Orbán fegyvere Brüsszelben: migrációs lázadás

Új ablakban

2023. június 30. Reggeli gyors - részlet 23.06.30. Kárpáti János lapszemléje

05:15

00:00

A német Die Welt – még a tegnap megkezdődött EU-csúcstalálkozó előtt – arról írt: a magyar miniszterelnökre erős nyomás nehezedik az unió részéről, hogy adja fel ellenkezését Ukrajna pótlólagos pénzügyi megsegítésével szemben, és hogy eközben az európai menekültügyi politikáról folyó vitában Orbán Viktor sokkal kevésbé szigetelődött el. Ez utóbbi állítását a cikk szerzője egyfelől arra alapozta, hogy a „zárt határok politikáját” újabban egyre több uniós állam érvényesíti, aminek a jegyében úgymond harmadik államok területére helyezik át a menekültügyi kérelmek elbírálását, valamint több erőforrást szánnak a határvédelemre.

Az AP amerikai hírügynökség ezt az általános megállapítást kiegészítette azzal, hogy konkrétan Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök olyan nyilatkozatot tett, hogy országára az EU sem fogja rákényszeríteni a menekültek kötelező befogadását, ezt ő meg fogja vétózni. „Támadás folyik Európa ellen. Európa határai nem biztosítottak. Földrészünk lakosainak a biztonsága forog kockán” – idézi az AP Morawiecki videónyilatkozatát, amelyben a kormányfő kilátásba helyezte: a határok biztonságát célzó tervet fog előterjeszteni az EU-csúcstalálkozón, amely aztán tegnap délután meg is kezdődött Brüsszelben.

A hírügynökség a Newsmax amerikai hírtévécsatorna által is átvett beszámolójában ismerteti azt a tagállami miniszteri szinten a szükséges minősített többséggel már elfogadott kompromissziumot, hogy támogatást kell nyújtani a nagy migrációs nyomásnak kitett EU-országoknak, vagy meghatározott számú menedékkérő átvételével, vagy személyenként 20 ezer euró befizetésével. Ezzel az alkuval szemben csak a lengyel és a magyar kormány képviselője szavazott, és a mostani EU-csúcson e két ország kormányfője meg kívánja kérdőjelezni ennek a döntésnek a jogszerűségét – emlékeztet az AP. Valószínűtlennek tartja, hogy ez sikerülne, és idézi Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, aki azt mondta, megérti a más álláspontot vallókat, de szerinte a megszületett megállapodás kiegyensúlyozottnak mondható.

Orbán csodafegyvere Brüsszelben: migrációs lázadás

A Politico amerikai hírportál európai kiadása aztán – már az EU-csúcs éjszakába nyúlt első napi vitájáról szóló tudósításában – azt írta: bekövetkezett az, amit mindenki el akart kerülni: a migrációs lázadás. Orbán és Morawiecki elfogadhatatlannak minősítette a menekültügyi döntést, és leszögezte: addig nem hajlandóak hozzájárulni a csúcstalálkozóról szóló közös nyilatkozathoz, amíg nem orvosolják aggályaikat. A hajnali egykor félbeszakított vita „nehéz és bonyolult” – minősítette a helyzetet Alexander De Croo belga miniszterelnök. A Politico ugyanakkor kiemeli: akár születik a csúcsról közös közlemény, akár nem, a menekültügyi alku áll, és érvényes.

 

Orbán Brüsszelben

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI

 

"Nem helyes, ha Ukrajna uniós csatlakozása esetében lejjebb adnánk a lécet"

Szintén uniós vitatéma az ukrán csatlakozási törekvések ügye. Erről Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter figyelemre méltó nyilatkozatot adott a londoni Financial Timesnak. Azt mondta: nem lenne helyes, ha a csatlakozási feltételeket illetően Ukrajna esetében lejjebb engednék a lécet. Az EU – fogalmazott Rasmussen – importálná az instabilitást, ha engedne a demokratikus és a korrupcióellenes követelményekből Ukrajna – vagy bármely más ország – csatlakozásának meggyorsítása érdekében. Szerinte a geopolitikai körülményekkel nem lenne igazolható, ha átsiklanának a csatlakozni óhajtó országok szükséges kormányzati reformjai fölött.

Magyarország aknamunkája a NATO-ban

És végül nézzük a másik ügyet, az euroatlanti integrációs szervezetben folytatott magyar kormányzati aknamunkát.

Egyre kevésbé valószínű, hogy a júliusi NATO-csúcstalálkozóig megtörténhet Svédország csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, arról szóló beszámolójában, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök éles szavakkal ítélte el a stockholmi mecset előtt elkövetett nyilvános Korán-égetést, és azt mondta, hogy Ankara nem fog meghajolni a provokációs politika előtt, nem fogak célt érni azok, akik engedték ennek a bűncselekménynek az elkövetését a véleményszabadság leple alatt.

A frankfurti lap kitér arra, hogy Magyarország is őszre tolta ki a svéd csatlakozás parlamenti ratifikálásának a tervezett időpontját, arra panaszkodva, hogy svéd politikusok bírálják a jogállamiság magarországi helyzetét. Felhívja azonban a figyelmet a német újságíró arra, hogy Orbán Viktor támogatásáról biztosította a szövetség északi kibővítését, és hogy a magyar miniszterelnök halogató taktikája Ankarához igazodik, miként az már Finnország belépésének az ügyében is megmutatkozott. A cikk megszólaltatja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, aki azt mondta – még az EU-csúcs előtt -, hogy beszélni akar Orbánnal, és hogy ő erről a halasztásról egyelőre csak a sajtóból értesült.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.