„1%
Reggeli gyors

Amit megúszhatsz, és amit megtehettél volna

20/08/2021 09:39

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Washington Post: Az Egyesült Államok külpolitikáját nem arra kell alapozni, hogy mit úszhatunk meg, hanem arra, hogy mit tudunk elérni ésszerű áron. Nemzetközi médiaszemle.

2021. augusztus 20. Reggeli gyors - részlet 21.08.20. Kárpáti János lapszemléje
05:27
00:00

Joe Bidennek nincs igaza, nem volt elkerülhetetlen az afganisztáni katasztrófa. Ezt állítja az a véleménycikk, amelyet a demokrata párti washingtoni kormányzat iránti rosszindulattal semmiképpen sem vádolható Washington Post közölt, Max Boot tollából. A szerző idézi Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót, aki szerint azzal a 2500 fős amerikai katonai kontingenssel, amelyet az előző adminisztráció hátrahagyott Bidennek, nem lehetett megakadályozni azt, ami történt - ahhoz ugyanis az adott létszám többszörösére lett volna szükség, és a vállalkozás áldozatokkal járt volna.

Afgán konfliktus
Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatót tart az afganisztáni helyzetről a washingtoni Fehér Házban 2021. augusztus 16-án. Az elnök elmondta, hogy határozottan kiáll az amerikai csapatok kivonásáról szóló döntése mellett. Közlése szerint azzal a választással kellett szembenéznie, hogy tartja magát az előző adminisztráció által megkötött megállapodáshoz, vagy további több ezer katonát küld Afganisztánba a háború "harmadik évtizedét" megkezdve. MTI/AP/Evan Vucci
 
 

Hogy helytálló-e ez az érvelés, arra Max Boot szerint teljes bizonyossággal soha nem fogjuk megtudni a választ, de a legtöbb érv amellett szól, hogy a Fehér Ház téved. Donald Trump 13 ezerről 2500-ra csökkentette Afganisztánban az amerikai katonák számát, és kilátásba helyezte, hogy ha ő marad az elnök, akkor ez év május elsejéig teljessé teszi a kivonást. Erről tavaly februárban született megállapodás a tálibokkal, cserébe Trump szinte semmit sem kapott, így az ügylet demoralizálta az afgán kormányerőket, valamint felbátorította a tálibokat. Sullivennek - vélekedik a Washington Post kommentátora - valószínűleg igaza van, amikor azt mondja, hogy a 2500 katona túl kevés volt az afgán kormány túlélésének a biztosításához.

Donald Trump
Forrás: Pixabay
 

Max Boot utal a washingtoni Kongresszus által megbízott, kétpárti szakértői csoport idén februárban - tehát már Biden elnöksége alatt - közzétett jelentésére, miszerint az akkori helyzetértékelés azt mondta, mintegy 4500 katona szükségeltetett ahhoz, hogy az adott körülmények között, elfogadható mértékű kockázat mellett érvényesítsék az amerikai érdekeket. De ez a szakértői csoport sem mondta azt, hogy az amerikai katonáknak a terepen kellene harcolniuk Afganisztánban. Az afgán erők kiképzését, a tanácsadást, támogatást elégnek gondolták, és ez nem járt volna jelentős amerikai véráldozatokkal. Alátámasztja ezt az is, hogy 2014-től fogva, amikor az amerikaiak áttértek a tényleges harci műveletek végrehajtásáról az afgánoknak nyújtott háttértámogatásra, jelentősen csökkentek az addig elég súlyos amerikai emberveszteségek.

A Washington Post kommentátora tehát azzal érvel, hogy az ilyen, alapvetően kiképzői létszám nem túl nagy arányú - 2500-ról 4500 főre történő - növelése érdemben javíthatott volna a helyzeten. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakértői csoport figyelmeztetett: az azonnali csapatkivonás és a segítségnyújtás minimálisra csökkentése esetén minimális annak az esélye, hogy fenn lehessen tartani Afganisztánban a stabilitást. A szakértők azt indítványozták, hogy Washington kösse feltételekhez a további csapatkivonási lépéseket, nevezetesen a béketárgyalások eredményességétől tegye azokat függővé.

Biden figyelmen kívül hagyta ezt a tanácsot, és ragaszkodott a katonák kivonásához úgy is, hogy a tárgyalások során semmire sem jutottak. Ezen túlmenően - folytatódik a Washington Post szemrehányássorozata - az Egyesült Államok időben kimenthetett volna több tízezer helyi tolmácsot és más együttműködőket, amíg az afgán kormányerők uralták a városokat, Amerika pedig nagy repülőtereket tartott fenn az országban. „Ehelyett Biden úgy hajtotta végre a kivonást, hogy nem gondoskodott szövetségeseink biztonságba helyezéséről” - olvasható a cikkben.

Amerikai csapatkivonás AfganisztánbólBagram, 2021. július 6. Afgán katona a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek. MTI/EPA/Hedajatullah Amid
 

A szerző szerint Biden eltökélten kivonuláspárti lett már több mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor elvesztette az erről folytatott vitát az Obama-kormányzaton belül, és így most a Trump által kötött kivonási ügylet csak ürügyet szolgáltatott neki. A Washington Post megfogalmazása szerint Joe Biden, aki egyébként a legempatikusabb politikusok egyike, az afgánok iránt régóta érzéketlenséget tanúsít.

Max Boot felhívja a figyelmet egy George Packer nevű szerző könyvére, amelynek címe: „Emberünk, Richard Holbrooke és az amerikai évszázad vége”. Ebben a könyvben Packer felidéz egy 2010-es beszélgetést Holbrooke, Obama akkori afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja, valamint Biden alelnök között. Holbrooke a beszélgetés során felvetette: „nagy árat kell fizetni azért, ha cserben hagyjuk azokat, akik bíztak bennünk”. Mire Biden válasza egy vállalhatatlan, angolul négybetűs szóval kezdődött, és úgy folytatódott: „emiatt nem kell aggódnunk, megtettük ezt Vietnamban, és Nixon meg Kissinger ezt megúszta”.

A Washington Post kommentátora megállapítja: az Egyesült Államok külpolitikáját nem arra kell alapozni, hogy mit úszhatunk meg, hanem arra, hogy mit tudunk elérni ésszerű áron. „Nem, nem voltunk képesek arra, hogy Svájccá varázsoljuk át Afganisztánt, vagy hogy legyőzzük a tálibokat. Annak megakadályozására azonban elfogadható áron képesek voltunk, hogy a militánsok megkaparintsák az ország legnagyobb részét. Az összeomlás csak azután következett be, hogy az Egyesült Államok szükségtelenül és oktalanul kivonult, amit most Biden és munkatársai sikertelenül próbálnak igazolni”.

Ez volt a Washington Post véleménye az Afganisztánban történtekről - és ez volt ma a nemzetközi médiaszemle Kárpáti Jánostól. Köszönöm a figyelmüket.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.08.20., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János