„Klubrádió“
Ötös - Bódy Gergővel

Még most sem tudni, miért gyilkolták meg Kennedyt

14/06/2020 08:14

| Szerző: Klubrádió

2020-ban újra elnököt választ Amerika. Régen sem voltak békésebb idők, mint mostanában, a történelem ismétli önmagát. A Kennedy-gyilkosság a mai napig lázban tarja Amerikát, a tanúk többsége halott, az akták titkosak. Az okokról már kevésbé szokott szó esni: Kennedy elnök liberális törekvéseivel megbukott, de olyan nehéz dolga volt, hogy talán másnak sem ment volna. A hatvanas évek afroamerikai konfliktusa pedig a mai napig velünk él.

2020. június 02. Ötös - Bódy Gergővel / részlet, Kopcsik István (20.06.02.)
13:39
00:00
A Kennedy-gyilkosság

John Fitzgerald Kennedy 1961 és 1963 között, két és fél éven keresztül, haláláig ült az Amerikai Egyesület Államok elnöki székében. Az USA történetében az országnak ő volt a 35. elnöke, az első – és azóta is egyetlen – római katolikus vallású ezen a poszton. Az amerikai liberalizmus úttörőjének tartott Kennedy elnök megosztó személyiség volt.

JFK GIF from

1963. november 22. Ez a nap, ami az amerikaiak többsége számára beleégett az emlékezetbe, amikor is a Texas állambeli Dallas városában fejbe lőtték elnöküket, ahol éppen a frakciózó demokrata párt soraiban bekövetkezett feszültségek megbékítése és a második elnökválasztási kampánya miatt volt jelen, de a szokásól eltérően nyitott tetejű limuzinnal vonult végig a tömegekkel teli déli utcákon.

Kennedynek nem volt könnyű dolga

Elnöksége két és fél éve alatt John Fitzgerald Kennedynek nem volt könnyű dolga. Az ötvenes és hatvanas évek hidegháborús korszaka tele volt társadalmi feszültségekkel. Kennedy a tetteivel, reformtörekvéseivel megbukott, de a történészek szerint, könnyen lehet, hogy ez mással sem történt volna másként.

JFK irányítása idején a világ vezető szuperhatalmában az emberek egyharmada a létminimum alatti mélyszegénységben tengődött. Ráadásul az afroamerikaik ellen irányuló fajgyűlölet is a tetőfogára hágott, ennek súlyosságát jelzi, hogy az a mai napig jelen van az országban. (Az amerikaiak világviszonylatban rövid történelme során rengeteg faji konfliktus és gyilkosság éleződött ki, gondoljunk csak a George Floyd gyilkosságra. De csak az utóbbi időkből említhetnénk olyan neveket is, mint például Botham Jean, Breonna Taylor, Laquan Mcdonald, Michael Brown, Eric Garner, Philando Castile, stb.).

A hatvanas évek kimondottan a politikai gyilkosságok évtizede volt, a hatalmi harcok, a katonai lobbi, a hírszerzés és a CIA korszaka, a hidegháborús politikai elmélettől való félelem, hogy a kommunizmus győzni fog.

Kennedy megkísérelte a békekötést a szovjet minisztertanács elnökével, Hruscsovval, aki a sztálinizmus felszámolásával szintén reformokat készült végrehajtani, miközben jelen voltak a világháborúban erőre kapott katonai lobbi hatalmas feszültségei, mindkét nagyhatalomnál.

JFK GIF from

A Kennedy-akta rejtélye: kinek állhatott érdekében a merénylet?

Vajon mi vezetett a demokrata pártot képviselő és sokak által kedvelt elnök John Fitzgerald Kennedyt meggyilkolásához? Bár lett tettes, a gyilkosság körülményeit mai napig homály fedi, ahogyan az eredetileg ír bevándorló Kennedy-családot végigkísérő tragikus események mibenlétét is. Talán nincs is még egy olyan híres család, akiket a családtagok egymást követő halálán keresztül folyamatosan üldözött a balsors.

A történészek szerint az elnöki gyilkosságnak több kiváltó oka is lehetett, hogy melyik érdekcsoport követte el és miért, azt viszont senki nem tudja biztosan.

Bár Kennedy megosztó személyiség volt, mégis a legkedveltebb elnök; az ír gyökerekkel rendelkező családot sokan szerették, a Kennedy-család férfitagjai műveltek és szép kiállásúak voltak, sokak számára szimpatikusak, de ellenfeleik pontosan ezt használták fel támadási felületként, például a nőkkel kapcsolatos kalandjaik megszellőztetése által.

JFK közvetlen munkatársait régi diáktársaiból választotta, akik szintén csúcsegyetemet végeztek, voltak közöttük történészek, akik a szakértelmük által azt vizsgálták, milyen irányban lehetne állami szinten tovább fejlődni.

