Orbán a stratégiai nyugalom hangoztatásával is szívességet tesz Putyinnak

Szinte megszámlálhatatlanul sok orosz híradásban jelent meg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter választási videóüzenete, amelyben a a magyar kormány tagja azt állította, hogy az ukrán külügyminiszter azzal a kéréssel kereste meg a Budapesten akkreditált nagykövetet, vitassák meg, miként lehetne befolyásolni az április 3-i választásokat – ezt így az orosz Kommerszant lapból idéztem. A hír futótűzként terjedt az orosz médiában. De se ez, se más orosz forrás nem beszél arról, honnan szerezte Szijjártó ezeket az információkat. A Kommerszant cikke ugyan nem írja, de a videóban a magyar külügyminiszter azt állította, hogy az ukrán elnök nyilvános megszólalásai a kormány szerint visszaigazolják ezeknek az egyeztetéseknek a tényét. A Kommerszant a cikk végén megjegyzi, választások lesznek Magyarországon, és úgy tudják, hogy a Fidesz a szavazatok 50 százalékára, az ellenzék 44 százalékra számíthat a meg nem nevezett közvéleménykutatás szerint.

A szintén orosz Gazéta azonban legalább felteszi a kérdést, vajon honnan szerezte a magyar külügyminiszter ezeket az információkat.

A RIA Novosztyi azt tartotta emellett fontosnak kiemelni, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az orosz gáz- és olajimportra kivetendő szankciókat nem támogatja továbbra sem. Nem mellesleg ebbe a cikkbe volt beágyazva egy korábbi tudósítás, miszerint az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk (Iryna Vereshchuk) azzal gyanúsította meg Magyarországot – írja a RIA Novosztyi –, hogy megszeretné kapni Kárpátalját. Az ukrán kabinettag Facebook-bejegyzésére hivatkozva írja a lap, hogy a magyar kormány narratívája nagyban hasonlít az oroszokéra. Illetve Verescsuk arra figyelmezteti a magyarokat, hogy ne kövessék el azt a hibát, amit a második világháborúban, amikor a vesztesek oldalára álltak. A politikus leírta azt is, hogy egyik kárpátaljai magyar ismerőse neki is panaszkodott a magyar kormány ukránellenes politikájára.

Az ukrán Cenzor nyet portál viszont sugallja, hogy a magyarországi Pegasus-botrány után feltételezhető, hogy a kémszoftverrel lehallgatják a budapesti ukrán nagykövetet is. Az írás kitér arra a mostanság kirobbantott botrányra is, hogy az oroszok meghekkelték a magyar külügyminisztérium szerverét, ráadásul már egy évtizede.

Ebben a pillanatban nem világos, hogy Orbán egy évtizedes barátsága Vlagyimir Putyin orosz elnökkel rontja-e a magyar kormányfő, illetve pártja, a Fidesz újraválasztásának az esélyét – írja véleménycikkében a CNN szerzője, Ruth Ben-Ghiat a választásra készülő Magyarország politikai helyzetét elemezve. A közvéleménykutatások szerint nem. A cikk Volodomir Zelenszkij ukrán elnök Orbánt megszégyenítő és az orosz agresszió kapcsán határozott állásfoglalását szorgalmazó múlt heti beszédének részletével indul, amelyet az Európai Tanács ülésén, az EU-tagországok vezetői előtt elmondott el. A CNN írása Zelenszkij kritikájának ismertetése után  Orbán és Putyin kapcsolatát elemzi, felidézve legutóbbi találkozásukat a Kremlben, ahol Orbán kijelentette, hogy a 2021-es év a legjobb év volt az orosz-magyar kapcsolatok történetében, s ahol külön kiemelte, hogy Putyin elnök tiszteli Magyarországot. Most pedig úgy fogalmaz minden egyes megszólalásában a magyar kormányfő, hogy azzal ne sértse, ne borítsa ezt a régi jó barátságot. Az úgynevezett stratégiai nyugalom hangoztatásával is szívességet tesz Putyinnak. Konstatálja az elemzés, hogy a hatalomban ülve számos előnyhöz jut a kampány során Orbán, ami értelemszerűen az ellenzék esélyeit csökkenti: lásd a média és az igazságszolgáltatás ellenőrzését. Az ellenzék a lakosság jelentős részét emiatt nem tudja megszólítani, üzenetei nem jutnak el hozzá. Ellenben nagyon fontosnak tartja a véleménycikk Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének üzenetét, hogy most Európát, a Nyugatot, a NATO-t, a demokráciát, a jogállamot, sajtószabadságot, a szabad életet kell választani. Ezeknek az üzeneteknek soha nem volt ekkora erejük, mint most – véli a CNN szerzője.

A New York Times a szintén vasárnap esedékes szerb elnökválasztás és magyar országgyűlési választás esélyeinek elemzésekor arra jutott, hogy Aleksandar Vucic szerb államfő és Orbán is annak köszönhetően vezet a népszerűségi versenyben, hogy Oroszországot mint az olcsó energiaforrást említik beszédjeikben, ami boldoggá teszi a szavazókat, s ezt a közvéleménykutatások is megerősítik. A Szerbiában készült helyszíni riport konstatálja, az ország Putyint és Oroszországot választotta, mellé állt, nem agresszornak, hanem az események elszenvedőjének tartják a szerbek az orosz népet. Ami mögött elég egyértelműen még mindig az 1999-ben, a NATO bombázásával elszenvedett sérelmek állnak. Orbán álláspontja mögött pedig felsejlik a Trianon miatti területvesztés be nem gyógyuló sebe, hogy ő a kárpátaljai magyarok védelmezőjeként akarja magát minduntalan beállítani.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.