„Klubrádió“
Tűréshatár

Megtervezte Budapest egyik leglátványosabb épületét, aztán ott állhatott a romjainál

9/07/2019 16:35

| Szerző: Klubrádió

Meghatározta az Erzsébet hídtól délre a Duna-part képét az egykori Osztálysorsjáték Palota, amelyet a magyaros szecesszió egyik legfontosabb, manapság mégis ritkán emlegetett építésze tervezett. Mára a hatalmas épület és alkotója is mondhatni, feledésbe merült. Ideje volt megidézni őket.

2019. július 08. Tűréshatár (2019. július 08., hétfő 19:00)
49:59
00:00
Műsorvezetők: Szunyogh Szabolcs
A Magyar Iparművészet legutóbbi számában jelent meg Baldavári Erika művészettörténész tanulmánya a magyar szecesszió egy többé-kevésbé elfeledett művészéről, a százötven éve született Kőrössy Albert Kálmánról.

Miért esik ki a magyar közgondolkodásból a magyar szecesszió? Ha nagy építészeink neve kerül szóba, Hild József, Schulek Frigyes, Ybl Miklós neve bukkan elő, de a modernizmus mesterei már kevésbé, a szecesszió pedig mintha nem is létezett volna, pedig Komor Marcell, Jakab Dezső, Lajta Béla, Löffler Sándor, Löffler Béla, Vágó László vagy az említett Kőrössy Albert Kálmán legalább olyan mesterekként számon tartható művészek, mint Otto Wagner.

Kamerán keresztül nézve jobban látszik

Baldavári Erika szerint a kora barokk, majd főleg a más korabeli irányzatokhoz képest visszafogottabb színekkel, kidolgozottabb, részletesebb növényi mintákkal operáló német szecesszió-változat, a jugendstíl által befolyásolt Kőrössynek több jelentős épülete ma is áll Budapesten.

A művészettörténész szerint mindegyikben más az érdekes. Ha valakit a szecesszió, mint sokszínű mozgalom példáját szeretné látni, mindenképpen látogasson el a Városligeti fasor 47-be, az építész egykori otthonához. A Kőrössy-villa felújított, jó állapotú épület, de az eredeti színe eltért a maitól, a fehéres falak helyett korábban világos zöldes, pisztácia árnyalatú ház volt.

Az épület oromzata különösen érdekes, a frontális felületen az alkotó allegorikusan jeleníti meg a szobrászatot, a festészetet és az építészetet. A részletek feltárulásához azonban nem egy fényképezőgép, amivel jól rá lehet közelíteni a falra. Ekkor lehet észrevenni, hogy az építészetet megjelenítő figura a villa makettjét méricskéli – tette hozzá Baldavári Erika.

A művészettörténész felhívta a figyelmet az épület különös ablakformáira is, a téglalapok és körök ritkának számító kombinációja, közük az omega betűt formázó nyílászáróval, ami szintén német hatásra utal.

 
Osztálysorsjáték Palota
 

Változó divatok, korrupció?

A fasori villánál jóval nagyobb tömegű munkái a Kölcsey Ferenc Gimnázium a VI. kerületben, valamint a szintén középiskolának készült, de egészen más formavilágú Könyves Kálmán körút 40-ben álló Tündérpalota. Szintén nevéhez fűződik a Sebestyén Artúrral közösen tervezett, és 1899-ben felhúzott Osztálysorsjáték Palota. Utóbbi a pesti Duna-part egykori hatalmas, látványos eklektikus épülettömbje volt a mai Március 15-ei tér déli oldalán, az Erzsébet híd mellett. A második világháborúban az épület súlyosan megsérült, kiégett, majd elbontották. Helyét jelenleg részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója foglalja el, részben park.

Baldavári Erika megjegyezte, az állami megrendelések teljesítésekor az építésznek vissza kellett fognia szecessziós törekvéseit, és előtérbe kellett helyeznie a historizmust, mert a jugendstíl nem tartozott a központilag igazán kedvelt stílusok közé.

Kőrössy Albert Kálmán az első világháború után már nem tervezett többet, aminek pontos okát nem tudni. Változó stílusdivatok, tisztességtelen tervpályázatok, túlárazott közbeszerzések? Biztos válaszok nincsenek. Az azonban biztos, hogy az egyik legnagyobb épületét elpusztító második világháború után újra feltűnik, és részt vett az újjáépítésben, a fennmaradt iratok szerint valószínű, kikérték a véleményét róla, hogyan gyógyíthatók be a város hatalmas sebei.

Az építészről szóló műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Tűréshatár
2019. július 8., 19.00
műsorvezető: Szunyogh Szabolcs