"Még mindig csak tesztüzemben a Vera Rubin Obszervatórium"
3/03/2026 15:20
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Jelenleg még tesztüzemben működik a Vera Rubin Obszervatórium. Már ebben a fázisban is figyelemre méltó eredményeket produkált: egyetlen éjszaka alatt 800 ezer riasztást generált, vagyis ennyi változást észlelt az égbolton – mondta el Szabó Norton.
Február 24-én fontos eredményt ért el a világ legnagyobb kamerájával felszerelt chilei Vera Rubin Obszervatórium. Egy komplex adatfeldolgozó rendszer több százezer riasztást küldött érdeklődő csillagászoknak a jelenségekről, amiket a kamera észlelt – írta meg a Scientific American. Többek között aszteroidákat, felrobbanó csillagokat, fekete lyukakat mutattak a kamera felvételeire kiépült rendszer első jelzései.
Az eset azért sem jelenthet különösebb meglepetést, mert a Chilében található obszervatórium egyedi képessége miatt. „20 ezer kisbolygót fedeznek fel évente az eddigi távcsövekkel. Itt az a nagyon nagy mondás, az a nagyon nagy előrelépés, hogy az LSST-t bekapcsolták 10 órára, 10 órán keresztül mértek, és több mint 2 ezret fedezett föl” – mondta el korábban a Klubrádiónak Szabó Róbert, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének igazgatója.
„Hosszú-hosszú évek, évtizedek munkája érez be igazából most. Ezekben a napokban még mindig tesztidőszak egyébként. Tehát ez a most egy éjszaka alatt 8000 riasztás, ez még mindig teszt pedig igazából, hogy még tud a rendszer” – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Szabó Norton, csillagász.
A távcső nem hagyományos módon működik. Nem egy-egy konkrét égitestre irányítják kérésre, hanem előre meghatározott program szerint folyamatosan pásztázza az eget. A tervek szerint háromnaponta a teljes déli égboltot lefotózza. A módszer lényege az ismételt felvételek összehasonlítása, így kiszűrhetők a változások: új csillagok felbukkanása, szupernóvák megjelenése, galaxisok fényességváltozása vagy a Nap körül mozgó kisbolygók elmozdulása.
A hatalmas adatmennyiség feldolgozásához fejlett mesterséges intelligenciát alkalmaznak. Az algoritmusokat már jóval a mostani MI-láz előtt, mintegy tíz éve fejleszteni kezdték. A rendszer előszűri és rendszerezi a jelenségeket, így a csillagászok már csak a tudományosan ígéretes eseményekkel foglalkoznak. Emberi erővel lehetetlen lenne átnézni akár egyetlen éjszaka teljes adatanyagát is.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2026.03.03., kedd 8:45
Riporter: Szénási Sándor
