Nincs itt a világvége, de rossz helyen vagyunk és egyre több lesz a hőhullám
22/07/2023 18:10
| Szerző: Bodnár Barna/Klubrádió
Hetek óta tartó rekkenő hőség jellemzi hazánkban az idei nyarat, világszerte pedig pusztító hőhullámok sorozatáról szólnak a hírek. Nyáron meleg van, ez a természet rendje, mondhatnánk, azonban úgy tűnik, ennél összetettebb a helyzet. A klímaváltozást szó szerint a bőrünkön érezhetjük, így hasznos tudnunk, pontosan mivel állunk szemben, és mire számíthatunk a későbbiekben. Bodnár Barna szakértők segítségével járt utána, mi áll a szélsőséges nyári időjárás hátterében, és mi várható a közeljövőben, ami hazánk és bolygónk éghajlatát illeti.
Naponta dőlnek meg a melegrekordok, hőhullámok, aszály, árvíz, pokoli hőmérsékletek pusztítanak. És ez csak néhány az elmúlt hetek szalagcímei közül. A meleget persze mindenki érzékeli, azonban az emberek hozzáállása a szélsőséges időjárási jelenségekhez közel sem egységes. Van, aki szerint nincs semmi különös abban, ha nyáron nagy a meleg, mások viszont folyamatosan a klímaváltozás visszafordíthatatlan következményeitől rettegnek. Szakértőket kérdeztünk arról, kinek van igaza, mi az oka az extrém időjárásnak, mi az éghajlatváltozás rövid és hosszú távú hatása globálisan, illetve Magyarországot tekintve, és mi várható az elkövetkezendő években.
Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint túlzás az emberiség közeljövőbeli kihalását vizionálni, azonban az éghajlatváltozás nagyon is valós és súlyos probléma, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.
A valóság pont középen helyezkedik el, nincs itt a világvége, de az se igaz, hogy régen is ilyen heves, kánikulai nyarak lettek volna – mondta. Hőhullámról a '70-es, '80 évekig szinte nem is hallottunk. Utána jelentek meg azok a nagyon erős hőhullámos napok, amelyeken 27-30 fok fölött van a napi átlaghőmérséklet, és most már 10-15 ilyen nap is lehet. Ráadásul nemcsak egyre több hőhullám, hanem egyre intenzívebbek is, egyre magasabb az átlag- és az éjszakai hőmérsékletek. Egyre gyakoribbak a trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá, ezek száma az elmúlt 30 évben 150-200 százalékkal növekedett. Ilyenkor nem tud pihenni az emberi szervezet, nem frissül fel a levegő, és mivel napközben is 30-35 fok fölött van a hőmérséklet, ez minden élőlényre veszélyt jelent – ismertette.
A világ hőséghez szokott nemzeteinél is komoly problémát okoz a rendkívüli meleg. Iránban néhány napja 66 fokot mértek, Indiában több százan haltak meg az elmúlt hetekben, mert a hőmérők higanyszála napokon át nem ment 40 fok alá. Egyes helyeken a hőség miatt iskolákat zártak be, de a meleg megrongálta a termést is, illetve nagy terhet rótt az ország energiaellátására is, mivel akiknek lehetőségük van rá, azok a klimatizált épületekben keresnek menedéket. A szakértő szerint az ehhez hasonló és egyre súlyosbodó körülmények miatt egyre többen fognak elvándorolni a legnehezebb helyzetben lévő országokból.
Példaként említette, hogy Észak-Indiában a legmagasabb hőmérsékletek átlaga az elmúlt 30 évben több mint 6 Celsius-fokkal növekedett, és hasonló drasztikus emelkedés figyelhető meg a Közel-Keleten és Afrika egyes részein is. A mostani kibocsátási trendek alapján (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) ez a folyamat tovább gyorsul a következő évtizedekben. Megjegyezte, hogy a leginkább érintett országok nem csökkentették érdemben a széndioxid-kibocsátásukat, sőt, Kína évről évre növeli is.
