Pálinkás: A Krausz-féle alapítvány 261 milliárdja is egy volt Orbán gigantomán tervei közül

Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanártól, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökétől a Megbeszéljük adásában azt kérdeztük, mit gondol arról a kormányzati lépésről, hogy megvonják Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus alapítványától azt a 261 milliárd 700 millió forintos állami támogatást, amelyet az Orbán kormány a választás előtt két hónappal ítélt meg neki?

Az akadémikus azt mondta, logikus lépés a kormány részéről, hogy a szerződést fölbontja Krausz-Ferenccel. Szerinte a Nobel-díjas tudósnak alá se kellett volna írni ezt a szerződést, hiszen február 20-án, amikor sor került a megállapodásra, már mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy nagy eséllyel kormányváltás lesz Magyarországon. „Ha ez egy annyira jó konstrukció – szerintem nem jó –, akkor megvárhatták volna vele a választások végeredményét."

Miért nem jó ez a konstrukció? Pálinkás ezt azzal indokolta, hogy ezzel a kutatástámogatások jelentős részét, közel negyedét vagy felét kiszervezik egy magánalapítványnak. Ilyen a világon nincs, amivel egyébként Krausz Ferenc is tisztában van. Nem véletlenül nincs ilyen, mert ez egy rossz konstrukció. "Azt gondolom – fogalmazott az akadémikus –, ez a megállapodás illeszkedik abba a folyamatba, amit már magam is sokszor elmondtam, hogy az Orbán-kormánynak, és személy szerint a volt miniszterelnöknek, voltak gigantomán tervei. Ez is egy ilyen elképzelés volt. Nem hiszem, hogy Magyarországra meg lehet hívni ötven világhírű kutatót, de még huszonötöt sem” – fogalmazott.

„Egyébként, ha visszamehetünk néhány lépéssel, hadd jegyezzem meg, hogy az Élvonal-program volt és van Magyarországon, ezt még én indítottam el 2017-ben” – tette hozzá. Szerinte Krausz Ferenc tudott is erről, mert abban az évben mutatta be őket egymásnak Orbán Viktorral, és akkor beszéltek is róla. Pálinkás aláhúzta, ez a program szerepelt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati lehetőségei között. Nyílt pályázat volt, amelyre akár magyar akár külföldi kutatók jelentkezhettek, ha Magyarországon kutatócsoportot szerettek volna létrehozni. "Ebben semmi ördögtől való nincs, nagyon jó dolog. Az a fontos,hogy nyílt legyen az állami pályázati rendszer, ne szervezzék ki, még ha egy sikeres kutató nevében tennék is azt".

Úgy fogalmazott: annak, hogy valaki Nobel-díjat kapott egy fizikai felfedezésért vagy fizikai eszköz létrehozásáért, igazából véve semmi köze nincs ahhoz, hogy hogyan kell a tudományos kutatásokat finanszírozni. Úgy véli, hogy a jelenlegi kormány, különösen Tanács Zoltán miniszter jól látja azt, hogy ezt egészen más formában kell csinálni, semmiképpen sem egy magánalapítvány keretében.

A Magyar Tudományos Akadémia, amikor még az ő hatáskörébe tartozott a kutatóhálózat működtetése és irányítása, körülbelül mennyi pénzzel gazdálkodhatott? – kérdezte műsorvezetőnk. Akkor az akadémia költségvetése valójában 80-90 milliárd forint körül volt, de hát az elég régen volt, 2014-es árakról beszélünk. Ma a Magyar Tudományos Akadémiának kutatóhálózat nélkül körülbelül 40 milliárd forint a költségvetése, de inkább úgy nézzük ezt a 260 milliárd forintos összeget, amely elvileg 6 évre szól – valójában már csak 5 év –, hogy az durván évente 50 milliárd forint. Ez az 50 milliárd forint több mint amennyit Magyarországon a kutatás támogatására fordítanak versenypályázati rendszerben. Tehát olyanban, ahol benyújt valaki egy pályázatot, azt egy panel elbírálja, és ha azt jónak, támogatandónak találja, akkor támogatják, ha nem találja támogatandónak, nem támogatják. Valakinek kiszervezni egy olyan összeget, ami a teljes magyar kutatástámogatás a versenypályázati rendszerben, ez totálisan nonszensz, ilyen nincs sehol a világon.

Azt nem tudja pontosan megmondani, hogy Krausz Ferenc mit tervez ezzel. Azt gondolja, hogy ennek az összegnek egy részét valóban föl lehet használni arra, hogy külföldön dolgozó kutatók Magyarországra hazajöjjenek. Megismételte: ennek megvan a pályázati struktúrája, „én ezt megcsináltam 2017-ben”, semmi mást nem kell tenni, mint ezt a pályázati struktúrát tovább folytatni. Krausz Ferencnek ebben lehet szerepe például a pályázatok elbírálásában, például a fontosabb kutatási irányok kijelölésében, de nem kizárólagos és nem meghatározó szerepe egy magánalapítványnak, amiben rajta kívül egy magyar és három amerikai kutató van.

Ezt az összeget valójában a magyar kutatásban versenypályázati formában kell felhasználni, például úgy, hogy a pályázati összeg legyen x milliárd forint, és hogyha valaki Magyarországon egyik helyről a másikra pályázik, akkor kaphat 40 százalékkal többet, ha külföldről pályázik, hogy Magyarországon létesítsen kutatócsapatot, akkor kaphat 60 százalékkal többet. Vonzóvá kell tenni a magyarországi kutatásokat külföldi kutatók számára, de, mint mondta, ez állami feladat, ez egy kutatási rendszernek a része, annak a versenypályázati rendszernek, amelynek megvan Magyarországon gyakorlatilag minden eleme, ezeket az elemeket kell működtetni.

Ehhez igazából véve nem kell létrehozni egy alapítványt, és főképp nem kell meg új épületet építeni. Pálinkás József úgy fogalmazott: „értetlenül álltam az előtt, hogy egyáltalán ezt létrehozták. Én jól ismerem Krausz Ferencet, engem meglep, hogy ő ebbe belement, hogy egy ilyen dolog létrejöjjön. Nem tudom, hogy mire akarták felhasználni”. Azt tudja, hogy a célok között szerepelt az, hogy valamilyen épületet építsenek ennek az alapítványnak. Továbbá Krausz Ferencnek van egy molekuláris ujjlenyomat kutató központja Magyarországon, az plusz 80 milliárd. „Arról sem vagyok teljesen meggyőződve, hogy megfelelő szakemberek azt megnézték, hogy ott mit és hogyan akar Krausz Ferenc csinálni” – mondta a volt MTA-elnök.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)