„Klubrádió
Reggeli gyors

Nehéz lesz elfogadtatni, hogy kezdjenek tárgyalásokat az ukrán EU-csatlakozásról

5/12/2023 09:30

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Orbán Viktor az EU-csúcs előtt egyértelműen kijelentette, blokkolni kívánja, hogy az unió csatlakozási tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával. Kérdés, hogy az Európai Bizottság ajánlata, mely szerint feloldana több milliárd euró Magyarországnak szánt, a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott támogatást, kellően vonzó lesz-e Orbánnak, hogy elálljon szándékától. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

2023. december 05. Reggeli gyors - részlet 23.12.05. Kárpáti János lapszemléje
06:07
00:00

A 27 EU-tagállam diplomatái ma belevágnak az e hónap 14-15-én esedékes uniós csúcstalálkozó előkészítésébe. Ezen a nyitó ülésen felmérik, hogy kinek mi az álláspontja a tervezett zárónyilatkozat első változatáról, amelyben szerepel az a kitétel, hogy az Európai Tanács úgy dönt, megkezdik Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalásokat. A Reuters előzetes áttekintése kiemeli, hogy Magyarország ennek a pontnak a blokkolásával fenyeget, más tagországok pedig bizonyos további feltételeket támasztanának. Az Európai Bizottság indítványa értelmében Kijevvel valószínűleg márciusban, illetve azután kezdődnének meg az egyeztetések, hogy Ukrajna teljesítette az összes előfeltételt. Az Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye azt is kezdeményezi, hogy bővítsék ki a 2027-ig szóló középtávú EU-költségvetést Ukrajnának szánt 50 milliárd euró támogatással.

Diplomatáktól és uniós tisztségviselőktől a Reuters úgy értesült, hogy a zárónyilatkozatnak ez az első változata mindenképpen változni fog. A szövegtervezet egyébként Grúzia esetében a tagjelölti státus megadását, Bosznia-Hercegovinával pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdését további alkalmassági feltételek teljesítésétől teszi függővé. Az Ukrajnával kapcsolatban tervezett döntést magyar részről akadályozni kívánják. Erről a hírügynökség Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor tegnapi megerősítő kijelentéseit idézi, és hozzáteszi: egy uniós diplomata szerint Charles Michel, a tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke a minap üres kézzel tért vissza budapesti megbeszélései után. A Reuters szerint széles körben Budapest meggyőzésére irányuló kísérletnek tekintik azt, hogy az elmúlt napokban az Európai Bizottság bejelentette, feloldana több milliárd euró Magyarországnak szánt támogatást, amit jogállami, illetve korrupciós aggályok miatt fagyasztottak be. Diplomaták most azt mondják, hogy nagyon nehéz lesz elfogadtatni a csúcson az ukránokkal való tárgyaláskezdést. A Reutersnek olyan értesülése is van, hogy egyes tagországok csak akkor egyeznének bele a Kijevvel való belépési egyeztetések megkezdésébe, ha az eddig tervezettnél előremutatóbb kilátásokat vázolna fel az Unió Grúzia és Bosznia-Hercegovina számára.

Magyarország a Politico szerint is azon van a jelek szerint, hogy kisiklassa az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének az ügyét. Ennek alátámasztására az amerikai hírportál európai kiadása Orbán Viktor miniszterelnöknek az X – korábbi nevén: Twitter – közösségi hálón közzétett állásfoglalását hozza fel. A Politico szintén érinti a cikkben a Magyarországnak szánt, de visszatartott uniós támogatások kérdését, mint mindezek mellett régóta húzódó vitát Budapest és Brüsszel között, anélkül azonban, hogy egyfajta árukapcsolásként közvetlenül összekötné egymással a két ügyet.

Vegyes a kép menekültügyben

Miközben a nemzetközi média pillanatnyilag egyértelműen kilátástalannak mutatja az ukránok európai integrációjának napirenden levő témáját, ennél vegyesebb az összkép az új közös európai menekültpolitika kialakításának az esélyeit illetően.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy az Európai Parlament ugyan számos ponton elzárkózik a korlátozóbb jellegű menekültpolitikától, ám a lap – megjegyzem: időtlen idők óta - brüsszeli tudósítója, Thomas Gutschker bepillanthatott olyan belső jegyzőkönyvekbe, amelyek arról tanúskodnak, hogy az EP-képviselők fontos kérdésekben közelednek a tagállamok szigorúbb álláspontjához.

A frankfurti lap idéz egy uniós diplomatát, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy e hét csütörtökön, december hetedikén áttörést érjenek el azon a háromoldalú egyeztetésen, amelyen az együttdöntési joggal felruházott Parlament jelentéstevői és a tagállamokat képviselő soros spanyol elnökség, valamint az indítványtételi jogosultsággal bíró Európai Bizottság illetékesei igyekeznek mindenki számára elfogadható kompromisszumra jutni. Az Allgemeine Zeitung úgy tudja, hogy már az eddigiek során is jelentős előrelépés történt, csak ezt nyilvánosan nem kommunikálták, annak az aranyszabálynak az alapján, hogy semmiről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás. Az új uniós menekültpolitika egyik kulcseleme az lenne, hogy azokat a menedékkérőket, akiknek első ránézésre kevés az esélyük a menekült jogállás megszerzésére, az alapos eljárás lefolytatása alatt internálnák, vagyis nem utazhatnának szabadon egyik Schengen-országból a másikba, esetlegesen több államban is benyújtva menedékkérelmet. A határrendészeti eljárás alól azonban a fiatalkorú kérelmezők pontosan még meg nem határozott körét mentesítenék. A tagországok között ezzel párhuzamosan érvényesülnie kellene a szolidaritásnak, ám rugalmasan, ami a dolgok jelenlegi – viszont többek részéről vitatott - állása szerint azt jelentené, hogy a túl nagy migrációs nyomásnak kitett államoktól menedékkérők átvétele lenne az alapeset, de ezt kiválthatnák anyagi ellentételezéssel is.

Arra azonban, hogy még rengeteg a kérdőjel, jól rámutat a bécsi Der Standard interjúja a berlini Humboldt egyetemen oktató Ruud Koopmans holland migrációs szakértővel. Az ő legfőbb állítása az, hogy az EU-n kívüli harmadik országokkal – döntően az útnak indulók úgynevezett eredetországaival – való mélyebb együttműködés nélkül a migrációs probléma kezelhetetlen marad.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com

Reggeli gyors
2023.12.05., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János