Orbán nem akar keresztgátat, a szakértő szerint hasznos lenne
24/09/2024 19:45
| Szerző: Klubrádió
"Egy időre búcsút veszek a gumicsizmától. Remélem, jó sok időre. Ma estig minden településünkön véget ér a tetőzés. Sikeresen védekeztünk Győrtől Mohácsig. Magyarország megcsinálja! Újra és újra!” - zárta az árvízi védekezést Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon, A kormányközeli TV2-nek utána interjút adott, amiben bejelentette, hogy további gátépítéseket terveznek ott, ahol a legnehezebb volt a védekezés. Beszélt a gazdaság átalakulásáról is, ami szerinte az elkövetkező egy-két hónap legfontosabb témája lesz, a lehetséges keresztgátról viszont úgy fogalmazott: "A Duna szent folyó, nem lehet megsérteni keresztbe épített gátakkal”. Fleit Ernő környezetvédelmi és vízügyi szakértő a Klubrádiónak elmondta, egy keresztgátnak több pozitívuma lenne, mint negatívuma.
Sikeresen kivédte Magyarország az árvizet Orbán szerint, aminél ugyan még okozhatna gondot az apadás, de erre nem számítanak most. Beszélt arról, hogy fontos volt az árvíz elleni védekezésben, hogy a kormány és az önkormányzatok együtt tudtak működni.
Orbán elmondta, hogy 2013-ban is kaptak egy listát a vízügyesektől, amiben elmondták, hol kell megépíteni gátakat. A vízügyesek most is le fogják adni a listát, és a kormány meg fogja tárgyalni a vízügyi jelentést. Vita van arról, hogy építsenek-e keresztbe gátat a Dunára, mint más környező országokban. Orbán nem szeretne: 'A Duna szent folyó, nálunk megmaradt a természetes környezet, ellentétben a szomszédos országokban” .
„Joggal mondjuk, hogy mi nemzetközi színtéren is kiemelkedően védekeztünk,de az igazsághoz hozzátartozik, hogy van Magyarországnak helyzeti előnye” – jegyezte meg a miniszterelnök. A vízzel érintkező mesterséges védművek, homokzsákok lehetnek veszélyesek a védekezés után, de erre van egy szigorú protokoll, ilyenkor „Cecília tart rendet. Ahogy őt ismerem, ez nem tart sokáig” – mondta.
Ez nagy árvíz volt, mondta a miniszterelnök, annak ellenére is, hogy könnyedén beszélnek róla. Ha nem lett volna olajozott az együttműködés, akkor baj is lehetett volna. Kár nem sok keletkezett, mert a víz bent maradt a mederben, mondta Orbán. Némi mezőgazdasági kár keletkezett a Lajtánál, de ott is már túl voltak a betakarításon, és a védekezés költségei a nagy tétel: a rengeteg ember a gátakon, túlórák, emberi bérkiadások. „Ilyenkor vastagon fognak a ceruzák – mondta Orbán. - 5500 körüli tonna homok került zsákba lapáttal."
Brüsszelben az ilyen célokra szánt pénz olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája – mondta arról, hogy kapnak-e támogatást az árvízi kiadásokra Brüsszelből. „Végezzük el a munkát, képesnek kell lennünk arra, hogy Brüsszel vagy bárki más helyett meg tudjuk védeni Magyarországot” – fejezte be.
Fleit Ernő a Klubrádiónak elmondta: "a Dunán jelenleg is üzemel 24 keresztbe épített gát, ami például Ausztria teljes villamosenergia-igényének a háromnegyedét fedezi. A gátaknak ugye előnyei és hátrányai is vannak, hogy kezdjem mondjuk a vízi közlekedéssel, ami az egyik legkörnyezetkímélőbb módja A-ból B-be az áruszállításnak. A hajózhatóság problémáját ez a gátépítés vagy vízerőmű építés abszolút megoldaná. A másik, hogy a Duna saját kavicsteraszában folydogál, ami egyben lehetővé teszi a parti szűrésű ivóvíz ellátását.
De a Duna vízszínjátéka, az eléri, sőt meghaladja a 8-10 métert. Ez biztosan rosszat tesz a parti szűrésű ivóvízellátás biztonságának. A duzzasztóművek vagy keresztgáttal csillapítani, enyhíteni tudják, ezeket a nagy csúcsokat le tudják törni, és szépen el lehet engedni. Tehát energiatermelés, vízi közlekedés, parti szűrési vízellátás biztonsága, és ha még egyet említhetnék, ami pozitív hatás, paksi atomerőmű biztonságosabbá lenne téve a paksi atomerőmű hűtővízellátása. A hátrányai, ha építek egy keresztgátat, akkor ott biztosan ülepedési folyamatok fognak lezajlani. Bizonyos időszakonként karbantartás, pótlás szükséges. Az én személyes véleményem az, hogy több a pozitívum, mint a negatívum."
