Meghozza-e 2026 az Orbán-rendszer végét?

Mint a lapban Csillag kifejtette, Orbán Viktor 2010 óta arra törekszik, hogy beláthatatlan időre meghosszabbítsa kizárólagos hatalmát, mert csak így foszthatja ki Magyarországot a büntetőjogi felelősség elkerülésével. Hivatalba lépése után megkezdte a liberális demokrácia ellenőrző és kiegyenlítő mechanizmusainak a fokozatos kiüresítését, először személyi döntésekkel, később az alkotmányos szabályokba való belenyúlással. Végül kivonta magát Európa jogállami előírásai és az Európai Unió kontrollja alól. Eközben arra is ügyelt, hogy az oligarchái „ne nőhessenek az égig”, gazdagodásukat ellenőrizni kívánta, saját tenyeréből etette őket. Ezt a célt olyan intézkedések szolgálták, amelyek megrengették a jog- és tulajdonbiztonságot: például a magánnyugdíjrendszer szétverése vagy az alkotmányos panasz gyakorlati ellehetetlenítése. 

Csillag István szerint nem véletlen, hogy 2010 óta jelentősen megnőtt az alacsony és a magas jövedelmek közötti szakadék. Az Orbán-rendszer feltétlen engedelmességre kényszeríti a tanárokat, az orvosokat, az ápolókat, a tisztviselőket, mindazokat, akiknek az egzisztenciája az állami szolgálatban kapott jövedelemtől függ. Az Orbán-rendszer politikai és gazdasági értelemben mindaddig szilárd maradt, amíg elérhetők voltak a külső, uniós források. Abban a pillanatban azonban, amikor az EU-pénzek akadálytalan áramlása elakadt, érezhetően megnőtt az elégedetlenség. 

A Die Presse magyar vendégkommentátora megállapította: a gazdaság három éve tartó stagnálása közben, a döntéshozatal őrültséggel határos központosítása mellett is alig lehet elfedni, hogy az összes uniós finanszírozású közbeszerzés 21 százaléka mindössze 42 olyan vállalkozásnak jutott, amelyek csupán 12 személyhez köthetőek. Az áprilisi választások közeledtével Orbán úgy merít ki rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, hogy annak három tartós következménye van: a magas költségvetési hiány, a növekvő állami eladósodás és az árszínvonal erőteljes emelkedése. 

Mindezekhez járult a pedofilbotrány, amely az államfő és az igazságügyi miniszter lemondásához vezetett. Négy hónappal a választások előtt a Magyar Péter vezette Tisza párt számos független felmérés szerint vezet a Fidesz előtt. Mindörökké büntetlenül marad hát Magyarország kifosztása? Csillag István szerint a válasz annak belátásától függ, amit Margaret Thatcher a szocializmussal kapcsolatban fogalmazott meg, de a volt magyar miniszter szerint az Orbán-rendszerre is érvényes: az a probléma vele, hogy a végén kifogy a mások pénzéből. 

 

A Deutsche Welle egyik írása szerint idén már kormányozni fog Németországban a „részlegesen szélsőjobboldali” Alternatíva párt, az AfD. Ez a sajátos minősítés, hogy „részlegesen szélsőjobboldali”, a német közszolgálati portál megfogalmazása, és annyiban érhető, hogy miközben az Alkotmányvédelmi Hivatal a demokratikus államrendre nézve veszélyt lát az AfD-ben, a politikai esélylatolgatások szerint a párt kormányra kerülhet, legalábbis tartományi szinten, a kelet-németországi Szász-Anhaltban szeptember 6-án, majd Mecklenburg-Elő-Pomerániában két héttel később tartandó választások nyomán.

Idén egyébként három másik fontos választás is lesz Németországban: a nyugati Baden-Württembergben és Rajna-Pfalzban tartományi, a főváros Berlinben pedig képviselőházi választás. Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában az Alternatíva azt tűzte ki célul, hogy az abszolút többséget megszerezve, egymaga alakítson majd tartományi kormányt. Szövetségi szinten – még? – nem merül fel az AfD esetleges kormányzati szerepe.

Az AfD évek óta nyomul, a szövetségi köztársasági keleti részén már a legerősebb pártnak számít, és eközben egyre radikálisabb irányvonalat követ – írja vészcsengőnek szánt cikkében a Deutsche Welle. Több pártfunkcionárius nemzetiszocialista módon köszönti egymást, Hitler Führerbunkere előtt kezüket a szívükre teszik, olyan öltözéket viselnek, amit a legnagyobb német neonáci egyesület csomagküldő hálózatán keresztül szereznek be, és önmagukat a nemzeti szocializmus barátságos arcának nevezik. Egyre nyíltabban foglalnak állást az AfD-politikusok a német alkotmányban foglalt azon alapvető értékkel szemben, hogy senkit nem szabad hátrányosan megkülönböztetni származása, vallása, kultúrája, illetve rassz alapján. 

Hans-Thomas Tillschneider, az AfD szász-anhaltbeli frakcióvezető-helyettese úgy nyilatkozott a Deutsche Wellének, hogy mentalitásbeli fordulatot akarnak elérni, azt, hogy a német lét jó érzéssel töltse el az embert. Ösztönzőleg hat rá Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. 

 

És végül: a liberális brit Guardian több olyan nagyváros progresszív polgármesterének a tevékenységéről készített körképet, amelyek súlyos társadalmi kihívásokkal, illetve a szélsőjobb nyomulásával néznek szembe. 

A cikk New York, London, Párizs és Barcelona városvezetője mellett kiemelt terjedelemben mutatja be Karácsony Gergelyt, és azt, hogy a jobboldali populista Orbán-kormány folyamatosan elzárja Budapest elől a forrásokat. Karácsony úgy nyilatkozott a lapnak: nem tartja jónak, ha populista kormányok a liberális nagyvárossal riogatják a vidékieket, ezért ő nem a szembenállást, hanem mindig azt hangoztatja, hogy Budapest fejlődése az egész ország javát szolgálja. „Ha nagyvárosokról mint a demokrácia fallal körülvett szigeteiről beszélünk, akkor visszatérünk a középkorba” – figyelmeztetett a főpolgármester.