Önkéntes száműzetésből szervezik a belarusz kormányváltást - Interjú a "győztes" elnök tanácsadójával, Franak Viacorkával és Szasa Filipenko belarusz íróval
30/05/2021 07:41
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A Görögországból Litvániába tartó gép eltérítése és a gépen utazó Raman Prataszevics ellenzéki aktivista, újságszerkesztő-menedzser Minszkben történő bebörtönzése után Szvetlana Tyihanovszkaja azonnal sajtótájékoztatót tartott, brüsszeli uniós bizottsági meghallgatáson számolt be arról, neki milyen információi vannak a történtekről és szombatra is tüntetést szervezett. A belarusz elnökkel, Lukasenkával szemben indult elnökjelölt tavaly kénytelen volt önkéntes száműzetésbe vonulni Litvániába. Vezető tanácsadóját értük el, akinek teherbírását mutatja, hogy este fél 10-kor tudtunk vele beszélni.
Honnan ez a kitartás, hihetetlen erő Szvetlana Tyihanovszkajában, hisz nem éppen biztató a helyzet Belaruszban.
Szerintem politikusnak született, habár ő ezt nem teljesen így fogja fel. Amikor egy évvel ezelőtt beadta elnökjelölti regisztrációját, nem gondolta, hogy elfogadják – vélekedik Franak Viacorka. Elismert vezető lett belőle, Belarusz államfője, - amit Lukasenkáék persze nem ismernek el, de elismerik Tyihanovszkaját az emberek, és azt, amit az elmúlt időszakban elért. Igazi szakértők és igazi politikusok ugyanígy győztes elnöknek ismerik el. Mindezek erőt adnak neki, de ő épp olyan erős egyébként, mint bármelyik belorusz nő. Egy évvel ezelőtt nem láttunk egyáltalán nőt a politikában, férfias, patriarchális társadalomban éltünk, vele azonban minden megváltozott. Neki köszönhetően hihetetlen gyors, régóta várt és ideális változáson ment keresztül a társadalom.
Mit tudhatunk a férjéről? Hisz eredetileg ő indult az elnöki posztért, de bebörtönözték, hogy ezt megakadályozzák Lukasenkáék. S csak ezután vágott bele a harcba Tyihanovszkaja. Az elmúlt egy év alatt egyszer tudott a férjével beszélni. Telefonon és a KGB részvételével. Ez még akkor volt, amikor Lukasenka a bebörtönzött ellenzéki vezetőkkel maga is tárgyalt. Azóta leveleznek, de ezekből nem tudjuk, mi történik vele, nem tudjuk, mit érez valójában Szergej Tyihanovszkij.
Tudható, hogy testileg és lelkileg is kínozzák, megtörik őket. S annyit tudunk még, hogy legkevesebb több mint ezren kerültek hasonló okból és körülmények között börtönbe az elmúlt egy évben. Persze pontosan nem tudhatjuk, hány politikai foglyot tartanak bebörtönözve, mert a rokonok az üldöztetéstől félve nem mernek erről beszélni. A hivatalos adat 400-ról szól.
Hogy tudnak nekik segíteni? Mi vár rájuk? Mit gondolnak maguk erről?
Ha egyszer börtönbe kerülsz, nincs sok lehetőséged, mint várni a reggelt, várni, hogy teljenek az órák, hogy lenyugodjon a nap. Amivel segíthetünk nekik, az például, hogy a róluk szóló újságokat eljuttatjuk, hogy levélben beszámolunk nekik a történésekről. Hogy felhívjuk a Nyugat figyelmét, szankciókat követelünk és folyamatosan tájékoztatjuk a belarusz embereket is arról, mi történik valójában az országban. Tartjuk bennük a lelket, hisz mindenki változást akar.
Tyihanovszkaja telefonon beszélt a napokban Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, Jake Sullivannel. Miről?
Raman Prataszevicsről beszéltek. Az elnök szorosan követi a Belaruszban zajló fejleményeket, és igyekszik segíteni az ellenzéki sajtót. Tyihanovszkaja elmondta, hogy 35 ezer embert börtönöztek be 9 hónap alatt. 30 újságírót és 20 embert már terrorista cselekménnyel vádoltak meg, ami 15-20 év börtön vagy akár halálos ítélet is várhat rájuk. A most bezárt TyT.by oldalról a lakosság 40%-a értesült a valós hírekről.
