Német elemzőt is elgondolkodtatott a pünkösdi balatoni vasúti káosz

Új ablakban

2025. június 17. Reggeli gyors - részlet (2025. 06.17.) Kárpáti János lapszemléje

06:00

00:00

A magyar közvéleményt egyre inkább felháborítja

Orbán Viktor környezetének a luxus életvitele és az ország infrastrukturális káoszba süllyedése – írja a Magyarországot rendszeresen elemző Keno Verseck a Deutsche Welle német közszolgálati média internetes oldalán.

A szerző szerint a miniszterelnök hisztérikus propagandával, így például ukránellenes Facebook- és TikTok videókkal reagál a helyzetre. Az állítólagos ukrán mobiltelefonos bűnözőkre figyelmeztető videó alatt azonban a közösségi felületeken gúnyos, illetve haragos kommentek százai találhatók. „Nektek klikkelnetek sem kell a csaláshoz”, „Nyáron ukrán UV-sugárzás, télen ukrán hóvihar” – példálózik Keno Verseck az Orbánnak címzett megjegyzésekkel. Mint írja, többen a magas inflációra és az egészségügy rossz helyzetére panaszkodnak, s újra és újra felmerül a kommentekben az MNB, valamint egy szám: 500 milliárd. A szerző magyarázatként kifejti olvasóinak, hogy ennyi pénz tűnt el a Nemzeti Bankból. Kitér a jegybanki alapítványokra, és arra, hogy a pénz elfolyatása Matolcsy György MNB-elnöksége idején kezdődött, az aranyifjak playboy-életét ecsetelve pedig utal Matolcsy Ádám luxusautóira, karóráira, Budapesten és Dubaiban található lakásaira, magángéppel röpködésére és diplomata-útlevelére. 

A cikk szerint Matolcsy György az elmúlt években kiesett Orbán kegyeiből, mert bírálta a kormány néhány gazdasági intézkedését. Miután márciusban lejárt a jegybankelnöki mandátuma, az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított az eltűnt milliárdok ügyében. Az ÁSZ -jegyzi meg a Deutsche Welle újságírója – Orbán ellenőrzése alatt áll, és a kormányfő hűséges követői ellen sohasem folytat vizsgálatot.

 

 Facebook

 

Hogy a kirívó gazdagodás nem számít egyedi esetnek, a cikk ismerteti az egykori felcsúti gázszerelő Mészáros Lőrinc üzleti sikereit, és megemlíti Rogán Antal helikopterezését, illetve azokat az allűröket, amelyek alapján ráragadt a Luxus Tóni elnevezés.

És akkor ott van maga Orbán Viktor – folytatódik a cikk -, aki azt mondja magáról, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik, és akinek papíron semmi megtakarítása nincs, csupán társtulajdonosa egy budapesti lakóháznak és egy parasztháznak Felcsúton. Annál vagyonosabb a családja: apja hatalmas magánuradalmat építtetett ki, veje, Tiborcz István pedig a luxusingatlanok fejlesztése révén a leggazdagabb magyarok közé került.

A luxusban pöffeszkedők életvitele miatti felháborodás a közszolgáltatások színvonalának a leromlása nyomán keletkezett haraggal párosul – olvasható a Deutsche Welle cikkében. A szerző megemlíti, hogy június első szombatján egy sorompó meghibásodása miatt részlegesen összeomlott a balatoni vonatközlekedés, és hogy szerte az országban sok kórház és iskola is siralmas állapotban van.

Keno Verseck megállapítja: az Orbán-elit és a széles lakosság életlehetőségei közötti kontraszt sok év után most először kritikus hangú vitákat váltott ki a Fideszen belül. Navracsics Tibor például, aki most közigazgatási és területfejlesztési miniszter, egy videópodcastban azt mondta, hogy az eliten belüli luxus életvitel árt a Fidesz imázsának. Nem Navracsicsé az egyetlen bíráló hang a párton belül, miközben Orbán reakciója az, hogy az elmúlt hetekben egyre abszurdabb hazugságokkal spékeli meg ukránellenes kampányát – írja a Deutsche Welle szerzője. Példaként felhozza Orbán egyik Facebook-videós állítását, miszerint Zelenszkij arról beszél, hogy ki kell venni a pénzt a magyarok zsebéből, hogy ő sikeresebben folytathassa a háborúját.

Ha majd egyszer véget ér az ukrajnai háború,

a nyugati kormányoknak segíteniük kell Ukrajnát az újjáépítésben, ugyanakkor tartózkodniuk kell attól, hogy páriaként kezeljék Moszkvát – írja Margaret MacMillan történész a Foreign Affairs által közölt, „Hogyan nem végződnek a háborúk” című esszéjében, amely az első világháború tanulságaira emlékeztet a mostani orosz-ukrán háború kapcsán.

Azzal érvel, hogy ha Oroszországot magára hagyják a zűrzavarban, a keserűségben és az elszigeteltségben, akkor az ország sok vezető politikusa és a nép nagy része másokat fog okolni a kudarcért, ahogy az sok német esetében történt a két világháború között. A háború ilyetén befejezése lerakta az alapjait a következő háborúnak – figyelmeztet a szerző az egyébként közismert tényre.

Talán van olyan pengeéles memóriájú hallgató, aki emlékszik arra, hogy ez valójában egy 2023-as tanulmány, de a neves amerikai külpolitikai folyóirat szükségesnek látta, hogy most újra közölje, pontosan azért, mert annak megállapításait ma is tökéletesen érvényesnek tartja. MacMillan szerint Putyin részben azért támadt rá Ukrajnára, mert korrigálni akarta azt, amit ő nemzeti megszégyenítésnek látott. A nyugati kormányok a 21. század elején éppúgy alábecsülték azt, hogy milyen mértékben háborította fel az orosz elnököt a hidegháborúban elszenvedett vereség, ahogy az európai elit 1914-ben nem volt képes felfogni a nacionalizmus erejét. És miként most Putyin, az első világháború elindítói is gyors és döntő győzelmet reméltek. De a háborúk ritkán végződnek úgy, ahogy eltervezik, és a békekötés azért nehéz dolog, mert a vesztesek nem könnyen fogadják el a vereséget, a győzők számára pedig nehézséget okoz, hogy nagylelkűséget mutassanak.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg (amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)