Politico: Kettő az egyhez, hogy Viktátort újraválasztják

A portál szerint ennek a valószínűsége kettő az egyhez, vagyis kétharmad. Az érvelés részben a korábbi tapasztalatokon alapul - azon, hogy a „Viktátor” az előző három alkalommal is biztosítani tudta saját újraválasztását. Megszólaltatják Frank Füredit, a magyar kormány által támogatott MCC - a Mathias Corvinus Collegium – brüsszeli lerakatának a vezetőjét, aki szerint Magyarország erőteljes ideológiai viszályok színtere, a már eddig is mélyen megosztott ország tovább polarizálódik. Trump és a Tegyük újra naggyá Amerikát influenszerei, valamint az Orbánnal szövetséges európai patrióták egyaránt eltökéltek abban, hogy hogy őt szeretnék látni továbbra is kormányfőként. Már most bizakodással tölti el őket az októberi csehországi parlamenti választás kimenetele, amelynek nyomán nagy győzelmet aratott – és ez már a Politico minősítése - a jobboldali populista Andrej Babis ANO pártja. Az is önbizalomra ad okot számukra, hogy a nemzeti konzervatív jelölt nyerte meg a lengyel elnökválasztást.

 

 

De – teszi hozzá a portál – Orbán híveinek sincs kétségük, hogy az elmúlt másfél évtized legkeményebb választása következik, ahol hátrányt jelent a hivatali pozíció. A kampány már most zajlik. Magyar Péter, a Fidesz korábbi bennfentese lett Orbán fő vetélytársa. Reményei szerint hasznot húzhat a széles körű elégedetlenségből, a rekord mértékű inflációból, a gazdasági gondokból és a politikai botrányok sorozatából. Reméli, hogy érvényesülni fog az „Orbán-fáradtság”. Pártja, a Nyugat-barát, jobbközép irányzatú Tisza fej fej mellett áll a Fidesszel, és néhány független felmérés szerint Magyar vezet.

Az emberek negyede azonban határozatlan. Egy kis trükközés és sok kampányolás változást idézhet elő, és a Tisza előnye nem megfordíthatatlan – vélekedett a Politicónak nyilatkozva Krekó Péter politikai elemző a Political Capital részéről.  

A portál kitér arra, hogy Orbán az EU bábjának, sőt Ukrajna ügynökének állítja be Magyart, aki a miniszterelnök szerint bele akarja sodorni Magyarországot a háborúba. A kormányfő abban bízik, hogy az EU-t heccelő, populista narratívájával, a barátai által ellenőrzött média segítségével a fő figyelmet a kultúrharcra terelheti, és hogy ez újra működhet – fogalmaz a Politico.

 

A párizsi Les Echos, amely alapvetően gazdasági napilap, de erős politikai tartalommal, szintén az év egyik kiemelkedő fontosságú európai eseményeként ír a magyar parlamenti választásról. Orbán Viktort nacionalistának és eurofóbnak tartja – olyan mértékig, hogy az már a Kreml barátjává teszi -, valamint ultrakonzervatívnak minősíti. 

A közvélemény-kutatásokból a Les Echos – eltérően a Politicótól - arra jut, hogy Orbán most aligha tudja megtartani a pozícióját, valószínűleg elveszti a választást. A cikk szerzője az előző választásokhoz képest a különbséget abban látja, hogy azok a választók, akik a kormányfő távozását akarják, most nagy többségben az újonnan érkezett Magyar Péter mögé sorakoznak fel. A Les Echos határozottan jobboldalinak nevezi a Tisza párt elnökét, és azt írja róla, hogy figyelembe veszi a lakosság nagy részének a konzervatív voltát, miközben kérlelhetetlenül ostorozza a közszolgáltatások leromlását, és a hatalmon levő klán korrupcióját. Orbán eközben választási ajándékokat osztogat, különösen a nyugdíjasoknak, akik a választók egynegyedét jelentik. 

 

A bécsi Der Standardban a minap Lendvai Pál veterán publicista is kommentárban foglalkozott azzal a kérdéssel, megbukik-e Orbán Viktor. Kiemelte, hogy az összes független felmérés a Tisza párt egyértelmű győzelmét vetíti előre. De a választási vereség egyben az úgynevezett Orbán-rendszer végét is jelentené-e? – tette fel a kérdést, sőt, ezt megtoldotta azzal, hogy a hatalom gyakorlója egyáltalán kész-e kockára tenni a saját jövőjét a választások megtartásával. 

Lendvai – Lengyel Lászlót idézve – megállapította, hogy a lopás az Orbán-rendszer természetéhez tartozik, és hogy tudni lehet, hová tűnt az európai pénz. Ezért – folytatta a Der Standard szemleírója – Magyar Péter joggal összpontosítja a kampányát az emberek mindennapi gondjaira. Az egyik legszegényebb uniós tagállamban a luxus közszemlére tétele hatalmas felhajtó erőt kölcsönöz a korrupció ellen harcolóknak – vélekedett Lendvai Pál.