Molnár László szerint, ha politikus is érintett a Szőlő utcai ügyben, félő, hogy nem derül ki a teljes igazság

Molnár László szerint a gyermekvédelemben a megelőzés és a szakemberek képzése kulcsfontosságú. – A szociális munkások, pedagógusok képzése nem csak ismeretátadás, hanem tréning is kell legyen, hogy felismerjék a bántalmazás jeleit és megfelelően reagáljanak – mondta. Hozzátette, hogy ma még mindig sok esetben hiányzik az intézményekben dolgozóktól a felkészültség, és a hiányos hierarchia és kommunikáció miatt gyakran elmarad a problémák feltárása.

A pénzügyi helyzet szintén kritikus. Molnár László kiemelte, hogy a gyermekvédelmi rendszer alapvető problémája a forráshiány, ami az ellátott gyerekek számát és az intézmények szakmai színvonalát is befolyásolja. Üdvözölte azt a friss intézkedést, melynek keretében 17 milliárd forintot különítettek el a területen, amiből jelentős bérkiegészítésekre, ruhapénz emelésre és szakmai fejlesztésekre fordítanak, de a fennmaradó 10 milliárd felosztása még kérdéses. A szakma arra számít, hogy ők kapnak belőle béremelést, bár szerinte ez csak egyszeri nagyjából 100 ezer forintos összeget jelentene. Ráadásul ez nem valami szakpolitikai döntés miatt történt, hanem külső nyomásra közeledvén a választásokhoz.

 

Molnár László kritikusan beszélt arról, hogy gondoskodáspolitikának nevezték át a szociálpolitikát, nehogy véletlenül valami régi kort idézzen, de közben a feladatát nem látja el, amire a neve kötelezné. Az állam szeretne egyre inkább hátrébb lépni, az öngondoskodást hangsúlyozza és egyes feladatokat egyházakra és civil szervezetekre hárítanak. 

A rendszerben bent ragadt gyerekek problémájáról Molnár elmondta, hogy az állam igyekszik lakhatást biztosítani számukra, de a helyzet gyakran nehézkes, az utógondozói ellátásban részt vevők száma korlátozott, és a kapcsolattartás a családokkal nehézkes. A gyors és tartós eredmény érdekében szerinte a rendszer anyagi és szakmai támogatása, a versenyhelyzet kialakítása az ellátók között, valamint a gyerekek egyéni szükségleteinek megfelelő elhelyezés kulcsfontosságú. 

– Hát most nem ez van, most az van, hogy könyörgés van, hogy a gyereknek egyáltalán helyet találjanak. Nem az, hogy neki megfelelő helyet, hanem a helyet egyáltalán. Emiatt sok fiatal akár több száz kilométerre kerülhet a vérszerinti családjától, ami megnehezíti a kapcsolattartást és a hazagondozást.

A szakmai személyzet túlterheltségére is felhívta a figyelmet: a gyámoknak 40–50 családjuk van, gyakran utazniuk kell, és így alig marad idejük a gyerekek valós helyzetének nyomon követésére. – Hogyan tudná a rendszer figyelni az összes gyereket, ha az ember egyszerre ötven másik esettel is foglalkozik? – tette fel a kérdést.

Végül Molnár hangsúlyozta a szakemberek elkötelezettségét. – Ha van akarat és szakmai tudás, akár relatív gyorsan lehet látványos, pozitív változást elérni a gyermekvédelem területén, de a folyamat hosszú távú elköteleződést igényel.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)