Nyelvhasználat határok nélkül
18/01/2025 06:45
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A honos és a hivatalos nyelv közötti különbségtől Magyarország nevének megváltoztatásáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben Horváth Péter Iván nyelvész sorra vette, hogy az élet mely területeibe szólhat bele a nyelvpolitika.
Molnár Levente színművész az előző adásban elmondta, a szakmája nemzetköziségéhez a nyelvtudás elengedhetetlen, de legalábbis igen hasznos. Nyelvtudás alatt pedig általában az angol ismeretét értjük, hiszen mára az angol tölti be azt a funkciót, amire eredetileg az eszperantót fejlesztették. Az előző héten az is kiderült, hogy itthon, ahogy más országokban is, az angolt választják második nyelvnek a legtöbben.
Ettől függetlenül az egyes országok beszélt nyelveire sok különböző szabály vonatkozik. A többi között az, hogy mennyi és mely nyelveken kell gondoskodni arról, hogy az állampolgárok – származástól függetlenül – otthon érezzék magukat.

A 305. epizódban Horváth Péter Iván nyelvésszel beszélgettünk a nyelvpolitikáról.
Szó esett a műsorban a honos és a hivatalos nyelv közötti különbségről, amelyre az ókori Róma a legjobb példa, ahol a hivatalos nyelv a latin volt, míg a Római Birodalom által bekebelezett területek lakóinak anyanyelve számított a honos nyelvnek.

Magyarországon ma ennek a fordítottja ismerhető fel; a határon túli magyarok honos nyelve a magyar, hivatalos nyelve pedig az adott országé, amelyhez csatolták.
Ma már több olyan ország van, ahol jelen van a többnyelvűség. Ez lehet békés, mint Finnország esetében, ahol a finn mellett a svéd is hivatalos nyelv, a svédek jelentős számaránya miatt. Van példa társnyelvi pozícióra is; Spanyolországban ezt kapta meg a katalán, bár itt kevésbé nyugodtak a kedélyek. Továbbá példaként említette Horváth Péter Iván Svájcot, ahol négy nyelv számít hivatalosnak, de ebből nem következik, hogy egymást feltétlenül egyenrangúnak tekintenék.

Kitértünk a beszélgetésben arra is, hogy a soknyelvűség ideája mellett a globalizáció hatására mindenki az angolt használja. Ez könnyebb kommunikációt eredményez, ugyanakkor veszélyt is jelenthet az egyes államok nyelvére nézve.
A nyelvpolitika körébe tartozik a tanulási nyelv, a tankönyvek nyelvének meghatározása, vagy éppen a kisebbségek, nemzetiségek elfogadásaként az információközlés a hivatalos mellett a további nyelveken is, tette hozzá Horváth Péter Iván.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. január 15., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes