Moszkva ellenlépéseket ígér a NATO-bővítésre

Új ablakban

2023. július 12. Reggeli gyors - részlet 23.07.12. Kárpáti János lapszemléje

05:41

00:00

A világsajtó tele van Magyarországgal, legalábbis annyiban, hogy a NATO-csúcsról szóló beszámolók – eléggé mellesleg – megemlítik: miután Törökország rábólintott a svédek felvételére, a magyarok is jelezték egyetértésüket.

A brüsszeli Le Soir például idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki szerint „álláspontunk világos, a kormány támogatja Stockholm csatlakozását, és a ratifikálás már csak technikai kérdés”. A belga lap megjegyzi: a magyar kormány azzal igyekezett igazolni eddigi halogató magatartását, hogy Svédország úgymond rágalmakat terjeszt Magyarországról. A magyarok Finnország csatlakozása esetében is késve adták meg a zöld fényt, előbb megvárták a törökök jóváhagyását – teszi hozzá a tudósítás.

Ellenlépésekre számíthatunk Moszkvától

A német Die Welt a svédeknek a NATO-ba történő befogadásáról szóló jelentésében rögtön részletesen kitér arra is, hogy Moszkva ellenlépéseket tesz. „Ennek a döntésnek negatív következményei lesznek” Oroszország biztonságára nézve – idézi a lap Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét, aki szerint Moszkva előre kidolgozott terv alapján ellenlépéseket fog tenni. A vilniusi NATO-csúcs erősen oroszellenes jellegű találkozó, Oroszországot ellenségként kezelik – állította a szóvivő. Peszkov ugyanakkor némi megértéssel szólt Ankara lépéséről: mint mondta, Törökország NATO-tag, és teljesítenie kell kötelességét. „Vannak nézeteltéréseink, ezeket nem titkoljuk, de kapcsolatrendszerünk egy része mindkét ország érdekét szolgálja” – fogalmazott.

A Die Welt helyzetértékelése szerint egyébként „hatalmas lépés” lenne, ha Törökország – a svéd NATO-csatlakozás elfogadásának fejében – megkapná az Európai Uniótól az újraközeledés lehetőségét, a török EU-csatlakozási tárgyalásokat ugyanis 2018 óta jegelik. Ennek oka az Unió részéről az, hogy Erdogan alatt visszalépés történt Törökországban a demokrácia terén, aggodalmak merültek fel a jogállami normák betartását illetően, jogsértéseket követnek el, és ráadásul Ankara folyamatosan viaskodik az EU-tag Ciprussal.

A lapszemlék cikkei alatt található olvasói kommentekre nem szoktam kitérni, hiszen bizonyos egyéni vélemények önkényes kiragadása óhatatlanul torzítja az összképet. Most azonban kivételt teszek, mert a Die Welt cikkéhez fűzött kommentek egyike a nyugati közvélemény sajnos mind gyakrabban tapasztalható vonását példázza, páratlanul tömören. Azt írja bizonyos Sven P., idézem: „Erdogan Törökországát az EU-ba? Semmikképpen! Az EU-nak már elég büntetés Lengyelország és Magyarország is.” Idézet vége.

Izrael követheti a magyar illiberális modellt

Végül, hogy ma se maradjunk a magyar belpolitika külföldi értékelése nélkül, felhívom a figyelmet a The Jerusalem Post című izraeli lap véleménycikkére, amelyben Susan Hattis Rolef – aki hosszú évekig dolgozott a Knesszet, az izraeli törvényhozás kutatójaként – annak a fontosságát hangsúlyozza, hogy az illiberális Magyarország ne szolgáljon modellként Izrael számára.

Rolef – mint írja – a két ország politikai folyamatai közötti hasonlóságok témájában megkereste egyik magyarországi barátját, aki politológus, az Orbán-kormány támogatója, és úgy ítéli meg, hogy a magyar helyzet ugyan természetesen nem problémamentes, de leginkább arról van szó, hogy ébren kell tartani az emberek figyelmét – angol eredetiben: keeping people tuned –, és hogy bárki szabadon élheti az életét, mindaddig, amíg távol tartja a politikát a saját privátszférájától, és nem engedi, hogy a politika megzavarja azt.

„Miután a politika tizenéves korom óta szerves része az életemnek, ez a válasz egyáltalán nem nyugtatott meg” – írja az izraeli szerző, és megjegyzi: nagy meglepetésére a magyar politikatudós barátja egyetlen szót sem ejtett a válaszában demokráciáról, jogállamról, kisebbségi jogokról.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.