„Vásároljon
Reggeli gyors

Norvég Alap: A kormány blöffölhetett

24/09/2021 11:10

| Szerző: Klubrádió

Bár hadat nem üzent a magyar kormány Norvégiának, de jogi eljárásokkal fenyeget, mert szerintük a skandináv ország nem teljesíti szerződéses kötelezettségét. A Norvég Alap 77 milliárd forintja a jelek szerint elúszott. Gulyás Gergely a múlt héten az új szerződés ellehetetlenítésével is fenyegetett, de új szerződésről senki sem tud. Kinek van igaza?

2021. szeptember 24. Reggeli gyors - részlet 21.09.24. Kósa András
08:53
00:00

Hogy a magyar vagy a norvég kormánynak van-e igaza a Norvég Alap 77 milliárd forintjának sorsával kapcsolatban, az nem derül ki, és a Népszava újságírója, Kósa András a Reggeli gyorsban is annyit mondott, nemzetközi jogász legyen a talpán, aki átlátja ezt. Norvégia az elérhető nyilvános szerződés alapján egy 1994-ben született szerződés alapján fizet az EU fejletlenebb országainak pénzt azért, hogy használhassa a közös európai gazdasági teret. Norvégia ugyanis csak ehhez csatlakozott, de a politikai szervezethez nem, ezért fizeti a kompenzációt, az EU-hoz 2004-ben csatlakozott Magyarországnak is azóta.

Gulyás erre a szerződésre azt mondta, jövőre konszenzussal meg kell újítani, de a magyarok ezt meg fogják vétózni. Csakhogy annak a szerződésnek a norvég külügy szerint nincs lejárata, nincs határideje, ezért meg sem kell újítani. Kósa szerint valóban, a szerződésben nincs ilyen, így ebből a megállapodásból Magyarország legfeljebb egyoldalúan kiléphet, de ez Norvégiát nem befolyásolja.

Kósa szerint erre rákérdeztek a Miniszterelnökségnél, de az szokás szerint nem válaszolt, így nem ismerjük az álláspontjukat. "A kormány valószínűleg blöffölt" - mondta.

Norvég alapok - Befejeződött a pályázatok értékelése, 3,
 
Norvég alapok - Befejeződött a pályázatok értékelése, 3,
 
Budapest, 2015. február 27. Erős Barbara, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány stratégiai igazgatója (b), Kelemen-Varga Roland, az Ökotárs Alapítvány programvezetője (k) és Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) harmadik, utolsó pályázati felhívásának eredményhirdetése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Budapesten, az Ökotárs irodájában 2015. február 27-én. Újabb 146 civil projekt részesül támogatásban több mint 3,36 millió euró értékben. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi
 

 

Van egy különmegállapodás, ami az EU hétéves költségvetési ciklusaihoz rögzíti, hogy mennyit fizetnek, és a 2014-2021-es időszak valóban lejár. Ennek az időszaknak a 77 milliárd forintjáról megy most a vita. Ezt a pénzt innovációra, gazdaságfejlesztésre, KKV-kra, önkormányzati zöld beruházásokra lehetne elkölteni. Kósa érdekes nevezte, hogy még a fideszes vezetésű települések, fideszes polgármesterek is megköszönték a Norvég Alapnak a korábban megítélt támogatásokat, hiszen rengeteg jó célt lehet a pénzből támogatni.

A kormány ennek az összegnek az 5%-a miatt utasította vissza a teljes pénzt. Azt az 5%-ot, a Norvég Civil Alapot ugyanis eddig az Ökotárs Alapítvány kezelte, de a szervezetet a magyar kormány soros szervezetnek és nemkívánatos személynek minősítette, a norvégok azonban ragaszkodnak hozzájuk, ezért nem tudnak megegyezni.

A magyar kormány azt javasolta, hogy a Magyar Vöröskereszten keresztül osszák a pénzt, ami a norvégoknak nem tetszett. Kósa azt mondta, neki egy magyar kormánytag azt állította, hogy felkértek egy auditáló céget, ami a vöröskeresztet és az ökotársat is ugyanolyan pontszámmal hozta ki, hogy alkalmas lenne a pénzek szétosztására. Ezért nem érti, hogy a norvégok miért nem fogadták el, hiszen szerinte a Magyar Vöröskeresztet nem lehetne kormányszervezetnek nevezni. A norvég álláspont is érdekes, de a részletekről senki nem mond semmit, mert "a megállapodás titkos". 

Kósa elmondta, erről a 77 milliárd forintról szóló megállapodásról nyáron kellet volna dönteni, és az a határidő lejárt: a norvégok szerint ez a pénz így Magyarország számára elúszott, viszont a magyar kormány meg ezt vitatja, és jogi lépéseket ígért.

Hogy ilyen lépésekről van szó, arra Gulyás azt mondta, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter azóta keresi a lehetséges nemzetközi jogi lépéseket, és Kósa szerint, lehet, hogy az Európai Bíróság elé viszik az ügyet. Az viszont azt jelentené, hogy az ítéletre még évekig várni kell: a kisvállalkozásokat, az önkormányzatok, a civileket viszont nem fogja vigasztalni, ha egyszer majd kiderül, akár pályázhattak is volna.

Nincs megállapodás, és a következő hét éves időszakról sincs megállapodás. Kósa szerint amíg ilyen a helyzet, semmi esélyt nem lát erre annak ellenére, hogy "három hete Norvégiában kormányváltás volt, ami miatt akár újra is indulhatnának a tárgyalások, viszont baloldali kormány került hatalomra, ami akár még kritikusabb is lehet, mint elődje.