Az elnököt többen bírálták a berlini válság kapcsán, a Hruscsovval, a Szovjetunióval való megegyezési kísérletei miatt is (ezek aztán kudarcba fulladtak) annak ellenére, hogy bár az USA-nak volt a legkomolyabb fegyverarzenálja, a többiekkel szemben körülbelül 3-4-szeres fölényben lehetett, a szovjetek is rendelkeztek olyan nukleáris fegyverekkel, amelyekkel képesek lettek volna az egész emberiség kiirtására.

A kubai válság alatti tárgyalásokat követően a kubai emigránsok sem bocsátották meg neki a segítség elmulasztását. Eközben pedig az Egyesült Államok faji ellentétéi is kiéleződtek. Kennedy szerette volna eltörölni a rabszolgafelszabadítás óta fennálló faji megkülönböztetést és új társadalmi reformokat bevezetni, de ezt az erősen szélsójobboldali, rasszista érdekcsoport élesen ellenezte és bírálta.

És ott volt a politika felett álló katona lobbi is. Kennedy békés törekvési ellenére kiszélesítette a vietnami háború lehetőségeit. Eközben pedig a nagyhatalmak között is nőtt a feszültség.

Eléggé valószínűtlennek tűnt az a feltevés, hogy a Kennedy merényletet egy magányos gyilkos követte el. Bár a gyilkosság után az ügy kivizsgálása miatt az 1963. november 29-én Lyndon B. Johnson frissen felesküdött elnök – Kennedy volt alelnöke – általi felkérésére megalakult a Warren-bizottság, és a gyilkos is megvolt, az ügy alatt szintén elhunyt Harvey Oswald személyében, de a merénylet valódi indokai máig ismeretlenek maradtak. Oswaldot a rendőrkapitányságról a börtönbe való szállítás alatt élőben közvetítő újságírók szeme láttára ölte meg a maffiakapcsolatokkal rendelkező Jack Ruby. Oswald meggyilkolása is beleégett az emberek retinájába, hiszen ez volt a világon az első élőben közvetített gyilkosság, melynek milliók voltak tanúi. Oswald 48 órás fogva tartása alatt hét FBI ügynök hallgatta ki, de ezekről a kihallgatásokról szintén ismeretlen okból nem maradtak fent iratok.

Az is abszurdnak hat, hogy az elkövetkező 3 év alatt 20 koronatanú halt rejtélyes halált. Sejteni lehet azt is, hogy a CIA tisztában volt a lehetséges merénylettel, mégsem avatkozott közbe – ennek okai szintén nem láttak napvilágot.

A Warren-bizottság eredményességét, az esemény feltártást nyíltan bírálta a demokrata párti ügyvéd, Jim Garrison, aki nem azt állította, hogy a bizottság tagjai hazudnak, hanem azt, hogy a vizsgálat során egyes iratokhoz nem jutottak hozzá, melyek létfontosságúak lettek volna a hiteles jelentés elkészítéséhez.

Mi lesz veled, Amerika?

Kennedy elnöksége a nem teljesült reményekkel és álmokkal, a háború és a béke megoldatlan problémáival, a tudatlanság és előítélet rendezetlenségeivel, valamint a szegénység és a bőség kérdésének megválaszolatlan kérdéseivel volt tele. És annak ellenére, hogy beszédeiben a békét szorgalmazta, mégis a legnagyobb békeidőben való fegyverkezést hajtotta végre az USA-ban.

Kennedy még életében a feketék egyenjogúságára törvényjavalatot készített elő, melyet halála után már az alelnöke írt alá. Az utolsó, a feketék egyjogúságát nak ellenálló Mississippi egyetemre végül katonai egységeket küldött, a Nemzeti Gárdát vetette be annak érdekében, hogy az afroamerikai hallgatók is járhassanak az intézménybe.

Kennedy elnöksége alatt és a gyilkosságot követően is, komoly erőszakhullám söpört végig – annak ellenére, hogy a társadalom ténylegmegrendült, a hatvanas évek Amerikájában.

Trump és a jelen

Az elemzők most az éppen hatalmon lévő Donald Trump esélyeit latolgatják. Az erőszakhullám jelenleg is az Egyesült Államok legnagyobb problémája. Tény, hogy a Kennedy idejében fennálló problémák a mai napig aktuálisak, az USA-n belül is nagyok a belső feszültségek, a nyugdíj és az egészségügyi rendszer is reformra szorulna.

A több száz éve fennálló etnikai konfliktus pedig egyre csak fokozódik. És ezen az idáig első és egyetlen fekete amerikai elnök, a 2009 és 2017 között hatalmon lévő Barack Obama sem tudott segíteni.

A történelemórát Kopcsik Istvánnak köszönhetjük.

Műsorunkat a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Ötös – Bódy Gergővel
2020. június 2., kedd 10:00