Mi áll a rossz lehelet hátterében és mit tehetünk ellene?

Mi okozza?

A rossz leheletet a szájban megtapadt ételmaradékok bomlástermékei okozzák leggyakrabban. Általában a nem megfelelő szájhigiénia vezethet a kialakulásához. Azonban a fogmosás önmagában még nem elegendő a rossz lehelet elkerüléséhez, hiszen ha nem elég alapos a fogmosási technika, akkor a fogközökben, nehezebben hozzáférhető helyeken megmaradhat a lepedék.

A fogszuvasodás szintén vezethet rossz szájszaghoz. A meggyengült fogszerkezetben vagy a lyukas fogban megülhet az ételmaradék, amit nem lehet egyszerű fogmosással eltávolítani. A fogkő porózus szerkezetében szintén megbújhatnak a kellemetlen leheletet okozó ételmaradékok és baktériumok. Nem szabad tehát elhanyagolni a rendszeres fogászati szűrővizsgálatokat, hiszen ezzel idejében diagnosztizálható és orvosolható szuvas fog vagy az íngyulladás. De a rendszeres fogkőeltávolítás is megszüntetheti a rossz leheletet.

Természetesen a káros szokásaink, a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás is negatívan befolyásolja a leheletünk frissességét. Az emésztési problémák vagy a cukorbetegség szintén vezethet kellemetlen lehelethez. Egyes gyógyszerek csökkenthetik a nyálelválasztás intenzitását, amely szintén fokozhatja a szájszag kialakulását. A kiszáradt szájüreg általánosan ronthatja a szájhigiéniát, hiszen a nyálnak védő, antibakteriális és tisztító hatása van.

Mit tegyünk a rossz lehelet ellen?

Nem kell megijedni, ha egyszer-egyszer kellemetlen leheletet tapasztalunk magunkon. Hiszen fűszeres, hagymás ételek után vagy ha sokáig nem iszunk folyadékot, akkor előfordulhat kellemetlen lehelet. De ez könnyen megszüntethető fogmosással illetve folyadékpótlással.

A helyes és alapos fogmosással elkerülhetjük a lepedék lerakódását és a fogkő kialakulását. Fontos, hogy legalább 2-3 percig tartson és a fogak külső és szájpadlás felőli felszínét is tisztítsuk meg, akárcsak a rágófelszíneket. A fogközök illetve fognyak tisztításához használjunk fogselymet is. A szájvízzel történő öblögetéssel olyan helyeket is tisztíthatunk, ahová a fogkefe vagy a fogselyem nem juthatnak be. Olyankor is jól jöhet a szájvizes öblögetés, amikor nincs alkalmunk alapos fogmosásra.

Egyes növények, fűszerek szintén frissíthetik a leheletünket: a fahéj, a kapor vagy a petrezselyem elejét vehetik a kellemetlen szájszagnak. Figyeljünk arra is, hogy elegendő folyadékot, tiszta vizet fogyasszunk, hiszen ez hozzájárul az elegendő mennyiségű nyál termelődéséhez! Evidensnek tűnik, de fontos megemlíteni, hogy a dohányzás mellőzése szintén javítja a leheletünket. Ugyanígy az alkoholfogyasztás mérséklésére is érdemes odafigyelni.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Azonban ha kellemetlen szájszag tünetei állandósulnak, érdemes felkeresni egy fogszakorvost, hiszen a háttérben komolyabb probléma is megbújhat. A fogkövet már nem lehet fogkefével ledörzsölni, csak fogorvos által végzett fogkőeltávolítással szüntethet meg – ráadásul ezzel egyéb problémáknak is elejét vehetjük.

A fogkő elhanyagolása idővel íngyulladáshoz, parodontózishoz is vezethet, amely a fogak elvesztésével is járhat. Az íny és a fognyak között felhalmozódott baktériumok folyamatos gyulladást idézhetnek elő, amely hosszú távon károsíthatja a fognyakat, a csonthártyát és foggyökeret is. A fog és az íny szoros kapcsolata a gyulladás következtében csökkenhet és a keletkezett résen beszivároghat az ételmaradék és a káros baktériumok tömege. Ezáltal az íny alatti fogszövet is romlásnak indulhat. A kialakult fogágybetegséget csak fogorvos tudja helyrehozni.

A kellemetlen lehelet hosszútávon megkeserítheti az életünket, társas kapcsolataink rovására is mehet. Azonban megfelelő fogmosási technikák elsajátításával, rendszeres fogorvosi szűréssel, fogkőeltávolítással sokat tehetünk azért, hogy leheletünk friss és üde maradhasson.

(X)