„1%
Reggeli gyors

Orbánék még egyet szorítanak a présen

20/11/2019 08:34

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A Fidesz még szorosabbra vonja az ország fölötti ellenőrzést, ha átmegy a parlamenti képviselőket korlátozó javaslat – állapítja meg a Reuters, és emlékeztet arra, hogy a kontroll kiterjesztése immár csaknem egy évtizede tart. Széll Bernadett képviselő szerint bár az ellenzék elleni brutális támadásról van szó, a szigorítás a gyengeség jele. A külföldi sajtóban az is téma, és nagyobb terjedelemben, mint a magyarországi fejlemények, hogy mi lesz abból, ha Trump támogatja a zsidó telepek terjedését a palesztin területeken.

Szerdán kezdi tárgyalni az Országgyűlés azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely korlátozza a képviselők cselekvési szabadságát – írja a Reuters. A tudósítás a New York Times internetes oldalán is olvasható.

Az indítvány értelmében a törvényhozás tagjainak a jövőben nem lesz joguk arra, hogy előre be nem jelentett módon – vagyis a meglepetés erejét is kihasználva - jelenjenek meg közintézményekben, illetve állami vállalatoknál, és ott dokumentumokat igényeljenek. A házszabály megsértése a parlamenti épületekből való, akár 60 napig terjedő kizárással, valamint 12 havi illetménymegvonással is járhat. 

 
Forrás: Pixabay
 

A törvényjavaslattal a Fidesz még szorosabbra vonja az ország fölötti ellenőrzést – állapítja meg a Reuters, és emlékeztet arra, hogy ez a folyamat immár csaknem egy évtizede tart. A beszámoló kitér arra is, hogy Magyarország ellen jogállamisági aggályok miatt vizsgálat indult az Európai Unióban, ami azzal járhat, hogy felfüggesztik az ország szavazati jogát. A mostani törvényjavaslatot bíráló képviselők szerint az tovább erodálja a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.

A gyengeség jele

Megszólaltatja a Reuters Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt, aki szerint a képviselői jogok egyértelmű megsértéséről van szó, és ezzel nem csupán a törvényhozás tagjainak a jogai csorbulnak, hanem azon több millió polgáré is, akiket ők képviselnek.

Idézi a hírügynökség a szintén független képviselő Szél Bernadettet is, aki az ellenzéki politizálás elleni brutális támadásnak tartja a tervezetet, hozzátéve, hogy a hatalommal való visszaélés soha nem az erő, hanem a gyengeség jele.

 
Hadházy Ákos és Orbán Viktor a Parlamentben 2019. október 21-én Forrás: Facebook
 
 

A parlament tekintélyének védelme

A Reuters beszámolójában az is olvasható, hogy a javaslat támogatói szerint a parlament tekintélyének a védelme a cél, miközben Kocsis Máté fideszes frakcióvezető úgymond az anarchistákhoz intézett Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy büntetendő lesz a parlamenti erőszak és obszcenitás.

A hírügynökség ezzel kapcsolatban kitér Hadházy Ákos táblafelmutató akciójára, és megjegyzi: Orbán, akinek a családja és barátai a közbeszerzések legnagyobb kedvezményezettjeinek számítanak, és az elmúlt évtizedben az egekbe emelkedett a gazdagságuk, következetesen azt állítja, hogy nincs semmilyen üzleti érdekeltsége.

Mangalicatelepet avattak Alcsútdobozon
 
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc Alcsútdobozon 2014. novemberében.  MTI/Fotó:Koszticsák Szilárd
 

Igenis jogtalan zsidó telepek

Az európai sajtó jelentős részének az az egyik vezető témája, hogy az Egyesült Államok immár nem tekinti jogellenesnek a zsidó telepek létesítését az Izrael által az 1967-es háborúban megszállt területeken. A tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung azt hangsúlyozza, hogy a megszállás igenis ellentétes a nemzetközi joggal.

A lapi idézi Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, aki úgy fogalmazott, hogy önmagában a ciszjordániai telepek létesítése nem feltétlenül összeegyeztethetetlen a nemzetközi jog előírásaival. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban, amelynek egyik állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja az Egyesült Államok, 2016 decemberében hozott, 2334-es számú határozatában nem csupán politikai értelemben bírálta, hanem jogi szempontból is elfogadhatatlannak minősítette a telepek létesítését – és az Egyesült Államok ez esetben lemondott a vétójogáról. Márpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szükséges többséggel meghozott határozatok minden államra kötelező erejűek – írja a Frankfurter Allgemeine.

 
Donald Trump
 

A lap kitér arra: miközben Izrael üdvözölte Pompeo kijelentését, a német külügyminisztérium leszögezte: a szövetségi kormány a nemzetközi joggal továbbra is ellentétben állónak tekinti a telepek létesítését a megszállt palesztin területeken. Berlin azt is hangsúlyozza, hogy a telepek létesítése nehezíti a megbékélési folyamatot, a kétállami megoldás kidolgozását, vagyis azt, hogy Izrael mellett létrejöjjön egy palesztin állam is.

Eltemette a tisztességes közvetítőt

Washington bejelentése nyomán a párizsi Le Monde megállapítja: az izraeli-palesztin konfliktus immár Donald Trump keze nyomát is viseli, abban az értelemben, hogy az egyoldalú politikát folytató amerikai elnök eltemette a kétállami megoldás terveit.

Trump lehetetlenné tett minden közvetítési kísérletet a konfliktusban érintett felek között. Nyíltan, minden képmutatás nélkül véget vetett annak a Barack Obama elnöksége alatti próbálkozásnak, hogy az Egyesült Államok tisztességes közvetítőként segítsen megoldást találni.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. november 20., szerda 07.00
riporter: Kárpáti János