF-támogatásokat még nem szabadították fel.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.09.07., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János