Mit kell tudni a Havanna-szindrómáról? – Interjú Elisabeth Braw-val, az American Enterprise Institute tudományos munkatársával
2/08/2021 13:29
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Ugyan öt éve tapasztalták először, és már akkor is veszedelmes fegyvernek tűnt, ám azóta se tudnak a Havanna szindrómáról sokkal többet. Most viszont a CIA direktora úgy döntött, megtriplázza a felderítésére és megtorlására szükséges eszközöket. A hidegháború újabb fegyveréről Elisabeth Braw-val, az American Enterprise Institute tudományos kutatójával beszélgettünk.
Nagyon különös szindróma, mert a legkülönfélébb rosszullétekre, esetleg betegségekre panaszkodnak azok, akiket megtámadtak – jellemzi a Havanna-szindrómát Elisabeth Braw, a konzervatív American Enterprise Institute nevű agytröszt tudományos munkatársa, amikor azt kérdeztük tőle, ő hogyan írná le ezt az új támadófegyvert. Amelyet sokan sokféleképpen jellemeznek, és a közös bennük az, hogy igazából mindenki csak a sötétben tapogatózik.
Van, aki szédül miatta, van, akinek fülfájása van és fülzúgása. Álmatlan, rosszullét környékezi, maga sem tudja, mi a baja. És ráadásul nem is nevezhetjük betegségnek, mert nem írható le állandó szimptomatikus jegyekkel. A doktorok sem mondják, hogy magának ez és ez a baja, tessék, felírom rá a gyógyszert és minden hamarosan rendben lesz. Mindenkinél más hatást vált ki, de talán a fejfájás közös mindannyiuknál.
Ön már találkozott olyannal, aki ezt átélte, vagy ilyesmi tüneteket sorolt fel?
Azt kell mondjam, áldozattal még nem találkoztam. Már csak azért sem, mert egyelőre elszigetelt esetekről van szó, és nem adnak nyilvánosságot azoknak, akik elszenvedték ezeket a sérüléseket, mivel gyakorlatilag, az emberek bizonyos körét érinti csupán. Mások hasonlóképpen nem tudják, mert az áldozatokat védeni kell, biztonságos helyen felügyelni, nehogy újra támadás érje őket.
Kik a célzott személyek? Már ami a többséget illeti.
Nos, ők részben diplomaták, illetve fehér házi hivatalnokok, alapvetően – eddigi ismereteink szerint – olyanok, akik a nemzetbiztonsági tanácsban dolgoznak az elnök mellett. Ugyebár az egész még 2015-ben kezdődött amerikai diplomatákat ért támadásokkal, akik Havannában dolgoztak, innen is ennek a jelenségnek az elnevezése. Aztán Kínából jelentették, hogy ott is hasonló eseteket jegyeztek fel. Ezek után azt hallottuk, hogy a CIA bizonyos embereivel is ezek történtek. Nemrég pedig Ausztriából jelentettek hasonló támadásokat.
Igen, közvetlen szomszédainknál, Bécsben.
Pontosan, most már Európában is feltűntek.
Ki vagy kik vannak, lehetnek a támadások hátterében? Erről mi tudható a jelen pillanatban?
Nos, nem véletlenül mondjuk, hogy micsoda őrült jelenséggel állunk szemben, mivelhogy fogalmunk sincs a hátteréről. Ráadásul, nem mondhatjuk azt, hogy méregről, mérgező anyagról van szó, és esetleg Novicsokkal támadtak, mert nem tudjuk még ezt sem egyértelműen kimutatni. Csak együttérzően megállapítjuk, ő és ő is hasonló tüneteket írt le a támadás után. Nem tudjuk leírni magát az eseményt, a cselekedetet, a tevékenységet sem, mert egyelőre egyiket sem tudjuk egészen pontosan rekonstruálni. Egyre többen állítják, illetve inkább csak gyanítják azonban azt, hogy a támadások mögött Oroszország állhat. Én is így gondolom, de egyelőre senki nem biztos benne.
Mire alapozzák a feltételezésüket?
