„Vásároljon
Másrészről

Négy igen – A kockázatos népszavazás

29/11/2020 15:37

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Gyakorlatilag szétszakította az ellenzéket 1989-ben a népszavazás, legalábbis nehéz helyzetbe hozta. De mi volt az értelme? Mi a hozadéka?

2020. november 26. Másrészről (2020. november 26., csütörtök 13:00)
49:56
00:00
Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Herskovits Eszter

Három kérdést szinte fölösleges volt feltenni, azokkal kapcsolatban az állampárt már szinte feltette a kezét, majd a szavazás is tejesen egyértelmű véleményt mutatott. Az egyik a munkásőrség feloszlatásáról szólt, a másik arról, hogy az MSZMP számoljon el a vagyonával, a harmadik pedig arról, hogy vonuljon ki a munkahelyekről. A negyedik volt az igazán izgalmas, amikor is azt kellett eldönteni, hogy a nép közvetlenül választhassa meg a köztársasági elnököt, vagy ez az Országgyűlés joga legyen. Egyáltalán nem formai, hanem nagyon fontos tartalmi kérdésről van szó.

Másrészről című műsorunkban Kónya Imre és Pető Iván idézte fel a népszavazással kapcsolatos emlékeit. Nos, az MSZMP azt szerette volna, ha egy erős elnöke van az az országnak, akit a nép választ meg. Az állampárt joggal számíthatott arra, hogy ilyen módon Pozsgay Imre lehet az államfő, méghozzá a születésnapján, mert akkor lett volna a választás. Antall József viszont ragaszkodott a parlament által választott, „jelképes” köztársasági elnöki pozícióhoz. Akkori híresztelések szerint kötöttek valamilyen paktumot, de Kónya Imre állítja, hogy nem volt ilyen.

Az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői már korábban megegyeztek abban, hogy senki sem tárgyal külön, mindenki az egységes álláspontot képviseli. A ’89 szeptemberi megállapodást azonban nem írta alá az SZDSZ és a Fidesz, de azt mondták, hogy a többieknek joguk van a saját véleményükhöz, tehát a megállapodást tulajdonképpen nem vétózzák meg. Majd az SZDSZ bejelentette a népszavazás kezdeményezését. Utólag már látszik, hogy ez rendkívüli módon megemelte a párt népszerűségét. Így tudott komoly politikai erővé válni, annyira, hogy aztán az MDF kénytelen volt megegyezésre jutni vele, azaz paktumot kötni. A népszavazás nélkül a Fidesz talán be sem jutott volna a parlamentbe – jegyezte meg Kónya Imre.

Tény, hogy a népszavazás kockázatos lépés volt. Egy ideig azt a látszatot kelthette, hogy a fő ellentét az ellenzéken belül van, nem pedig az ellenzék és az MSZMP között. A részvételi arány elég alacsony lett, de ez volt az első alkalom, amikor a nép azt érezhette, hogy igenis dönthet. Pető Iván szerint a rendszerváltás legfontosabb eseményei: Nagy Imre újratemetése, a népszavazás és persze maga a választás.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Fortepan/Szalay Zoltán.

Másrészről
2020.11. 26. 13:00
Műsorvezető: Rózsa Péter