Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Reggeli gyors

Nem tesz le az Orbán-kormány az orosz energiáról, mert profitál belőle

3/11/2025 07:35

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Trump valójában úgy fogalmazott, eddig nem adott felmentést Magyarországnak az orosz olajcégekkel kereskedőket sújtó szankciók alól – vagyis nem biztos, hogy eldöntött a kérdés. Orbán Egyiptomban tárgyalt, vele ment Jászai Gellért is. A New York Times szerint Trump hatalomgyakorlása az autokrácia felé sodorja az Egyesült Államokat. Nemzetközi lapszemle.

2025. november 03. Nemzetközi lapszemle/ Csernyánszky Judit 2025.11.03.
05:26
00:00
Főhet most Orbán feje, mert nem számított arra, hogy Trump támadásba lendül az orosz energiacégek ellen – írja a Kyiv Independent, kiegészítve azzal, meghiúsult a nagy dérrel-dúrral bejelentett Putyin-Trump találkozó is Budapesten. Orbánnak egyelőre egyik számítása sem jött be, pedig utóbbival választást akar nyerni. S most már nemcsak Brüsszellel és Kijevvel gyűlik meg a baja, hanem váratlan helyről gördítettek akadályokat elé, Trump cikcakk politikája miatt megégetheti magát Orbán is. Ezért is kért gyorsan találkozót Trumptól, és az oroszok elleni szankciók bejelentését követően Szijjártó azonnal rohant orosz kollégájához, Szergej Lavrovhoz tisztázni a helyzetüket. A cikk emlékeztet, hogy 2021-ben 15 évre kötött a magyar kormány szerződést a Gazprommal, a gáz többségét a Török Áramlaton keresztül juttatva hazánknak. Miközben persze a gázra alternatíva lehetne számunkra a Lengyelországon keresztül szállított LNG, az olajra pedig kínálkozik az Adria vezeték, amin egyébként amúgy is szállítunk jóideje. Az egyik elemző pedig egyértelműsíti, hogy talán azért nem hagy fel Orbán az orosz energiabeszerzésekkel, mert vaskos profitra tesz szert a MOL az üzletekből. Igaz, ennek előnyét maguk a magyar fogyasztók nem élvezhetik.

Az EBESZ tanácskozása Szkopjéban
 
 Szijjártó Péter és Szergej Lavrov az EBESZ külügyminiszteri találkozóján Szkopjéban 2023. november 30-án. l Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
 

Rengeteg írás foglalkozik Orbán Viktor e heti washingtoni látogatásának várható kimenetelével, az alapvető kérdés: kap-e kivételes elbánást Trumptól, hogy ne sújtsák az orosz olajcégek elleni szankciók. A Kyiv Independent amerikai tudósítója elég pontosan idézi, pontosabban értelmezi Trump erre vonatkozó mondatát újságírói kérdésre válaszolva: miszerint még nem tettünk vele kivételt. Az ezt idéző értelmezések többsége kész tényként állítja, hogy nem adtak felmentést a szankciók alól Orbánnak.

Donald Trump és Orbán Viktor találkozója Washingtonban
 
 Donald Trump és Orbán Viktor a Fehér Ház Ovális irodájában 2019. május 13-án.
 
l Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
 
 

Orbán Viktort meghívta az egyiptomi elnök az évtizedek óta tervezett Nagy Egyiptom Múzeum nagyszabású ünnepélyes megnyitójára, s fogadta is őt hivatalában. A helyi lap fotóval illusztrálva beszámolt erről a találkozóról, és a címben kiemelték, hogy az orosz-ukrán háború befejezésének módjáról is tárgyaltak, de annak részleteibe nem avatták be az olvasót. Noha Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök jelezte Orbánnak, ők az oroszokat és az ukránokat egyként tisztelik. A másik hírértékű mondat pedig az volt, hogy 2026-ban Orbán fogadja majd az elnököt, azonban nem derült ki, hogy pontosan mikorra szól a meghívás. Április előttre vagy utána?

A Délkelet-Európával foglalkozó, szófiai székhelyű SEE Newsból viszont megtudhatjuk, a feltehetően a múzeum megnyitójára szóló meghívást kihasználva, Orbánt elkísérte az egyiptomi elnökkel folytatott tárgyalásra Jászai Gellért, a 4iG elnöke, de vele volt még Bíró Marcel, Orbán nemzetbiztonsági főtanácsadója is – többek között.

 
Elöl Orbán és esz-Szíszi l Forrás:
 Orbán VIktor Facebook-oldala
 

A New York Times szerkesztőségi cikkben elemzi tizenkét, a demokráciát veszélyeztető mutató alapján, miként csúszik autokráciába az Egyesült Államok. Olyan autokráciába, mint amit kiépített Putyin Oroszországban, Maduro Venezuelában, Erdogan Törökországban, Narendra Modi Indiában, no és persze Orbán Viktor hazánkban. S az autokráciát nem kell feltétlenül katonai puccsal kiépíteni.

A lap szerint ezek: a szólásszabadság megfojtása, a politikai ellenfelek üldözése, a törvényhozás megkerülése, katonai erő bevetése a saját polgárai ellen, az igazságszolgáltatás kijátszása, rendkívüli helyzetet kihirdetése hamis ürüggyel, a kisebbségek rágalmazása, az információk és a média vezetői ellenőrzés alá vonása, az egyetemek irányításának befolyásolása, személyi kultusz teremtése, a hatalom felhasználása saját profitszerzésre, és a törvények manipulációja a hatalom bebiztosítása érdekében.

A cikk megállapítja, hogy még nem tart ott az Egyesült Államok, hogy autokráciának hívják, de egyre jobban közeledik hozzá. Még félig-meddig szabad a sajtó, még az igazságszolgáltatás sem dőlt be Trumpnak és milliók mentek ki az utcára a "Nem akarunk királyokat" mozgalom keretében, hogy Trump intézkedései ellen tiltakozzanak. A cikk azonban nem bizakodó hangvételű, mert a mutatók közül kevés olyan maradt, amely alapján van némi remény megmenteni az amerikai demokráciát.

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)