Az egyetlen, amire most alapozni tudjuk ezt a feltételezést, az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának az elemzése, amit az első diplomaták jelentésére alapozva, és a rajtuk végzett vizsgálatok figyelembevételével állítottak össze. Pár hónappal ezelőtt jött ki az akadémia ezzel a jelentéssel, amely szintén úgy fogalmaz, hogy nem tudja megmondani, mi is ez konkrétan, minek is nevezzük. Annyit állapítottak meg, hogy rádióhullámokra vezethető vissza az okozott tünetek forrása. Azt is megállapították a jelentésben, hogy a hidegháborúban Oroszország végzett erre irányuló tudományos kísérleteket, mint fegyverkísérletet. Egyelőre ez az egyetlen hivatalos és megbízhatónak tekinthető álláspont.
Ez egyfajta biológiai fegyvernek számít? Vagy micsoda egyáltalán? Minek tartják?
Biológiai fegyvernek nem nevezhetjük, mert nem rendelhető hozzá egyelőre egyetlen biológiai hatóanyag sem – legalábbis a mostani tudásunk szerint, hiszen az elektromágneses spektrum egy bizonyos tartományát tudták bemérni. Vegyi fegyvernek se mondhatjuk. Ha meg kellene nevezni, akkor szürkezónába tartozó fegyvernemként határoznám meg. Tény, hogy tradicionális fegyvernek semmiképpen nem tekinthetjük, mindenesetre kárt tesz az emberben – hiszen van, akinek tartós agyi károsodást okoz, fülsérülést, memóriazavart – sajnos nagyon sokfélék a szimptómák, márpedig, ha így hat az emberre, akkor mindenképpen fegyverként jön számításba. A radiológia tudományához besorolhatóan az viszont határozottan kijelenthető, hogy kifejezetten veszélyes fegyvernek kell tekintenünk a mikrohullámokat kibocsátó energiaforrást.
Most adott interjút erről a CIA igazgatója, William Joseph Burns. Egyrészt ebből megtudjuk, hogy legalább 100 CIA-tiszt jelezte a Havanna-szindróma tüneteit, és mintegy 200 ember „fertőződött meg”. Az ügyet innentől nem lehet nem komolyan venni, gyakorlatilag megtriplázta az erőket és pénzügyi forrásokat az ügyek felgöngyölítésére. A csapat élére pedig azt embert állította, aki Oszama bin Ladent levadászta. Másrészről nagyon érdekes volt a számomra, hogy Burns –, ha jól tudom, többek között orosz nagykövet is volt. És amikor megkérdezték tőle, hogy kit sejt a támadások mögött, inkább kitérő választ adott, minthogy megnevezze az oroszokat. Miért ilyen óvatos ebben a kérdésben a CIA direktora?
Szerintem csak azért volt óvatos, mert tényleg nincs elég bizonyíték az orosz háttérre vonatkozóan. És az egyetlen – hangsúlyozom – a decemberben kijött akadémiai elemzés, amely a maga nemében szintén óvatos. Persze az amerikai kormány rögtön az oroszokról beszélt, Trump elnök külön vizsgálatot is rendelt el ennek tisztázására, de nem 100 százalékosan elfogadható az érvelésük.
Akkor úgy tenném fel a kérdést, mit akarnak elérni, pontosabban mi lehet önök szerint a célja a támadóknak, amikor ezt a fegyvert bevetik?
Nos, erre tényleg könnyebb a válasz, hisz az agresszorok a célpontjukként kiválasztott országot akarják meggyengíteni, hogy állampolgáraik kevésbé bízzanak a saját hazájukban. Azaz, most az egész amerikai diplomáciai szolgálat meg van félemlítve – nemcsak külföldön, de belföldön egyaránt. S ha úgy vesszük, a célt részlegesen el is érte ezzel az agresszor. Destabilizálta máris a diplomáciai testületet. Nem tudják, kik a behatolók, mikor éri őket támadás, hisz a legváratlanabb helyeken esnek meg. Azt kell mondjam, máris súlyos kárt okoztak az Egyesült Államoknak.