Intenzív, hosszan tartó hőség söpör végig Európán is, 48°C-ot is elérő rekord hőmérsékletet okozva. Cerberus, a görög mitológia szerint az alvilág kapuját őrző, többfejű kutya a névadója annak a hőhullámnak, ami miatt Görögország néhány órára még az Akropoliszt is lezárta a meleg miatt, Olaszországban pedig Kharón miatt rendeltek el tizenöt városban vörös színű, legmagasabb fokozatú hőségriasztást, Rómában 41,8 fokkal megdőlt a tavalyi melegrekord.
2003-ban volt az első, a Lucifer nevű hőhullám Európában, amely becslések szerint 200 ezer ember halálához járult hozzá – mondta a szakértő. Azért nevezik el már a hőhullámokat is, hogy később meg tudják őket különböztetni. Ezek a globális felmelegedés, az éghajlat fokozatos megváltozása miatt alakulnak ki.
A hőhullámok erejét az El Niño nevű, ciklikus éghajlati esemény is erősíti. A WMO, vagyis a Meteorológiai Világszervezet nemrég bejelentette, hogy az El Niño már elkezdődött, és 90 százalékos valószínűséggel kijelenthető az is, hogy az év végéig kitart. A Klubrádiónak Pártai Lucia meteorológus beszélt a jelenség hatásáról és az európai extrém hőmérsékletek okáról.
Vissza Magyarországra: ami a hőmérsékletet illeti mi 2007-ben a nyár közepén, július 20-án értük el az abszolút maximumot, egészen pontosan 41,9 fokot Kiskunhalason, idén azonban a meteorológusok szerint jó eséllyel ez a rekord is megdől. Sokszor hallani, hogy a Kárpát-medence jó elhelyezkedésű, a természeti adottságai is jók, Dr. Kovács Erik szerint azonban a klímaváltozás szempontjából nem vagyunk szerencsés helyzetben, így sok mindenben kell majd alkalmazkodnunk a jelentősen változó körülményekhez.
Magyarország azért nincs jó helyen, mert körbeveszi három nagy hegység, medenceterületen fekszik, ezért a csapadék háromnegyede átmegy rajta – közölte. Ütközőzónában vagyunk, ahol a mediterrán térség száraz éghajlati tulajdonságai egyre erőteljesebbek a klímaváltozás miatt, különösen nyáron, télen pedig az óceáni hatás, amely miatt egyre kevesebb a téli nap, ez mezőgazdasági problémákat okoz. A nyári mediterrán hatás miatt csökken a talaj vízszintje is, ami miatt egyre több felszín alatti víztározóra lesz szükség. Olyan területen kell egyes gabonanövényeket termeszteni, ahol korábban nem, például az Alföldről a kukoricát át kell vinni a Dunántúlra. Valamint új, stressztűrőbb növényfajtákat kell létrehozni klónozással, ez már folyamatban van – fűzte hozzá.
Hazánk alkalmazkodóképességének fontosságáról beszélt a Klubrádiónak Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető környezet- és klímapolitikai szakértője is. A szakértő szerint a hőhullámok kezelése szempontjából kulcsfontosságú a városokban lévő zöldfelületek növelése, illetve a hatékonyabb vízgazdálkodás fejlesztése. Kerüljük el az elkerülhetőt és alkalmazkodjunk az elkerülhetetlenhez – fogalmazott. A nagyobb zöldfelületek párologtatnak, ami hűti a környező levegőt, szemben a betonfelületekkel, amelyek lökik ki a meleget. A villámárvizeknél hirtelen hulló esőt nem tudjuk megtartani; ha csökkennek a burkolt felületek a városokban, az segíti a víz leszivárgását.
Hazánkban a héten egy hidegfrontnak köszönhetően zivatarok sorozata és viharos szél mérsékelte a forróságot, ami sokak mellett az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak is felüdülést jelentett. Rádiónknak a szervezet szóvivője elmondta, hogy a kánikulai napokon mintegy 10-15 százalékkal több rosszulléthez riasztják a mentőket, a legforróbb időszakban 24 óra alatt több mint 3400 esetet láttak el országszerte.
Az összeállítást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2023. július 22., szombat 15:30
Riporter: Bodnár Barna