Tudnak helyette másikat összeállítani? Mik a terveik?
Nem tudunk, igyekszünk a többit támogatni helyette. A Tyt.by videócsatornáját, blogokat, a Szamizdat elnevezésű, egyetlen nyomtatott újságot, a Kijevből, Vilniuszból és Lengyelországból érkező híreket eljuttatni az emberekhez, a Szabad Európát és a Szabadság rádiót és a mi helyi rádiónkat. Mert ezek mind az igazságot írják meg, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, mi történik a hazájukban. Josep Borell uniós külügyi főbiztossal is egyeztetett Tyihanovszkaja arról, hogy a gépeltérítés után most gyors segítségre van szükség. Hogy szankciókkal büntessék azokat a belorusz ügyészeket és bírákat is, akik jogtalanul ítélnek és tartanak 5-7 évig fogságban fiatalembereket. Hogy kiderüljön, miért kellett egy 50 éves férfinak titokzatos körülmények között meghalnia a börtönben. De a legfontosabb kérdés, hogyan lehetne elszigetelni Lukasenkát a nemzetközi életben.
Továbbra is tartják a kapcsolatot Raman Prataszevics szüleivel?
Igen, hogyne. Sokkos állapotban vannak, mert erre nem számítottak. Hősnek tartják a fiukat, de szerintem ők is hősök. Raman segített a szüleinek is kijutni az országból, mert állandó fenyegetésnek voltak kitéve. Az országban senki nincs ma biztonságban.
A Londonba tervezett G7-ek találkozójára szervezik Tyihanovszkaja részvételét. Hogy áll a szervezés?
Franciaországgal, Németországgal, Amerikával tárgyaltunk arról, hogy a G7-eknek határozott álláspontot kell képviselniük Alekszandr Lukasenkáról, konferenciát kell szervezni az ország jövőjéről. Arról, hogy terrorista államnak minősítsék Lukasenka rendszerét. Tyihanovszkaja részvétele egyelőre kérdéses.
Végül azt kérdezném, milyen feltételekkel és körülmények között tud vagy akar visszatérni hazájába Szvetlana Tyihanovszkaja?
Itt nincs életveszélyben. Ma azonnal letartóztatnák a határon és a KGB markába kerülne, onnan a börtönbe. Innen sokkal többet tehet a hazájáért. És a nemzetközi közösség elismeri Belarusz elnökének. Hogy egy tüntetés, egy ellenzéki egyeztetés közepette fog-e visszatérni, még nem tudjuk. Azt igen, hogy együtt akar mindenki visszatérni. Az a célunk, hogy akik börtönben vannak és akik külföldön önkéntes száműzetésben, azok mind egyszerre szabaduljanak és térjenek haza, hogy újraindíthassák az életet – tervezgette a bizonytalan jövőt Franak Viacorka, Tyihanovszkaja vezető tanácsadója.
Szvjatlana CihanouszkajaKilenc hónapja beszéltem Szasa Filipenko, fiatal belarusz íróval, akinek már magyar fordításban is jelent meg könyve. Számos helyre hívták könyvbemutatóra a világ számos pontjára.
Mi történt önnel Lukasenka újbóli hatalomra kerülése óta? Mi újság?
Jól mennek a dolgaim. Itt vagyok Svájcban négy hónapja. Úgy éreztem, veszélyben vagyok ha nem jövök el Minszkből – lep meg váratlan bejelentésével Filipenko.
Sacha FilipenkoDe mégis, volt valami közvetlen kiváltó oka, hogy száműzetésbe vonult?
Több jel is utalt rá. Apámat négyszer felkeresték a munkahelyén, és faggatták. Minszkben és aztán Szentpétervárott betiltották a darabomat a színházban. Helyi újságban, ami a központi kormánylap, a Szovjetszkaja Belaruszban megjelent 3-4 írás is rólam, amiben a szerző felvetette, hogy tulajdonképpen engem börtönbe kellene zárni. De én magam is szinte mindennap írtam arról, mi történik a hazámban. Hogy a helyi Vöröskereszt össze van fonódva Lukasenkáékkal, és segítettek a választási eredmények meghamisításában. Írtam a hoki bajnokságról. Franciául, németül is utána tudsz keresni az interneten. A barátaim szinte mind külföldre mentek, de ellenzéki politikusok, sportolók, orvosok, egyetemisták is. Azért, mert igazi polgárháború zajlik már otthon.
Raman Prataszevics elrablásáról és a börtönben vele készült videó felvételről kérdezem, hogy hiszi-e, amit abban hallott, azaz hogy beismeri a bűnét, ő szervezte az ellenállást, miközben a fején seb látszik.
Semmit nem hiszek el ebből, mint ahogy Lukasenkának sem, akinek minden szava hazugság. Bárki, aki börtönbe kerül, kénytelen azt mondani, amit Lukasenka akar hallani. Persze, etetik a börtönben, de arra is figyelnek, hogyan törjék meg és törjék be, tudatát fokozatosan gyengítik, befolyásolják.
Nagyon fontos, hogy megértsék, mi nem az ellenzék vagyunk, mi az ország vagyunk. Akit Lukasenka terrorista rendszere tart fogságban. És vele van a katonaság és a rendőrség. Ez olyan, mintha Budapestet terrortámadás érte volna és a hadsereg, a rendőrség nem a hazáját védené, hanem összeállna a terroristákkal.
Mit tud tenni a jelenlegi helyzetben?
Amit egy író tud. Szavakkal harcol. Oknyomozó újságíróként írom meg, amit látok, hogy legyen lenyomata, az emberek tudják, mi veszi őket körül.
Mit lehet tudni Oroszország és főként Putyin elnök szerepéről ebben a terrorista akcióban?
Amíg véget nem ér, addig nem is tudjuk meg pontosan, milyen szerepe van Oroszországnak. Azt tudjuk, hogy az orosz titkosszolgálat is részt vett Prataszevics elrablásában. Mint eddig, most is segíti a belorusz hatalma fenntartásában. Hangsúlyoznám, hogy nem Belaruszt, hanem személy szerint Lukasenkát támogatja Putyin. Amint megvonná a pénzügyi támogatásokat tőle, bajban lenne. Mi nemcsak Lukesenka ellen harcolunk, hanem Putyin ellen is, aki mindig ott van a háttérben, a belorusz elnök mögött áll. Putyin még mindig azt hiszi, Belarusz az ő birdalmához tartozik, mint Tatárföld. Egyáltalán nem hiszi, hogy a mi hazánk független ország.
Alekszandr Lukasenko (Aljakszandr Lukasenka) és Vlagyimir Putyin, 2015 (kremlin.ru/Wikimedia Commons)S mit gondol Szvetlana Tyihanovszkaja szerepéről, az ellenzék hiteles képviselőjéről?
Ezt a kérdést nem nekem kellene címezni. Azt hiszem, most már a külföldről dolgozó ellenzéket is meg kell különböztetnünk. Illetve azt látom, hogy az ellenállók nem egy párthoz tartoznak, hanem ahhoz a tömeghez, amelyik mint a jó, harcol a gonosszal. A diktátorral harcolunk. Itt nem politikai forradalom folyik és nekünk nincsenek gazdasági követeléseink. Nekünk erkölcsi-etikai követeléseink vannak. Ezt, nagyon fontos, hogy mindenki megértse.
Miben bízik saját sorsát illetően is?
Abban bízom, hogy a lehető leghamarabb haza tudok menni. Egy olyan országban szeretnék élni, ahol nincs elnök. Ahol nem ismerjük annak még a családját sem, hisz annyi mindent tudunk róluk, nem akarunk többé tudni róluk semmit. Parlamentáris demokráciában szeretnék élni. Ahol az emberek maguk dönthetik el, hogy Európához akarnak-e tartozni vagy Oroszországhoz, hogy centristák akarnak-e lenni vagy egy új Svájc Európában. Azt szeretném, ha a nép uralkodna, és nem Lukasenka, habár ő örökké elnök akar maradni. Olyan országban szeretnék élni, ami méltó a 21. századhoz. Határozott meggyőződésem, hogy győzni fogunk – ígéri Szasa Filipenko, belarusz író.
Csernyánszky Judit riportja a 2021. május 29-i Hetes Stúdióban hangzott el. A fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg a beszélgetést.
