Mi lesz ott, ahol 80 éves a háziorvos és nincs utánpótlás?
2/12/2021 12:42
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Teljesen át kellene alakítani a magyar háziorvosi rendszert, mert a mostani zsákutcába vezet. Már most is vannak régiók, ahol az emberek felének egyszerűen nincs saját háziorvosa, őket ráengedni a kórházakra drágább megoldás, és a kórházi kezelésre szorulókat hozza rosszabb helyzetbe. Több nővérre és a falvak összefogására lenne szükség az új rendszerhez, mondta a Reggeli gyorsban Komáromi Zoltán háziorvos.
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 78:09-től meghallgathatja.
A legfrisebb hírek szerint az elmúlt hónapban 10 településen szűnt meg az állandó háziorvosi szolgálat, és vannak járások ahol a lakosság felének-harmadának nincs állandó háziorvosa. Ez nem kizárólag a leszakadó régiókat érintő probléma, hanem már Budapesten is gyakori: Pest megyét is ideértve a háziorvosi praxisok harmada szűnt meg.
Komáromi Zoltán, a DK egészségpolitikusa, "civilben" háziorvos szerint azonban nem is ez az igazi probléma, hiszen 2019-ben csak négy, 2020-ban 13 praxis, az idén pedig összesen 20 praxis szűnt meg a 6500-ból, tehát nagyságrendileg elenyésző. A most megszűnt praxisokból három felnőtt, három gyerek és négy vegyes praxis volt, amik összesen 15 ezer embert láttak el.
A jelenlegi háziorvosi finanszírozás abba az irányba kényszeríti az önkormányzatokat, hogy ha nincs, aki be tudja tölteni az állást, a praxist akkor se szűntessék meg, hanem a finanszírozás egy részét odaadják a szomszéd falu háziorvosának számlára, akkor ebben az esetben hetente kétszer, jó esetben háromszor is jelen is van a faluban, a megmaradó pénzből pedig fenn tudják tartani a rendelőt, és még a nővért is ki tudják fizetni. Komáromi szerint a probléma az, hogy a praxisok nagy része ilyen (jelenleg 313) vegyes falusi praxis. Ez összesen már 434 ezer embert érint, és és ez a falusi vegyes körzeteknek a 21 százalékát jelentik. Vannak járások, ahol így minden harmadik praxis megürült, tehát ilyen számlás szomszéd orvosoknak kell ellátniuk ezeket is, miközben ezeknek a háziorvosoknak az átlagéletkora 65-66 év, de 75-80 éves kollégák is vannak a rendszerben. "Nincs utánpótlás, és nem látni, hogy ki fogja ezeket a praxisokat valaha is betölteni".
Mit tehetnek az ilyen régiókban lakók? Komáromi elmondta, hogy a mostani körzeti rendszer alapjait még az ötvenes években alakították ki a 91-es reform sem sokat változtatott rajta. Az egyenlet az volt, hogy egy falu, egy orvos, egy nővér és egy fél takarítónő. Ebben a felállásban egy gyerekorvoshoz átlagosan 750-800 gyerek, felnőtteknél pedig 1700 körüli ember tartozik egy praxisba. Rossz hatékonysággal, hiszen Magyarországon, az orvos végzi a munka 80 százalékát. Hiába vannak nagy tapasztalatú, jól kiképezett körzeti nővérek, nekik a mostani rendszerben az a dolguk, hogy adminisztráljanak, számítógépet kezeljenek, és néha beadhatnak egy injekciót. Nyugaton ez máshogyan működik. Ott az orvoshoz csak azok jutnak be, akiknél tényleg súlyos betegség gyanúja merül fel, vagy olyan krónikus betegek, akiket időnként muszáj megvizsgálni. Komáromi szerint a magyar rendszert is ebbe az irányba kellene terelni. Dániában például egy orvosra három-négy nővér jut, akik egymás között feloszthatják a betegeket, így nincs is szükség annyi orvosra.
Magyarországon ehhez képest vannak évtizedek óta üresen álló praxisok, mint például Magyardombegyházon, ahol 222 laknak, miközben egy háziorvos eltartásához legalább 1200-1300 paciensre van szükség. De ezeket a praxisokat sem szüntetik meg, a fentebb olvasható okok miatt, de Komáromi szerint, ha egy pár falu összeállhatna, és meg tudnának szerezni egy ütőképes szakorvost, akinek odaadnánk az orvoslakást, és minden falu kapna egy nővért, akkor lenne aki elintézi a receptfelírást, megírja a beutalót, meggyógyítja a torok fájást és a pattanást is, míg az orvosnak superviser (ellenőrző) szerepe lenne, ezáltal jobb és gördülékenyebb lenne az ellátás. Komáromi szerint "az nem megy, hogy ha valaki nem talál háziorvost, akkor rögtön kórházba megy, mert a kórházi ellátás sokkal drágább, és ezáltal rosszabb helyzetbe kerülnek, akiket csak kórházban lehet kivizsgálni, meggyógyítani". Egy szűrő szerinte alapvető lenne a lakosságközeli korszerű ellátásához.