Médiajogász: Veszélyes ítéletet hozott a Fidesz által megszállt Kúria Tóta W. ironikus cikke ügyében

„A Kúria az elsőfokú bíróság megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a »büdös« és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú »migráns« jelzők, illetve a »magyar banditák« kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti” – ezzel indokolta a testület, hogy Tóta W. Árpád publicistának el kell távolítania az említett részeket egy korábbi HVG-s bejegyzéséből és 400 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie. Az írás miatt két magánszemély nyújtott be keresetet az úgynevezett kollektív személyiségi perlés intézményével élve, őket a volt jobbikos Gaudi-Nagy Tamás képviselte. A kormánypárti sajtó lelkesen üdvözölte a döntést azzal, hogy „na, végre nem lehet büntetlenül mocskolni a magyarokat”. Tóta W. erős iróniával és gúnnyal, a mai közállapotokra is utalva írott cikke alapján tehát úgy tűnik, a kalandozó magyarok méltóságát kell megvédeni 1100 évvel később.

Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint ez veszélyes ítélet, és attól tart, hogy valami megváltozott. Nem is pusztán az ítéletnek azzal a részével, hogy ezt a közlést jogsértőnek tekintette a bíróság, hanem azért is, mert először alkalmazták a polgári törvénykönyvnek azt a rendelkezését amely szerint magánszemélyek a közösséghez tartozásuk alapján egyfajta saját személyükre vetített gyűlöletbeszéd miatt indíthatnak eljárást. Úgy fogalmazott: nagyon furcsa, hogy mindjárt az első ítélet nem valamely kisebbség, hanem a többség megsértésére vonatkozik, ráadásul egy nyilvánvalóan teljesen egyértelműen ironikus véleménycikkben, publicisztikában, amelyről senki nem gondolhatta komolyan, hogy valóban magyargyalázó írás lenne. Nagyon veszélyes az a kapu, amit megnyit ez az ítélet – tette hozzá.

A médiajogász szerint így az irónia, a humor, adott esetben az erős indulati töltet állandóan a bírósági eljárások céltáblája lehet. Ráadásul szerinte itt nem arról van szó, mint Bayer Zsolt kormánypárti publicista egyik-másik cikkében, ahol a romákról vagy a menekültekről jelennek meg sértő kifejezések. Sőt – hívta fel a figyelmet – a migráns szót csak azért nevezheti sértőnek a Kúria, mert a Fidesz 2015 óta tartó gyűlöletkampánya hozta létre a menekültekkel szemben azt a kontextust, amelyben így jelenik meg. Nem Tóta W. Árpád találta ki ezt a másodlagos jelentést, hanem éppen utalni akart rá.

Elvileg hozhatnak első- és másodfokon a Kúriáétól eltérő döntést a bírók, ebből a szempontból még nem temetné a véleményszabadságnak ezt az aspektusát. De a bírók általában igyekeznek olyan helyzetbe kerülni, hogy a felsőbb bíróság ne változtassa meg az általuk hozott döntést, mert az nem mindegy a szakmai előmenetelük szempontjából, igazodnak akkor is, ha nem kötelező. Innentől kezdve bírói bátorság kérdése is lesz, hogy mernek-e a véleményszabadságról másként gondolkodni. Varga Zs. András (Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettese – a szerk.) kinevezésével teljessé vált a Kúria politikai megszállása, és Polyák Gábort azért is ijeszti meg az ítélet, mert nem tud benne mást látni, mint a politikai nyomást a bíróságon– hangsúlyozta.

Lehet a strasbourgi bíróságon folytatni az ügyet, „csak” idő és erőforrás kérdése. Az ítélet megszületése években mérhető, és nem is foglalkoznak minden beadvánnyal. Ez is taktika a Fidesz részéről, hogy ezeket a helyzeteket a végtelenségig nyújtják, hogy a független média ne az újságírással koncentráljon, hanem ilyen perekre.

Polyák Gábor azt mondta: ebből az ítéletből nagyon szűkre szabottnak tűnik a véleményszabadság. Hozzátette: akkor is háborodjunk fel, ha ilyen ítélet Bayer Zsolt cikkével kapcsolatban születik, mert akkor is ugyanezt a veszélyt vetíti előre a Kúria döntése.

Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélt arról, hogy milyen volt a véleményszabadság a Horthy-korban, ezt a beszélgetést az alábbi hangsávra kattintva hallgathatják meg.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: