Orbánt nem érdekli se a kereszténység, se a demokrácia

A Forbes magyarországi magazinja maga jelentette be szerdán, hogy a Hell Energy tulajdonosával összekülönbözve kénytelen volt legfrissebb számát visszahívni a magyar újságárusoktól, illetve az online kiadásból kiszedni az illető nevét – írja a New York Times. A Hell Energy gyártó ugyanis kifogásolta, hogy a 50 leggazdagabb magyar listájára felkerült, de nemcsak a nevét, hanem becsült vagyonát is nyilvánosságra hozták és ezzel személyiségjogait nem tiszteletben tartva a Forbes megsértette az adatvédelmi törvényt. Ezért perre ment a magyar kiadóval. A pert meg is nyerte. Galambos Márton, a Forbes magazin magyarországi főszerkesztője szerint a bírósági döntésből ezek után az is következhet, hogy egyrészt: addig egyetlen nevet sem lehet leírni a sajtótermékekben, amíg engedélyt nem kér az újságíró a szóban forgó illetőtől. De akár még az is következménye lehet ennek a verdiktnek, hogy innentől kezdve csak reklámtermékek, illetve PR-cikkek jelenhetnek meg a médiakiadványokban.

Egyébiránt a Hell Energy-nek csak az egyik tulajdonosának a vagyonát tüntették fel, aminek becsült értéke 48,5 milliárd forint. S ezzel a 26-helyet foglalja el, csak a középmezőnyben található. A Forbes főszerkesztője nem mellesleg azt is megjegyezte, mivelhogy rengeteg állami támogatásban részesült, az a minimum, hogy vállalja fel a nyilvánosságot.

A Fidesz marad a kispadon

Amikor a Fidesz kizárását fontolgatja, az Európai Néppárt nem engedheti meg magának, hogy a pártcsaládon belül Orbán Viktor a kereszténydemokrácia képviselőjeként tüntesse fel magát. Egy igazi kereszténydemokrata elutasítja a soviniszta nacionalizmust, amely összeférhetetlen amúgy is az európai integráció eszméjével – írja a nyugati kultúrkör egyik legnépszerűbb véleményportálja, a Project Syndicate. A szerzője pedig az a Princeton Egyetemen oktató Jan-Werner Müller, aki pár napja még Budapesten adott interjút a Klubrádió Hetes Stúdió műsorának. 

Négy éve tart a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) közti vita, ideje lenne eldönteni, hogy váljanak meg tőle. Az indokok: a Fidesz nemcsak szétverte a demokráciát és a jogállamot, de a zsarnokság intézményének kiáltotta ki az Európai Uniót, amelyik szabadságától fosztja meg az állampolgárait. Ahhoz képest, hogy felfüggesztették a tagságát, még neki áll feljebb, amikor azt hangoztatja, hogy ő a kereszténydemokrácia igai védelmezője, illetve hogy azok, akik őt megvádolják az EPP-n belül, azok eladták magukat a liberalizmus eszméjének. Ezenkívül Orbán az Atlanti óceán mindkét oldalán megfertőzte eszméivel a konzervatív politikusokat. Holott hamis eszméket hirdet. És senki ne higgye azt, hogy a Fidesz és az EPP konfliktusa politikai természetű. Az kizárólag az ő hatalmáról szól – kendőzetlenül és a szó szoros értelmében.

Jan-Werner Müller a kereszténydemokrácia történetét átfutva visszanéz egészen a 19. századi kezdetekig, s közben itt-ott leszúrja a figyelmeztető táblákat: amikor arról ír, hogy az emberek a kereszténydemokrácia nevében csatlakoztak a fasisztákhoz is az isten nélküli, vagy úgy is mondhatnánk, az istentelen kommunisták ellen harcolva. A hidegháborúban is a kereszténydemokrácia nevében hirdették meg az antikommunista mozgalmakat. A vallási hegemónia jegyében a plurális demokrácia eszméjét sem lett volna szabad megtagadni.

Majd elvisz cikke az autoriter vezetőkhöz, mint Orbán Viktor és Matteo Salvini, akik becsapták az Európai Uniót, hisznek a nemzetállamok szuverenitásában és abban, hogy a nemzet csak homogén lehet. Nem ismerik el a pluralizmust és a kisebbségeket, ráadásul a vallásos hitnek semmi köze az etikus cselekvéshez. S ahogy elmondta a Klubrádiónak, cikkében leírja, hogy a kleptokráciát elfedni is hivatott az Orbán-hirdette kereszténydemokrácia.

Az Európai Néppártnak meg kellene értenie, hogy nem szabad bedőlnie Orbánnak, például a családpolitikája miatt, mert akkor tulajdonképpen nem tesz mást, mint engedélyt ad neki a demokrácia szétverésére. Észre kellene végre venni, hogy ő egyszerűen a szélsőjobb képviselője, akit soha nem érdekelt se a kereszténység, se a demokrácia – írja cikkében Jan-Werner Müller. Míg Budapesten a CEU-n tartott előadásában és nekünk is nyilatkozva számára kérdésként jelent meg az, hogy vajon a kereszténydemokrácia egyben illiberális demokrácia is, addig ez az írás azt mutatja, hogy Budapesten szerzett tapasztalatai alapján tiszta lett a képlet: vagy kereszténydemokrácia vagy illiberális demokrácia. Mert a kettő egymással összeférhetetlen. 

"A nemzet csak homogén lehet"

A New York Post (ne keverjük a New York Times-szal!) cikke nem is kicsi, és nem is egy meglepetéssel szolgált: egyrészt mert a New York Post már-már bulvárba hajló, de alapvetően a konzervatívok egyik szócsöveként ismert napilap, s ehhez képest arról ír, hogy egyre nagyobb kormányzati üldöztetésnek vannak kitéve Magyarországon az LMBTQ csoport tagjai. Másrészt a tudósítás megerősítette Müller előbbi mondatait is, miszerint Orbán számára a nemzet csak homogén lehet.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva éri el. Kiemelt kép: MTI.