Pálinkás: A Krausz-féle alapítvány 261 milliárdja is egy volt Orbán gigantomán tervei közül

Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanártól, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökétől a Megbeszéljük adásában azt kérdeztük, mit gondol arról a kormányzati lépésről, hogy megvonják Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus alapítványától azt a 261 milliárd 700 millió forintos állami támogatást, amelyet az Orbán kormány a választás előtt két hónappal ítélt meg neki.

Közölte, azt gondolom, hogy logikus lépés a kormány részéről, hogy a szerződést fölbontja Krausz-Ferenccel. Szerinte Krausz Ferencnek alá se kellett volna írni ezt a szerződést. Február 20-án sikerült ezt aláírni, amikor már mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy kormányváltás lesz Magyarországon. „Ha ez egy annyira jó konstrukció – szerintem nem jó –, akkor megvárhatták volna vele az új kormányt”.

És miért nem jó ez a konstrukció? Ez valójában a kutatástámogatásnak jelentős részét, mondjuk negyedét vagy felét kiszervezi egy magánalapítványnak. Ilyen a világon nincs, ezt egyébként Krausz Ferenc is elmondja, hogy ilyen sehol nincs a világon, de nem véletlenül nincs. „Azért nincs, mert ez egy rossz konstrukció. És azt gondolom, hogy igazából véve illeszkedik abba, amit sokszor elmondtam már, hogy az Orbán-kormánynak és személy szerint a volt miniszterelnöknek voltak gigantomán tervei, ez is egy gigantomán terv. Nem hiszem, hogy Magyarországra meg lehet hívni ötven világhírű kutatót, huszonötöt sem” – fogalmazott.

„Egyébként, ha visszamehetünk néhány lépéssel, hadd jegyezzem meg, hogy Élvonal-program volt és van Magyarországon, ezt egészen pontosan én indítottam el 2017-ben” – tette hozzá. Szerinte Krausz Ferenc tud erről, mert abban az évben mutatta be Orbán Viktornak, és beszéltek is róla. Ez egy programpontja volt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak, ahová nyílt pályázaton lehetett pályázni akár magyar, akár külföldi kutatóknak, hogy Magyarországon létesítsenek kutatócsoportot, ebben semmi ördögtől való nincs, ez nagyon jó dolog. De ezt egy nyílt állami pályázati rendszerben kell megvalósítani, nem pedig kiszervezni, még ha egy sikeres kutatónak szervezték is ki.

Úgy fogalmazott: annak, hogy valaki Nobel-díjat kapott egy fizikai felfedezésért vagy fizikai eszköz létrehozásáért, igazából véve semmi köze nincs ahhoz, hogy hogyan kell a tudományos kutatásokat finanszírozni. Úgy véli, hogy a jelenlegi kormány, különösen Tanács Zoltán miniszter jól látja azt, hogy ezt egészen más formában kell csinálni, semmiképpen sem egy magánalapítvány keretében.

A Magyar Tudományos Akadémia, amikor még az ő hatáskörébe tartozott a kutatóhálózat működtetése és irányítása, körülbelül mennyi pénzzel gazdálkodhatott? – kérdezte műsorvezetőnk. Akkor az akadémia költségvetése valójában 80-90 milliárd forint körül volt, de hát az elég régen volt, 2014-es árakról beszélünk. Ma a Magyar Tudományos Akadémiának kutatóhálózat nélkül körülbelül 40 milliárd forint a költségvetése, de inkább úgy nézzük ezt a 260 milliárd forintos összeget, amely elvileg 6 évre szól – valójában már csak 5 év –, hogy az durván évente 50 milliárd forint. Ez az 50 milliárd forint több mint amennyit Magyarországon a kutatás támogatására fordítanak versenypályázati rendszerben. Tehát olyanban, ahol benyújt valaki egy pályázatot, azt egy panel elbírálja, és ha azt jónak, támogatandónak találja, akkor támogatják, ha nem találja támogatandónak, nem támogatják. Valakinek kiszervezni egy olyan összeget, ami a teljes magyar kutatástámogatás a versenypályázati rendszerben, ez totálisan nonszensz, ilyen nincs sehol a világon.

Azt nem tudja pontosan megmondani, hogy Krausz Ferenc mit tervez ezzel. Azt gondolja, hogy ennek az összegnek egy részét valóban föl lehet használni arra, hogy külföldön dolgozó kutatók Magyarországra hazajöjjenek. Megismételte: ennek megvan a pályázati struktúrája, „én ezt megcsináltam 2017-ben”, semmi mást nem kell tenni, mint ezt a pályázati struktúrát tovább folytatni. Krausz Ferencnek ebben lehet szerepe például a pályázatok elbírálásában, például a fontosabb kutatási irányok kijelölésében, de nem kizárólagos és nem meghatározó szerepe egy magánalapítványnak, amiben rajta kívül egy magyar és három amerikai kutató van.

Ezt az összeget valójában a magyar kutatásban versenypályázati formában kell felhasználni, például úgy, hogy a pályázati összeg legyen x milliárd forint, és hogyha valaki Magyarországon egyik helyről a másikra pályázik, akkor kaphat 40 százalékkal többet, ha külföldről pályázik, hogy Magyarországon létesítsen kutatócsapatot, akkor kaphat 60 százalékkal többet. Vonzóvá kell tenni a magyarországi kutatásokat külföldi kutatók számára, de, mint mondta, ez állami feladat, ez egy kutatási rendszernek a része, annak a versenypályázati rendszernek, amelynek megvan Magyarországon gyakorlatilag minden eleme, ezeket az elemeket kell működtetni.

Ehhez igazából véve nem kell létrehozni egy alapítványt, és főképp nem kell meg új épületet építeni. Pálinkás József úgy fogalmazott: „értetlenül álltam az előtt, hogy egyáltalán ezt létrehozták. Én jól ismerem Krausz Ferencet, engem meglep, hogy ő ebbe belement, hogy egy ilyen dolog létrejöjjön. Nem tudom, hogy mire akarták felhasználni”. Azt tudja, hogy a célok között szerepelt az, hogy valamilyen épületet építsenek ennek az alapítványnak. Továbbá Krausz Ferencnek van egy molekuláris ujjlenyomat kutató központja Magyarországon, az plusz 80 milliárd. „Arról sem vagyok teljesen meggyőződve, hogy megfelelő szakemberek azt megnézték, hogy ott mit és hogyan akar Krausz Ferenc csinálni” – mondta a volt MTA-elnök.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)