Ön megfelelőnek találja a CIA igazgatójának eddigi intézkedéseit? Jól kezeli a dolgot? Mik lennének az ön elvárásai?
Először is tudnunk kellene végre, hogy milyen eszközzel hajtják végre ezeket a támadásokat hazánk ellen. De elismerem, ez roppant hosszú folyamat lesz, hisz évek óta tudtunk elszigetelt támadásokról, és most sem vagyunk semmilyen biztos tudás birtokában. Másrészről ki kellene találni, hogyan lehet megvédeni a tisztviselőinket. Hisz az semmiképpen nem tekinthető megoldásnak, hogy itthon tartjuk őket, mert attól félünk, hogy tartós agyi elváltozásokat fognak elszenvedni, ha kárvallottjai lesznek egy-egy ilyen támadásnak. Az a baj, hogy ha az akadémiai testület is csak lassan és szerény eredményt tudott felmutatni, akkor mire számítsunk? Számomra is egyre több a kérdés, mint a lehetséges válasz.
Mit tud tenni az Egyesült Államok azon túlmenően, hogy igyekszik megvédeni magát? Tervez esetleg válaszlépést, valamilyen büntetést? És persze kivel szemben?
Jó kérdés. Mindenki ezt kérdezi, mivelhogy valóban nincs megtorlás, büntetlenül folytathatják a támadást az Egyesült Államokkal szemben. Ráadásul más az amerikai mentalitás, ha megtorlásról van szó. Egészen biztos, hogy ha a mi diplomatáinkat vagy a CIA embereit pulzáló rádiósugárzás éri, akkor mi nem fogunk bosszúból ugyanúgy rádiósugárzással válaszolni. Nyilvánvaló, hogy a szokásos eszközöket kell ilyenkor bevetnünk, szankciókkal sújtani cégeket, befagyasztani bizonyos személyek bankszámláit. Persze előfordulhat, hogy nem azokat büntetjük, akik igazán felelősek a támadásokért, ezért első lépésben tényleg az a legfontosabb, bizonyítsuk, kik állnak a támadások mögött.
Ez persze felveti a potenciális nemzetközi együttműködést. Egyrészt felvették a kapcsolatot az érintett országokkal? Gyűjtik közösen az információkat, amelyek végül elvezethetnek a bizonyítékokhoz és a effektív nemzetközi problémamegoldáshoz?
Egyetlen ország sem tapasztalt ehhez hasonló támadást, mint mi. Ugyanakkor meg vagyok győződve arról, hogy a Fehér Ház felvette a kapcsolatot mind azzal az öt országgal (Türkmenisztán, Kirgízia, Kolumbia, Kína, Ausztria), ahol ezek az esetek előfordultak és közösen keresik a megoldást. Ezért jó az, ha vannak szövetségeseid, ha vannak barátaid, akikben megbízhatsz, és legalább megpróbáljátok együtt megelőzni a bajt. Ez az első lépés a nemzetközi együttműködéshez, ami szerintem a lehető legmagasabb szinten zajlik, és kifejezetten nagy hatékonysággal.
Mennyire vannak kitéve más országok diplomatái is hasonló támadásoknak?
Azt kell mondjam, ami most zajlik a szemünk előtt, még a hidegháborúban sem volt jellemző. Az, hogy rajtunk keresztül más országok diplomatáinak is kárt okozzanak, egyáltalán nem volt elfogadott. Az, hogy működött a felderítés, hogy kémkedtek egymásra az ellenfelek vagy a szövetségesek is, teljesen normális. De az, hogy ezen túlmenően fizikai sérülés – adott esetben akár tartós is – érje a diplomatáinkat, nem tartozott a hírszerzés fegyverkészletéhez. Fura időket élünk – nyilatkozta rádiónknak Elisabeth Braw, a konzervatív American Enterprise Institute tudományos elemezője, az Isten kémei, illetve a Stasi hidegháborús kémkampánya az egyházon belül című könyvek szerzője.
A beszélgetés a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Wikimedia Commons
2021. július 31., szombat 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit
